Kereszt Magazin – ahol mindent megtalál

10 titok, amit a gesztenyéről tudni kell!

vadgesztenye fa

vadgesztenye fa egy parkban

A vadgesztenye nem gesztenye! A vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) nem a szelídgesztenye (Castanea sativa) vad rokona, mint ahogy azt a magyar neve után sokan hiszik.
szelidgesztenye
1. A szelídgesztenye 100 grammja 167 kcalt, 4,8 g fehérjét, 1,5 g zsírt, 32,6 g szénhidrátot (főleg keményítőt) és 2,8 g rostot tartalmaz. A vitaminok és az ásványi anyagok közül említésre méltó a B1- (200mg), B2- (250mg), B6- (0,32mg), C- (30mg) és E-vitamin- (7,5mg), valamint a kálium- (553mg), magnézium- (48mg), vas- (1,2mg), réz- (0,2mg) és foszfortartalma (90mg).
2. A szelídgesztenye a bükkfafélék (Fagaceae) családján belül a Castanea nemzetségbe tartozik. A vadgesztenyééhez hasonló neve és termése ellenére nincs rokonságban vele.
A gesztenye Észak-Amerikában, Kelet-Ázsiában és Dél-Európában őshonos, de a Kárpát-medencében, így hazánkban is termesztik. A leghosszabb életű gyümölcsfajunk, ugyanis előfordulnak több száz éves fák is: Kőszegen és környékén 600–700 éves, 20–30 méteres példányok is találhatók.
3. A gesztenyét nemcsak táplálékként fogyasztják, hanem a népi gyógyászatban is felhasználják. A belseje nyersen hasmenés elleni szerként válik be. A nyáron szedett leveléből főzött teát légcsőhurut, köhögés és tüdőbetegségek ellen, míg szárított termését és a fa kérgét görcsoldásra használják. Porrá tört kérge mézzel összekeverve köhögés ellen és vérzéscsillapításra is alkalmas.
4. Néhol kenyérfélét is sütnek belőle, ezért a gesztenyét a szegények kenyerének is nevezik. A főtt és sült gesztenye kedvelt étel, főleg hideg, téli napokon, mert nemcsak a testet, hanem a lelket is átmelegíti. Felhasználható előételek, húsételek, levesek, mártások, köretek, pástétomok, pudingok, felfújtak, krémek és desszertek alapanyagaként. Egy XVI. századból származó francia recept szerint böjtös napokon is előszeretettel használták húspótlóként – tojás és sajt felhasználásával – vagdalt készítéséhez. Bizonyos ételekben akár a gabona és a burgonya is helyettesíthető vele.
5. A modern élelmiszeriparnak köszönhetően nem kell a héjával bíbelődnünk ahhoz, hogy szó szerint kikaparjuk a gesztenyénket. Hozzájuthatunk ugyanis hámozott, mélyhűtött vagy más módon tartósított, natúr vagy cukrozott formában is a boltok polcain. A cukrászdák slágeréből, vadgesztenye virága gesztenyemasszából is választhatunk ízlésünk és kilóink szerint cukrozottat vagy cukormenteset, tartósítószer-menteset, sőt, már biót is.
6. A vadgesztenyemagok gyűjtése és az iskolában belőlük készített figurák sokunkban kedves emlékeket ébresztenek. A gyűjtést a vadgesztenyemagban (Hyppocastani semen) található szaponinkeverékért, az eszcinért szervezték, amelynek széles a hatásspektruma:csökkentia gyulladást és a vizenyőt, véd a vizenyő kialakulása ellen, tonizálja a visszereket, ezenkívül görcsoldó, antioxidáns, köptető és mikroba elleni hatású. A gyógyászatban többek között az idült vénás elégtelenség néven összefoglalt tünetek enyhítésére használják a vadgesztenyemag kivonatát, mivel az eszcin erősíti a visszerek falát, s javítja az érfalak rugalmasságát.
7. A vénás elégtelenség kezelése mellett a vadgesztenye kivonata fontos szerepű az aranyér és a cellulitisz kezelésében is. Némelyek fogínyvérzés esetén is beszámoltak az eszcin jótékony hatásáról. A vadgesztenye széles körű terápiás alkalmazása mellett nem szabad megfeledkezni mérgező voltáról sem. A mérgezés tünetei többnyire a magokat elfogyasztó gyermekeken mutatkoznak. Esetleges túladagoláskor heveny veseelégtelenség következhet be.
8. A szelídgesztenyéből készült, méltán népszerű sült gesztenye karácsonyt idéző illata betölti a forgalmasabb utakat és tereket. Elkészítése nem ördöngösség, otthon is bátran próbálkozzunk vele. A magokat a lapos végén késsel be kell vágni, majd vízbe kell áztatni, végül sütőbe kell helyezni. Addig süssük a gesztenyét, míg a héja szét nem nyílik. Végül hámozzuk meg, azaz a belső, barnás burkát is távolítsuk el. Ez könnyen leválik, ha a héjából kiszedett gesztenyét néhány percig forró vízben áztatjuk, de nem forraljuk.
9. A karácsonyi süteménybe gesztenyemézet, sajnos, nem tehetünk, mivel kesernyés íze miatt sütéshez-főzéshez nem ajánlott. Fogyasztása inkább magában vagy ízesítőként javasolt. Színe a borostyánsárgától a sötétbarnáig terjed. Jó hatású a vérszegénység, kimerültség, legyengült állapot, étvágytalanság és visszértágulat kezelésére is.
10. Mivel a gesztenye termését védő, tövises burok veszi körül, a szüzesség, a tisztaság, a kísértés feletti győzelem és az erény jelképe. Fája Kínában a Nyugatot, az őszt és, mivel télen is terem, a viszontagságokban is hű barátot jelenti. Néhány gesztenyével kapcsolatos szólás, közmondás: Mással kapartatja ki a gesztenyét (mással végeztet – neki hasznos – veszélyes feladatot). Otthon süti a gesztenyét (otthon ül). Nem igazán dicséret az sem, ha valaki „olyan buta, hogy megsül a kezében a gesztenye”.

