Kereszt Magazin – ahol mindent megtalál

Archive for július, 2012

A kálmosgyökér annak is segít, aki le szeretne szokni a dohányzásról.

Egy különleges gyógynövény: a kálmosgyökér!

A szárított gyökér segít a dohányosoknak a cigarettáról való leszokásban, a tüdőrák gyógyításában, teája alkalmas a gyerekek liszt érzékenységének gyógyítására és afrodiziákum hírében áll.

Hazájában, Dél-Kínában és Indiában a mai napig is nagy becsben tartják, – a legrégebben ismert gyógynövények közé tartozik. Az egyiptomiak használták, mint gyógynövényt és fűszernövényt. A Biblia is tesz említést róla, – a szentelt olaj alkotórészeként volt használatos. Az ókor nagy gyógyítója Dioszkuridész Materia medica című művében már javasolja, hogy tüdő- és mellkasi fájdalmak gyógyítására használják, mint gyógyszert.

Az arab országokban a kálmosgyökeret szerelmi vágykeltőként tartották számon. Hazánkban a török hódoltság idején terjedt el, és a védett növények közé tartozik.

Kedvenc helye a mocsaras, lápos vizek, vízpartok. Levele hosszúkás kard alakú és közte neveli zöldes-barna torzsa virágzatát. 1-1,5 méter magasra megnő, gyökere vastag és mellékgyökerei a föld alatt messze elkúsznak. Innen a népies neve: Kígyófű.

A drogot a gyöktörzse adja (rhizoma), frissen vöröses színű, szárítva barna. Íze kesernyés, ennek köszönhetően a likőripar is használja.

Hatóanyaga:trimethylamin, kálmus csersav, acorin, cholin, illóolaj, keményítő, keserű és nyálkaanyagok

Hatóanyagai görcsoldó, váladékképződést ösztönző, ingercsillapító, összehúzó és vérkeringés javító hatásúak.

Mit gyógyít?- tüdőbaj, tüdőrák (a gyökér rágcsálása és a tea, kedvezően hat a tüdőrák gyógyításában) – gyermekek lisztérzékenységét – emésztés elősegítő – puffadásgátló – gyomorerősítő – vizelethajtó – étvágyjavító (a kórosan soványaknak is segít a súlygyarapodásban a kálmosgyökér teája) – fagydaganatokon vagy egyéb fagyások

a kálmosgyökér tea hidegáztatással készül! Teakészítés: este tegyünk egy kávéskanál kálmosgyökeret 2,5 dl hideg vízbe, reggel szűrjük le, és langyosan igyuk.

Fürdő fagydaganatok kezelésére: 100gr kálmosgyökeret áztassunk éjszakára hideg vízben, másnap forraljuk fel. Öt percig hagyjuk állni, majd a beteg testrészt húsz percig fürdessük a lehűlt, nem túl meleg főzetben. Négyszer is felmelegíthetjük és használhatjuk.

A kálmosgyökér annak is segít, aki le szeretne szokni a dohányzásról. Naponta többször egy-két szem gyökeret lassan rágjon szét, és meg lesz az eredmény.

Ez a bejegyzés WordPress for Android alkalmazással készült


A fecskefű szemölcsöt írt

fecskefű

fecskefű

A fecskefű évelő, lágyszárú, aranysárga virágú növény. Ha a szárát megtörjük, aranysárga tejnedv csöppen ki belőle, amellyel hagyományosan szemölcsöt és tyúkszemet irtanak. A növényből fájdalomcsillapító, epegörcs-oldó, baktériumölő, tumorgátló készítményeket állítanak elő. Az ipar fogkrémek és szájvizek készítésére használja. Heves hatású, ezért teát ne főzzenek belőle!

 

Egy “állati” gyógynövény: a vérehulló fecskefű

A vérehulló fecskefű – ez a közvéleményt megosztó gyógy- és gyomnövény, rögtön két szempontból is „állati” – egyrészt, mint egy állat, képes a vérét hullatni. Ha bárhol (szárát vagy levelét) megtörjük, sajátságos sárga nedvet bocsát ki: “vérzik”. Másrészt, Plinius megfigyelte, hogy a növény gyógyító hatását még az állatok is ismerik. A fecskék állítólag a fű kicsorduló tejnedvével gyógyították meg vak fiókáikat.

