Kereszt Magazin – ahol mindent megtalál

Archive for augusztus, 2013

Mosni 30 fokon? Fertőzhet a ruha

Mosni 30 fokon? Fertőzhet a ruha

Forrás: MTI

2013. augusztus 26., hétfő 18:35

A környezetkímélő és olcsóbb, 30 fokos gépi mosás ideális körülményeket teremt a baktériumok szaporodásához, amelyek a mosógépben maradva újabb adag ruhát fertőznek meg – mutatta ki egy friss kutatás.

„A kutatás szerint a gép belsejében élő mikroorganizmusok további mosások vizébe kerülnek, két evőkanálban akár egymillió is lehet belőlük. Az alacsony mosási hőfok ideális szaporodási körülményeket teremt nekik” – magyarázta Lisa Ackerley higiéniai szakértő, aki „kórokozó mosógépprogramnak” nevezi az új divatot. A The Daily Mail online kiadása utánajárt, hogy az egészségnek is javára szolgál-e a langyos tisztítás.

„A magasabb hőfok azért tisztít jobban, mert forró vízben a textilszálak megdagadnak, és kitaszítják a szennyeződést. Harminc fokon ez nem történik meg. A zsíros bőr faggyúját, amely a ruhák gallérján is nyomot hagy, a legtöbb mosószer ilyen langyos vízben nem távolítja el, pedig ebben a fehérjében kitűnően szaporodnak a mikroszkopikus élőlények” – hangsúlyozta Richard Neale higiéniai szakértő.

150 fokos gőz a tuti

A bacilusokat mikroszkopikus spórák, vagyis csírák terjesztik. A legtöbb antibiotikumnak ellenálló Clostriduim difficile (C. diff), illetve a sokáig állni hagyott ételen, például a rizsen megtelepedő Bacillus cereus, de a rettegett biológiai fegyver, a lépfene halálos fertőzést okozó baktériuma is jó túlélési rátákat mutat minden hőmérsékleten – a legmagasabb, 90 fokosat kivéve. Az egészségügyi fertőtlenítő rendszerek ezért használják a 150 fokos gőzzel dolgozó autoklávot.

A Which? fogyasztóvédelmi portál friss kutatása szerint a hatvanfokos program sem elég. Azt tárták fel, hogy egyetlen vizsgált gép sem melegítette fel a vizet elég forróra és elég hosszú időre ahhoz, hogy a kórokozókat elpusztítsa. A szakértők a kényes anyagokra, amelyek tönkremennek ilyen forró vízben, az antibakteriális mosószereket ajánlják.

„A biológiai tisztítóanyagok irtják leghatékonyabban a csírákat alacsony hőmérsékleten. Enzimjeik azonban hatvan fok fölött elpusztulnak, így forró vízben már kevésbé hatásosak” – hangsúlyozta Mairwen Jones textiltechnológus.

Címkék

járvány, mosás, fertőzés, ruha, bacilus

http://m.mno.hu/eletmod_egeszseg/mosni-30-fokon-fertozhet-a-ruha-1180527

Reklámok

Probiotikum- a jóravaló baktérium

Mik is azok a probiotikumok? Szükségünk van rájuk? Netán elég a kefír és a joghurt? Honnan tudhatom, milyen szert vásároljak, hisz annyi félét reklámoznak? –

Dr. Nyiredyné dr. Mikita Klára szakgyógyszerészt, a budaörsi Kőszikla gyógyszertár vezetőjét faggattuk ezekről a csöppnyi kis baktériumokról, melyek beleink jólétéről gondoskodnak.

Mik azok a probiotikumok?

A fogalom 1965-ben született. A görög „biosz”=élet szóból ered, jelentése a „pro” előtaggal „az életért”. Az emberi szervezetben baktériumok milliárdjai találhatók. Ezek töredéke betegséget okoz, nagy részük viszont nélkülözhetetlen a szervezet egészséges működéséhez. Ezek az úgynevezett segítő, hasznos vagy probiotikus baktériumok. Az ilyen baktériumokat tartalmazó készítmények a probiotikumok.