Szerző: Schmidt Judit Forrás: Újdiéta Magazin

Szelídgesztenyék

A szelídgesztenye vagy szelídgesztenyefa (Casszelídgesztenye fatanea sativa) a bükkfafélék családjába tartozó, gyors növekedésű fafajta. Hívják még édes gesztenyének, európai vagy jóféle gesztenyének is. Jelentősebb szelídgesztenyések (leginkább fenyővel elegyest) Magyarországon az Alpokalján vannak. Nagy termetű fa, akár 30 m magasra is megnő. Kérge csavarodó kéregkötegektől bordás. Rügyei zömökek, kerekdedek. Fényes, bőrszerű, keskeny, 10-20 cm hosszú, váltakozó állású, hosszúkás lándzsa alakú levelei szúrósan fogazottak, mindkét oldalon 4-7 éles foggal. A fogak hosszúak, hegyesek, közöttük a bemetszések lekerekítettek. Gyakran karéjos is. A levél csúcsa keskeny, hegye rövid. A levélnyél hossza 2-5 cm. A levél színe sötétzöld; fiatalon szőrös, később kopasz. Fonákuk fiatalon nemezesen szőrös, a sűrű szőrzet miatt színe a szürkétől a fakózöldön át a fehéresig változhat. Egy-egy levélen 15-20 pár oldalér nő. A levél válla ritkábban szív-, többnyire széles ék alakú vagy lekerekített. Hímnős barkavirágzata felálló, látványos. Csúcsán a virágzat nagy részét adó sárga porzók nyílnak, alapjuknál pedig a zöld termős virágok, gyakran a porzóknál később. A megporzás után a termős virágok gömbbé növekednek; egy-egy ilyen gömbben két-három termés nő. Fényes, barna makktermése a gesztenye. Ennek kupacsa zöld, sűrűn tövises, szúrós. A meszes talajt rosszul tűri. Melegkedvelő: a téli fagyokat elviseli ugyan, de termése a Kárpátoktól északra csak kivételesen jó években érik be. Június-júliusban virágzik. Virágait részben a szél porozza be, részben a rovarok. Az érett gesztenyék októberben hullanak a földre a felpattanó kupacslevelek közül. Termése, a gesztenye nagyon sokféleképpen használható. (Forrás: Wikipédia)