Egy másik ókori tudós, a görög Dioscorides feljegyzései szintén e növény hasznairól adnak tanúbizonyságot; szerinte a fecskék a fecskefű tejnedvéből táplálkoznak, és ez erősíti a látásukat. Akár elhisszük ezeket a történeteket, akár nem: bizonyított tény, hogy a vérehulló fecskefű (latinul: Chelidonium majus) számos bajra használható, rendkívül értékes gyógynövény.

A mákfélék (latinul: Papaveraceae) családjába tartozó fecskefű kedves tölgyfalevélre emlékeztető leveleket és aranysárga kis virágokat nevel. Sajnos sokan csak közönséges gyomnövényként ismerik az erdők szélein, akácosokban, parlagon, utak, és kerítések mentén, törmelékes helyeken, valamint kertekben is gyakran előforduló fecskefüvet, vagy ami rosszabb, azt terjesztik, hogy még véletlenül se alkalmazzuk, mert mérgező.

A “fecskefű-lé” egy bonyolult kémiai összetétel eredménye, a benne található alkaloidok száma majdnem harminc! A hatóanyagok között valóban akadnak erős hatású, valamint erősen mérgező vegyületek (pl. szangvinarin és keleritrin). Figyelembe kell azonban venni, hogy ezek hatása a mennyiségtől függ. Paracelsus szerint: „Minden méreg, és semmi sincs méreg nélkül, csupán a mennyiségtől függ, hogy valami méreg-e, vagy sem.” Ez a megállapítás a gyógynövényekre is igaz.

Gyógyít vagy mérgez?

Szórhatják bár a rágalmakat erre a “gyomnövényre”, az idő eddig mindig a pártolóinak adott igazat. Mondják a vérehulló fecskefűről, hogy érintése kontakt dermatitiszt (érintkezés útján létrejövő bőrgyulladást) válthat ki, mégis, a népi gyógyászat a kicsorduló sárgás nedvet (mely egyébként a levegőn rendkívül gyorsan narancsos-okkeres színűre változik) szemölcsirtásra* és különböző bőrbajokra, például rosszul gyógyuló sebek, vagy elvakart, elfertőződött bőrsérülések, az impetigo (ótvar), daganatok és tyúkszemek gyógyítására használja évszázadok óta sikerrel.

Külső alkalmazásra hatásos a friss nedvéből készült kenőcs, de a száraz levélpor használata is. Tudományos kutatások során fény derült arra is, hogy szemölcsirtásra a növény fehérjebontó enzimei és kelidonin tartalma miatt alkalmas. Az állatkísérletek a növény gyulladáscsökkentő, antibakteriális és rákellenes hatását is igazolták.

A népi gyógyászat belsőleg alkalmazva használta még máj- és epebántalmakra* (főleg sárgaságra, epegörcsre és epekőre), fájdalomcsillapító és felfúvódás elleni szerként is. A homeopátiás gyakorlatban a fecskefüvet szintén máj- és epebántalmak kezelésére alkalmazzák, de manapság korunk egyik népbetegségére, a refluxra is ajánlják frissen préselt levét.

Láss csodát: a tudományos kísérletek bebizonyították, hogy a vérehulló fecskefű kelidonin alkaloidja, sőt az egész növény kivonata fájdalomcsillapító és görcsoldó hatású a felső-emésztőtraktus görcseinél, mi több, képes gyógyítani az epekövet, stimulálja a gyengén működő epét! Manapság a hivatalos orvoslás a belőle kivont keleritrin sósavas sóját fájdalomcsillapítónak, gyomor-, epe- és vesebántalmak esetén használja.

Nem ért azonban még véget ennek az alábecsült növénynek az érdemlistája; ki kell emeljük, hogy gyökérkivonata például megakadályozza a szérumkoleszterinszint emelkedését, vagy hogy nagy jövője van a neurológiai és viselkedési zavarok kezelésében, mivel a benne levő protopin “GABA-erg” anyag – ez pedig az idegrendszerünk fő ingerület átvivő anyaga!

Azt is tudjuk, hogy ásványi anyagokban és C-vitaminban rendkívül gazdag, vérképző és vértisztító tulajdonságokkal is rendelkezik, Maria Treben például csalánnal és bodzahajtással együtt leukémiára ajánlaná, bár maga is hozzáteszi, hogy ebből legalább 2 liter kellene naponta a siker érdekében.