A probiotikus baktériumok zöme az emésztő rendszerben található, de jelen vannak pl. az orrüregben, a hüvelyben és a bőrön is. A tápcsatorna baktérium flórája a születés pillanatától fokozatosan épül fel, és az emberi szervezettel szoros egységet alkotva fejti ki biológiai hatását. A mintegy 400 baktérium fajt tartalmazó bélflóra számos élettani feladatot lát el. Gátolja a kórokozó baktériumok megkötődését és elszaporodását a bélben, gyulladásgátló anyagokat termel, javítja az emésztés hatékonyságát és a felszívódást, valamint fenntartja és serkenti az immunrendszer működését, aminek kb. 70 %-a a béltraktushoz kötődik.

Miért fontos, hogy fogyasszuk ezeket?

Hatásuk sokszínűsége magyarázza változatos alkalmazásukat. Egészséges táplálékként vagy étrend kiegészítő készítményként nélkülözhetetlen alappillérei az egészséges életmódnak. Ezen túlmenően azonban tudományos vizsgálatokkal bizonyították jelentőségüket egyre több betegség megelőzésében és kiegészítő kezelésében. A probiotikumok megakadályozzák bizonyos klinikai tünetek kialakulását, vagy csökkentik a panaszok súlyosságát és lerövidítik azok időtartamát.

Antibiotikumok használata után az orvosok gyakran javasolják a probiotikumok fogyasztását. Tudomásom szerint a joghurtban is vannak ilyenek. Nem elég, ha ezeket fogyasztjuk ?

Az egészség megőrzésének és a betegség megelőzésének célját probiotikus tejtermékek rendszeres fogyasztásával is elérhetjük. Kifejezetten terápiás céllal, már kialakult betegségek megszüntetésére és csökkentésére azonban inkább a pontos adagolású, a hatóanyag védelmét a gyomor savas közegében is biztosító, kapszulázott étrend kiegészítők és gyógyszerek alkalmazása javasolt.

A probiotikumok felerősítik az antibiotikumok hatását?

Nem. A mellékhatásukat csökkentik. Széles spektrumú antibiotikum kezelés gyakori velejárója (5-39%) a hasmenés. Az elölni kívánt kórokozó baktériumok mellett ugyanis az antibiotikumok a bélflórát is „tizedelik”. A megbomló egyensúly, megváltozott anyagcsere híg, nagy mennyiségű székletet eredményez. Ez a mellékhatás különösen gyerekeknél veszélyes, de felnőtteknél is gondot okozhat. A flóra regenerálódásához a probiotikum alkalmazását az antibiotikus kezelést követően még legalább egy hétig kell folytatni. Bevételét pedig két antibiotikum adag közötti félidőben javaslom.

Érdemes ezeket a bőröndbe pakolni, ha távoli tájakra utazunk?

Lényegesen csökkenthetők az utazásokat „megkeserítő” gyakori hasmenéssel, hányingerrel, hányással járó emésztési panaszok, amelyek lehetnek fertőzéses eredetűek, vagy okozhatják a szokatlan ételek, idegen konyhatechnikai eljárások is. Több tanulmány vizsgálta ilyen esetekben a megelőző probiotikus kezelés hatásosságát. Az utazás előtt 5-7 nappal kezdett probiotikumok megerősítették, ellenállóbbá tették a bélflórát. A kezelésben nem részesülő kontroll csoporthoz képest a készítmények csökkentették a megbetegedések számát, súlyosságát.


Vannak más betegségek is, melyekre jó hatású lehet, ha probiotikumot fogyasztunk?

A probiotikumoknak gyulladásgátló hatásuk is van. Ezzel magyarázható a különböző, gyakran ismeretlen eredetű gyulladásos bélbetegségekben kifejtett kedvező hatásuk. Csecsemő kori rotavírus fertőzés és salmonellózis esetén a kezelés kiegészítésével a kisgyerekek gyorsabban és enyhébb tünetekkel gyógyultak. A felnőttkori Chron-betegség és krónikus vastagbél gyulladás folyamatos kiegészítő probiotikus kezelése mellett a tünetek enyhülése, a betegek általános állapotának javulása, vagy a betegség megfelelő szinten tartása érhető el. Ígéretes vizsgálati eredmények vannak a krónikus gyomor nyálkahártya gyulladás és fekélyes elváltozások kezelésében is.