A vadgesztenye (bokrétafa, lógesztenye, Aesculus) a kétszikűek (Magnoliopsida) közé tartozó szappanfafélék (Sapindaceae) családjának egyik legismertebb nemvadgesztenye magzetsége mintegy 15 fajjal. A fajok többsége a mediterrán éghajlatot kedveli, de némelyik
(például a közönséges vadgesztenye és a korcs vadgesztenye) a Kárpát-medencében is megél.
Az egyes fajok fák vagy bokrok. Koronája terebélyes. Átellenesen álló, ujjasan összetett, hosszú nyelű levelei 5-9 visszás tojásdad alakú, fűrészes élű levélkéből állnak. A levelek válla elkeskenyedik, a csúcsuk hegyes. A levelek erezete élre futó, szárnyas. Két-, illetve háromszínű virágai nagy, felálló bugákba állnak össze. Termése a gesztenye (Castanea) fajokéhoz hasonló, azokénál kevésbé tövises, bőrszerű tok. A magvakon nagy köldökfolt látszik.
Lombhullató. Homokos és agyagos talajokon is megél. A vadgesztenye az aranyér, a vénás és hajszálér-keringési elégtelenség kezelésére ajánlott. (Forrás: Wikipédia)

 

Szelídgesztenyék

A szelídgesztenye vagy szelídgesztenyefa (Castanea sativa) a bükkfafélék családjába tartozó, gyors növekedésű fafajta. Hívják még édes gesztenyének, európai vagy jóféle gesztenyének is. Jelentősebb szelídgesztenyések (leginszelídgesztenyekább fenyővel elegyest) Magyarországon az Alpokalján vannak. Nagy termetű fa, akár 30 m magasra is megnő. Kérge csavarodó kéregkötegektől bordás. Rügyei zömökek, kerekdedek. Fényes, bőrszerű, keskeny, 10-20 cm hosszú, váltakozó állású, hosszúkás lándzsa alakú levelei szúrósan fogazottak, mindkét oldalon 4-7 éles foggal. A fogak hosszúak, hegyesek, közöttük a bemetszések lekerekítettek. Gyakran karéjos is. A levél csúcsa keskeny, hegye rövid. A levélnyél hossza 2-5 cm. A levél színe sötétzöld; fiatalon szőrös, később kopasz. Fonákuk fiatalon nemezesen szőrös, a sűrű szőrzet miatt színe a szürkétől a fakózöldön át a fehéresig változhat. Egy-egy levélen 15-20 pár oldalér nő. A levél válla ritkábban szív-, többnyire széles ék alakú vagy lekerekített. Hímnős barkavirágzata felálló, látványos. Csúcsán a virágzat nagy részét adó sárga porzók nyílnak, alapjuknál pedig a zöld termős virágok, gyakran a porzóknál később. A megporzás után a termős virágok gömbbé növekednek; egy-egy ilyen gömbben két-három termés nő. Fényes, barna makktermése a gesztenye. Ennek kupacsa zöld, sűrűn tövises, szúrós. A meszes talajt rosszul tűri. Melegkedvelő: a téli fagyokat elviseli ugyan, de termése a Kárpátoktól északra csak kivételesen jó években érik be. Június-júliusban virágzik. Virágait részben a szél porozza be, részben a rovarok. Az érett gesztenyék októberben hullanak a földre a felpattanó kupacslevelek közül. Termése, a gesztenye nagyon sokféleképpen használható. (Forrás: Wikipédia)

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Please log in using one of these methods to post your comment:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s