Ezeken túl pedig se szeri, se száma a vérehulló fecskefű javasolt felhasználásainak. Már az ókorban fogfájás ellen rágcsálták gyökerét, de ajánlották fülzúgásra, a 19. században altesti és végbél-bajokra, szifiliszre, vagy látásjavításra a nedvéből tejjel vagy vízzel készült szemcseppet. Maria Treben hozzáteszi; a megmosott levelet szétmorzsolva úgy kenjük szemzugunkba, hogy közben szem csukva legyen! A friss lé pedig állítólag a látóhártya leválása és bevérzése esetén is segít, de ugyanígy ajánlja szürkehályogra, gyengénlátásra vagy megerőltetett szemre.

Természetesen mindenki másképp reagál gyógyító szerekre, hatóanyagokra, így csak óvatosan kísérletezzünk a házipatika e tagjával. Vegyük figyelembe azt is, hogyha kis mértékben is, de a fecskefű mérgező, így ne vigyük túlzásba használatát! Kismamák, magas vérnyomásban szenvedők és gyermekek gyógyításánál is kerüljük alkalmazását, illetve kérjük ki orvos tanácsát! Ha azonban ezeket a tanácsokat betartjuk, nyugodtan használhatjuk és élvezhetjük jótékony hatásait.

Fontos még arra ügyeljünk, hogy a gyűjtés során (ami egyébként áprilistól októberig tart általában) ne keverjük össze más növénnyel. A vérehulló fecskefű ugyanis meglehetősen hasonló több más gyógynövényhez, többek között emlékeztet a fekete mustárra (latinul: Brassica nigra), a vadkáposztára (latinul: Brassica oleracea), és kissé a közönséges orbáncfűre (latinul: Hypericum perforatum) is.

Szárát megtörve azonban rögvest rájöhetünk, hogy fecskefűvel van-e dolgunk. Aki mégsem olyan biztos magában, az látogasson el egy nyílvános vagy zártkörű gyógynövénytúrára, ahol a gyűjtés és alkalmazás minden trükkjét elsajátíthatja, mindezt egy kellemes kirándulás közben (www.gyogynovenyturak.hu)!

*Szemölcsirtásra: törjünk le két-három szárat majd kenjük be az érintett bőrfelületet a kicsorduló nedvvel! Ismételjük naponta több alkalommal, legalább két hétig! A kúrát akkor is 2 hétig folytassuk, ha már az első napon elmúlt a szemölcs.

*Alkoholos kivonat máj- és epebetegségre: 50 g friss vagy szárított növényt öntsünk le 100 g koncentrált alkohollal, 8 napi állás után préseljük ki, szűrjük le, majd ezt egészítsük ki 100 g-ra. Naponta 2-4-szer 15-20 cseppet használjunk. Kis adaggal kezdjük!

*Tea máj-, epe-, vagy idegrendszeri bántalmakra: 1 kávéskanál növényt 1 csésze vízzel leforrázunk, 10 perc állás után fogyasztjuk napi 3 alkalommal (Ez napi maximum 2-5 g növényt jelent!)

Tudta, hogy…

…az állatok bőrét a fecskefű száraz porával bedörzsölve megóvhatjuk a légycsípésektől?
…a hagyományos kínai orvoslás szerint a vérehulló fecskefű a “máj növényei” közé tartozik?
…a szárított fecskefű hatóanyagai mintegy fél év múlva elillannak, így a növény már nem tudja kifejteni jótékony hatását?
…e növény alkaloidái az egerekben mozgásképtelenséget okoznak, miután elfogyasztották azt?
…egy 13. századi ófrancia széphistóriában, az Aucasin és Nicolete-ben a női főhős, miután valamilyen barna krémmel álcázta magát, vérehulló fecskefüvet használ bőre kivilágosítására?
…e növény állítólag onnan kapta magyar és latin nevét is (a Chelidonium a görög chelidón = fecske szóból ered), mert addig virágzik, míg a fecskék itt vannak?
…a középkorban a cigányok lábfrissítő szerként alkalmazták a vérehulló fecskefüvet?

Forrás: http://www.gyogynovenyturak.hu
A cikkben szereplő természetgyógyászati módszerek nem a tényeken alapuló orvostudomány eredményein nyugszanak és nem feltétlenül azonosak az InforMed szerkesztőségének álláspontjával.

Gyógynövényből gyógytea: mi mire hat?

Az utóbbi napokban hamisítatlan hűvös idő járta! Hideg, szél, napfényszegénység, szürkeség, ami nemcsak a közérzetünkre, de a hangulatunkra is rányomta a bélyegét.

Az utcán, a boltokban, a villamoson gyakran látok már most meghűlt, köhögő, tüsszögő, krákogó embereket. Hiába ez a nátha, a meghűlés időszaka, amikor teli vannak az orvosi rendelők.

Kamilla

A diagnózis és a terápia meghatározása az orvos dolga, de mi magunk is hozzájárulhatunk egészségünk megőrzéséhez és a betegség enyhítéséhez a hazai növényekből készített- kertben termett vagy gyűjtött- növények teájának rendszeres fogyasztásával. Ennek különösen a gyerekek, az öregek, a legyengült szervezetűek és a túlérzékenyek betegség megelőzésében és gyógyításában van számottevő szerepük. A gyógyteák előnye többek között az is, hogy könnyen hozzáférhetőek, ártalmatlanok és nincsenek mellékhatásaik, mint a tabletták többségének. Nézzük hát, miből ajánlatos ilyenkor italt készíteni a gyengélkedők számára. Mindenekelőtt a C-vitaminban gazdag növények levének fogyasztása kívánatos. A csipkebogyóból egy csésze ital elkészítéséhez egy evőkanálnyi teaanyagot ajánlatos használni, de ezt csak áztatni szabad, főzni nem, mert akkor a benne levő, értékes C-vitamin elbomlik. Hasonlóan kell elkészíteni a csalán, a majoránna és a levendulavirág teáját is.

Bodza

Ha naponta többször kívánunk teázni, akkor a napi adagot egyszerre is elkészíthetjük, de nem édesítjük meg előre, hanem csak a felhasználás előtt melegítjük fel és ízesítjük, mégpedig lehetőleg nem cukorral, hanem mézzel!

Köhögés, rekedtség ellen igen jó hatású az akácvirágból, hársfavirágból, bodzavirágból, cickafarkból, kakukkfűből, édeskömény, ánizs magjából készített tea.

A forrásban levő vízbe a kivonandó teafüvet beadagoljuk, az edényt lefedjük, és a tűzről azonnal levesszük, majd 10-20 percnyi állás után a teát leszűrjük, ízesítjük.

A meghűléses betegségek elleni, valamint a köhögéscsillapító teákat naponta többször, melegen, egy-egy csészével ajánlatos elfogyasztani, de különösen hatásos, ha este, ágyban isszuk meg az esti teát és utána nyakig betakarózunk. Nyugodt álmunk lesz utána!

Akác

Ha meghűlés, nátha kínoz bennünket, folyik az orrunk, reszel a torkunk, akkor készítsünk hársvirágból, bodzavirágból, édesgyökérből, akácvirágból teát. Fantasztikus növény a kamilla, vagy orvosi székfű, amelynek a teája meghűlés ellen éppen olyan jól használható, mint nyugtatónak, gyomorerősítőnek, izzasztónak.

Sokaknak mindennapi italuk, mert az íze kellemes és jó közérzetet nyújt. Nem csoda, hogy világszerte a legismertebb, leggyakoribb háziszer. Hamisítják is, de ez könnyűszerrel felismerhető, mert az igazi kamilla kúpos virágzata kissé megnyúlt és a belseje üreges .

Persze, komoly panaszok esetén tessék orvoshoz fordulni, de gyors gyógyulásunkat a teák, főzetek és forrázatok is elősegítik.


Hársfa a mondákban és a házipatikában

Hársfa a mondákban és a házipatikában

2011. július 25. Bálintgazda.hu

Szép, szabályos, alakítást nem igénylő gömbkoronája és illatos, gyógyhatású virágai miatt vált a hársfa az egyik legkedveltebb fánkká.
Budapesten tíz utca és egy sziget (Hárossziget) viseli e fa nevét. Berlin egyik legismertebb útja (Unter den Linden) a hársfákra hívja fel az ott sétálók figyelmét. Nálunk sokan megtekintették már Széchenyi nagycenki kastélyának parkjában a ma már kipusztulóban levő, de még mindig látványos hársfaallét, és jártak Nagyharsányban, Somogyhárságyon és Zalahárságyon.

hársfavirág

hársfavirág

A mondavilágban gyakran találkozunk a hársfákkal. A német Niebelung-eposz hőse, Siegfried úgy öli meg a sárkányt, hogy a barlangja elé máglyát rak és a szörny a füstben megfullad, a hős pedig a megolvadt sárkányzsírral bekeni magát, amitől sebezhetetlenné válik, kivéve a lapockáját, ahová egy hársfalevél tapadt. Mátyás királyunk nyaranta szívesen pihent a visegrádi hársak alatt és a követeket is ott fogadta -írja Jankovics Marcell a Fa mitológiája című könyvében. A Zsigárd (Szlovákia) határában álló Zrínyi-hársat 800 évesnek mondják, ami nem lehetetlen, mert a hárs az egyik leghosszabb életű fafaj. Rákóczi Ferenc dédatyja, I. Rákóczi György erdélyi fejedelem leveleit rendesen így keltezte: „Kelt a száz hárs alatt”.

Hársfatea

Hársfatea

A hárs virága ősidők óta gyakran használt házi gyógyszer, amelynek teáját izzasztásra, köhögés ellen, idegerősítőnek, szívműködést serkentőnek, toroköblítőnek, fürdőnek használják. De nem minden hársfa virága használható erre a célra: csak a kis- és a nagylevelű, valamint a széles levelű hársé. Az ezüst- és a molyhos levelű hársak virága csak ipari felhasználásra való. A gyűjtéshez akkor kell hozzálátni, amikor a virágoknak legalább a kétharmada már kinyílt és egyharmada még bimbós.

A mindannyiunk által kedvelt hársfákkal a gyűjtés során kíméletesen kell bánni, ne törjük, zúzzuk az ágakat, gondoljunk arra, hogy jövőre is szükségünk lesz gyógyító erejükre!


Kullancs elleni praktikák a kertben

Az egész országban növekszik a kullancs-fertőzöttség. Néhány ügyes módszerrel a kertben is csökkenthetjük az elszaporodásukat és megakadályozhatjuk a terjeszkedésüket.

Címlap Aktuális Június Kullancs elleni praktikák a kertben

Kullancs elleni praktikák a kertben

2011. június 10. Bálintgazda.hu
E-mail Nyomtatás

Az egész országban növekszik a kullancs-fertőzöttség. Néhány ügyes módszerrel a kertben is csökkenthetjük az elszaporodásukat és megakadályozhatjuk a terjeszkedésüket.

Amerikai kutatók állítják, hogy a kullancs által okozott Lyme kóros betegek 70%-a saját kertjében fertőződik meg. A kullancsoknak kedvez a hűvös, nyirkos tavaszi és őszi időjárás, ráadásul Németországi vizsgálatok szerint ahhoz, hogy igazán biztosan elpusztuljanak a kullancsok a talajban legalább 24 órán át -20 Celsius fok alatti hőmérsékleten kell lenniük.

Idén ezek szerint több szempontból is jól jártak a kullancsok. Elgondolkodtatott, hogy mit tehet egy olyan kerttulajdonos, akinek a kertjében megjelentek a kullancsok, ezért megkérdeztem a téma szakértőjét, dr. Kapiller Zoltán állatorvost, a Kullancs Szövetség elnökét. Az alábbi érdekességeket halottam tőle.

Az utóbbi években a téli kemény fagyok hiánya miatt jelentős számban túléltek a kártevő ízeltlábúak, közöttük az „egészségügyi kártevő” kullancsok is. Az embert és társállatát (a kutyát) csípő közönséges kullancs (Ixodes ricinus) a bokrok levélfonákáról támad és terjeszti a Lyme-borreliosist (régi nevén: Lyme-kórt) okozó baktériumokat, de a kutyakullancs (Dermacentor reticulatus) a fűszálak végéről támad és ő is esetleges átvivőként szerepelhet. Kontinensünkön az erdei- mezei állatok közül főleg a rigók-, a rágcsálók- és a sünök (de egyéb vadállatok is) a fenntartói és a kullancsok pedig a terjesztői az embert és kutyát betegítő agyvelő- és agyhártyagyulladás vírusának, a Lyme borreliosis (Lyme-kór)-, a Q-láz-, a Tularemia-, a TIBOLA, a mediterráneumban honos Ehrlichiosis-, Babesiosis-, valamint az MFL kórokozóinak.

Hogyan védekezzünk a kertben a kullancsok ellen?

Takarítsuk el a kertből a lomokat

Húzzunk kesztyűt és pakoljunk el minden felesleges lomot a kertből. A kullancsok szeretnek megbújni és a nyílt felületen nem találnak rejtekhelyet.

Ne hagyjuk az avart a talajon

Gereblyézzük össze a lehullott lombot. A kullancsok megbújnak a levelek alatt, téli menedéket is találnak. Az összehúzott levélhalmokban is áttelelnek, úgyhogy a kullanccsal súlyosan fertőzött helyeken a leveleket érdemes zsákokba pakolni és elszállíttatni. Sajnos a komposztálás sem pusztítja el a kullancsot.

Tartsuk röviden a füvet

Két előnnyel is jár, ha sűrűn nyírjunk füvet. Egyrészt kevesebb bújóhelyet hagyunk a kullancsoknak a rövid fűben, másrészt több napfény jut a talajra. A nap szárítja a talajt, a kullancs viszont a nedvességet kedveli.

Építsünk akadályt a kullancsoknak

Ha kertünk erdő vagy mező szélén van, érdemes az onnan bekerülő kullancsok ellen külön védekeznünk. Ha a kerítésünkkel párhuzamosan fél méternyi fakérget vagy murvát szórunk, akkor azzal megszakítjuk a növényzetet. A kullancsok nehezebben jutnak át a napsütésben felmelegedő, száraz felületen, mint a füvön.

Kerítés a kerti állatok ellen

A kullancsokat kutyáink, macskáink hordozzák, de terjesztik őket a sünök, apró rágcsálók és ragadozók is. Ha a kerítésünk megakadályozza a kisállatok mozgását, akkor a kullancs nehezebben és lassabban terjed.

kullancs

kullancs


a vasúti közlekedési helyzet

A vasúti közlekedési helyzet ma sem rózsásabb, mint egy éve. Az alábbiakban olvasható több mint egy éve publikált nyílt levél tanúbizonysága szerint a vasúti közlekedés egyre gyakrabban üti meg az elviselhetetlen szintet.

Talán nem kell nekünk is hasonló szavakat használni, pedig a bicskanyitogató hangulat bennünket is elkapott. Szerkesztőtársunk jelen pillanatban is egy több mint 60 perces késéssel közlekedő vonaton aszalódik. Persze  hiába közlekedik az ember hosszabb útvonalon, nincs alternatíva: vagy vagy vonat vagy busz, a kettő kombinálása gyakorlatilag lehetetlen. szinte azonos időben indulnak, így az egyik késésére -ha netán azonos irányba el is lehetne vele jutni (az időnk többet ér, mint az a plusz költség) – másik sem jelent alternatívát.

Mélyen tisztelt Magyar Államvasutak Zrt!

A mai nap tapasztalatai után úgy érzem elérkezett az ideje, hogy egy hosszabb terjedelmű panaszlevél megírására szánjam rá magam. Higgyék el, nem a kötözködő fotelproli és nem is a napi rutinját végző nyugdíjas szól belőlem, hanem a teljesen felháborodott utas, aki nem mellesleg több éve a MÁV szolgáltatásait veszi igénybe(lévén, hogy nem nagyon van más lehetőségem).

Abba a bizonyos pohárba pedig a mai napon hullt bele az utolsó csepp, ugyanis egy részeg illúziónak lettem az áldozata, azt reméltem, hogy a Budapest Nyugati pályaudvarról, az első vágányról 18:20-kor induló, Budapest- Esztergom vonalon közlekedő vonattal a menetrend által közölt időpontban, tehát 19:16-kor érkezem meg a piliscsabai állomásra.

De nem, ehelyett nagyjából 20:00-kor sikerült elérni az említett települést. Sebaj, a késést megszoktam, afféle szabadedzés jellege van már ezeknek a dolgoknak, nyilván a MÁV is készül a téli szezonra, amikor a kijelzőn felbukkanó “180 perces késésen” az emberek többsége már fel sem mérgeli magát. Bizony, szépen lassan hozzászokunk, az életünk részévé válik, akárcsak a kövérkés húgyfoltok egy 00-sban eltöltött túra után. Az viszont már az önök számára a mindennapokból is jól ismert pornóoldalakon feltűnő “anal black monster cock attack” kategóriával volt egyenértékű, amikor az amúgy még 18:25-kor is az induló vonatra a peronon várakozó tömeg elé csupán egy szerelvényt toltak be. Ugyanis az említett utastömeg legalább akkora volt, hogy minimum 3 Desiro tipusú (http://www.logsped.hu/desiro.jpg) vagonra lett volna szükség.

Ehelyett egy darab vagon vánszorgott be, ami még ennek tetejébe 15 perces késéssel indult. A tömeg mondhatni teljes joggal anyázott, hiszen nem elég, hogy egész nap a bitang melegben lapátolta a GDP-t, késett is a vonat, és egy ilyen fárasztó nap után még le sem tud ülni a garantáltan bónuszperceket tartogató menetidő alatt.

Apropó menetidő. A Budapest-Esztergom vonal azért nem egy Salakszentmotors-Nógrádbél szakasz, tehát jó pár ember számára fontos, hogy viszonylag rövid idő alatt tegye meg azt az 53(!) kilométert(nem mintha kevésbé lennének fontosak a kisebb forgalmat jelentő települések). A gyakorinak mondható vonatforgalmat a “kiváló” logisztikai teljesítménynek köszönhetően beárnyékolja az a tény, hogy ezt a távot “mindössze” másfél óra alatt lehet abszolválni. Csak összehasonlításképpen: a 130 km-es távolságot jelentő Budapest-Győr vonal jobb esetben másfél óra, rosszabb esetben pedig 2 óra 20 perc alatt megtehető.

Tudom, tudom, a Budapest-Esztergom vonalon sajnos egysávos és amúgy is rosszabb minőségű pályarendszer van telepítve, nincs is villamosítva, meg amúgy is a kurva anyját a Pilisnek, hogy oda tudott nőni.Pénz meg nincsen, hogy felújítsuk. Nos, erre a meglehetősen gyenge lábakon álló mentegetőzésre a következőket tudom válaszolni: Az, hogy nincsen rá pénz, az a legkevésbé sem tud érdekelni. Oldjátok meg, mert a MÁV szolgálatában álló Cic Imre kalauz sem viccel, kíméletlenül leficcent a szerelvényről, ha nincs elég kabala a zsebembe, hogy megvegyem a jegyet! Persze, lehetnék szolidáris a MÁV szorongatott helyzetével, de Önök sem szarják tele a villanyszerelő bakancsot, ha leég a házam, no meg én már leadóztam és még jegyet is vettem. Miről beszélünk?! A mostoha földrajzi viszonyok leküzdhetőségéről pedig  Ausztria, vagy Svájc nyújtanak példát. Fúrjatok alagutat, csináljatok töltéseket, stb (legalább munkahelyek teremtődnek, ahol dolgozhatnának az országunkban népes táborral rendelkező ingyenélők is [kivételesen nem a címzettekre gondolok]), mint az említett országokban! Persze, keletről is vehetnék példákat, Grúziához, Bulgáriához és Örményországhoz képest a MÁV valóban egy sikersztori, no meg a Magyar Államvasutak vezetősége tökéletesen otthon érezné magát a felsorolt országok irányításában, hiszen a korrumpálhatóság, a “baszok bele, mert a hó végén úgyis több millió pörög a számlámra” öntudat és a felelősségre vonhatóság teljes hiánya mind-mind ismerősen csengő szavak. Túl keletre persze ne menjünk, mert Japánban pár perc késés miatt már mondott le miniszter.

Ha azt hinnék, hogy a történet itt véget ért, akkor tévednek. Ugyanis a késéssel induló vonat Óbuda állomáson újra kijött a box utcába, mivel a MÁV 15 perces büntetést szabott ki a Desiro istállóra. Az ok nem volt más, hogy az Esztergom felől érkező, szinte teljesen üresen begördülő ellenvonatot mindenképpen be kellett várni. Tehát nem az elégedetlen tömeggel megpakolt szerelvény kapott elsőbbséget, hanem egy szellemjárat, ami végig, szinte csodával határos módon tartani tudta az előírt menetidőt. A MÁV úgy tűnik észre sem veszi, hogy a saját dolgozóit szopatja be, hiszen az érthetően felpaprikázott tömeg azonnal kiegyenesíti a kaszákat és “Éljen a haza!” felkiáltásokkal megrohamoz mindent, amin MÁV emblémát lát. Nos a kalauz is ilyen, rajta csattan az ostor, egy olyan emberen, aki a legkevésbé sem tehet, arról, hogy egyesek munkavégzés címszó alatt vidám maszturbálásra kapják az órabérüket. Ezek után persze nem csodálkozhatunk azon, hogy a jegyellenőrzés modora a “Füzesabony és környéke, ÁFÉSZ, 502-es Italbolt” hangulatát idézi. Ezek után én se lennék kedves, a csalán az én faszomat is csípné.

Heves harcok árán, végül elértünk Pilisvörösvár állomásra. Minden tovább utazó boldog volt, mert aki ismeri a helyi viszonyokat az tudja, hogy ezen az állomáson elég sokan szoktak leszállni, ha Budapest felől érkezik az ember. Most is így volt, az utasok 60%-a vidáman hagyta el szerelvényt, szétbaszott ideggel gyújtottak rá a jól megérdemelt cigarettájukra. Így már ülőhely is akadt bőven, kezdett oldódni a feszültség. De nem! A MÁV tanúbizonyságot téve rendkívüli nagylelkűségéről még 2 vagont csatolt a vonathoz. Mint mondtam ez szinte semennyire sem volt indokolt, annyit viszont pont lehetett vele baszakodni, hogy újabb percekkel növeljük a késést, valamint 15 percet kellett várni a szemből érkező vonatra. Végül este 8 órakor be is szivárogtunk Piliscsabára. Azt nem tudom utána, hogy alakult az expressz sorsa, de gyanítom, hogy nem mentek gördülékenyen a dolgok. Itt szeretném kifejezni együttérzésemet azokkal az utasokkal, akik még ekkor sem lőtték fel magukat a Holdra.

Azzal is tisztában vagyok, hogy nem ez az egyetlen ilyen eset Magyarországon, a pannon puma földjén, ahol mindig van lehetőség egy plusz pár órás kupébulira. Elgondolkodtató, hogy a MÁV logisztikusai és a komplett vezetőség, honnan veszi a bátorságot arra, hogy az utasai idejével ilyen módon szórakozzon. Pénzt, egyebet lehet lopni, majd lesz valahogy, de az idő az más, azt nem adja vissza senki. Nem vagyok egy szociálisan érzékeny ember (nektek kéne annak lenni, baszd meg), de azért azok a munkások is szeretnének időben hazaérni, hogy beszúrhassák a jól megérdemelt esti sört, aláverjenek az asszonynak, és kialhassák magukat, akik többek között arra kapják a fizetésüket, hogy megvegyék a vonat bérletüket. Pénzt fizetnek a MÁV-nak, bár jó kérdés mit kapnak ezért cserébe. Ugyanis az emberek nem gépek, akiket be lehet nyomni egy konzervdobozba (mit számít a kényelem, és a körülmény?!) és még ezért fizessenek is.

Így hát feljelentést nem teszek, mert teljesen tisztában vagyok azzal, hogy a MÁV bármikor felbérel valami sztárügyvédet, aki pár milla ellenében jogi úton úgy belerejszol a számba, hogy öröm lesz nézni. Ezért csupán egy apró kérésem van, amivel azt hiszem a ma és máskor is nyomorgó utazókat is ki lehetne elégíteni, nem csak engem: A MÁV logisztikusai és a felső vezetés minden tagja lássa el aláírásával az általam megírt nyilatkozatot, azt legyenek szívesek scanneljék be, hogy a lehető legtöbb internetes oldal számára eljuttathatóvá váljon, így szerezve nagyobb megbecsülést a magyar nép szemében.

A nyilatkozat szövege a következő:

Én, …………… felelősségem teljes tudatában kijelentem, hogy egy ócska kis szarjancsi vagyok, mert a rám bízott feladatokat nem látom el a meghatározott hatékonysággal. Egyetemi éveim alatt, már ha voltak ilyenek, üvöltve vertem a narkós kis faszomat, így hát szerény képességeim nem jogosítanak fel arra, hogy a magyar és külföldi utasok minden igényének megfeleljek. Szégyentelenül lopom a pénzt és mások idejét, mert semmilyen állami, vagy civil szerv nem vonhat tetteimért felelősségre. Valamint nagyon sajnálom, hogy az édesanyám picsája alatt nem volt szecskavágó, amikor a világra szart.

Dátum, hely, aláírás.

Szíves segítségüket előre is köszönöm.

Maradok végtelen tisztelettel:

* Nándor

 

Jó egészséget és kevesebb bosszúságot az utazóknak.

cydor