Az immunrendszerre kifejtett stimuláló hatás következtében a probiotikumok értékes kiegészítők lehetnek minden immungyengítő mellékhatással járó kezeléseknél, valamint az immunrendszer fokozott aktivitását igénylő állapotokban. Ilyenek pl. a kemoterápiás szerek, szteroid gyulladás csökkentők, vírusfertőzések stb.

Mi a helyzet a lassan népbetegséggé váló candidás megbetegedéssel?

Jelentős eredményeket tapasztaltak a candidás betegeknél, ahol gombás fertőzés miatt bomlott meg az egészséges bélflóra. Kúraszerűen, naponta nagy mennyiségű probiotikum adagolásával sikeresen helyre állítható a mikrobiológiai egyensúly.

Most van a böjtök és a fogyókúrák időszaka. Indokolt ebben az esetben is fogyasztani ezeket?

Gyakori kellemetlen velejárói a fogyókúráknak és léböjtöknek az emésztőrendszeri panaszok. A megváltozott tápanyag-összetétel, a megnövekedett mennyiségű, növényi rostokban gazdag zöldségek fogyasztása puffadással, rossz közérzettel járhat. Az emésztés általános javításával, sőt a „hasznos” baktériumok még az emberi tápcsatorna számára emészthetetlen anyagokat is lebontva csökkentik a tüneteket.

Van-e bármilyen mellékhatása ezeknek a szereknek, illetve mindenki számára fogyaszthatóak-e?

A probiotikus kezelés nem kívánt mellékhatása az esetleges egyéni érzékenységen kívül ez idáig nem ismert. Terhesség és szoptatás alatt is alkalmazható. Gyermekek és idős betegek is szedhetik, az adagolást az orvos mérlegeli.
http://www.szimpatika.hu/cikkek/715/probiotikum_a_joravalo_bakterium/


Emésztésünkre!

Vége az ünnepeknek, a nagy családi lakomák heteinek. Kedvenc ételeinket látva sokszor nem tudunk ellenállni, ráadásul mostanában mintha a reklámok is azt sugallnák, hogy nyugodtan faljunk, mert egy tabletta beszedésével megszűnhet a teltségérzés, puffadás.


Mit gondol minderről a szakértő? A karácsonyi dőzsölés után Rábainé M. Katalin szak-
gyógyszerész látott el minket jó tanácsokkal.

Mire gondol egy gyógyszerész, ha meglátja a terülj-terülj asztalkámat?

Talán meglepő lesz, amit mondok: arra, hogy evés előtt jót tenne egy aperitif. Az ilyen típusú italokban lévő keserű gyógynövények, valamint az alkohol hatására ugyanis a gyomornedv és egyéb emésztőnedvek működésbe lépnek, ezáltal könnyebben emésztjük meg a gyomrunkba kerülő ételt. De hasonló hatást vált ki a kinint tartalmazó tonik is, vagy az olyan gyógynövényes emésztésserkentő szerek, amelyekben például tárnics, ezerjófű, vidrafű, fehérürömfű, cickafarkfű, gyermekláncfű vagy angyalgyökér van.

Ha egy étvágygerjesztővel kezdjük az evést, megkönnyítjük szervezetünknek az emésztést, de még ezután is előfordulhat, hogy pukkadásig esszük magunkat. Mi okozza ekkor a kellemetlen érzést, és mit tehetünk ilyenkor?

Annak, hogy rosszul érezzük magunkat, több oka lehet. A legtöbb vény nélkül kapható szer kombinált, vagyis többféle kellemetlen tünetet enyhítésére alkalmas, többféle hatóanyagot tartalmaz. A megfelelő szer kiválasztásához érdemes a gyógyszerész segítségét kérni, mert egyes hatóanyagok nem alkalmazhatóak bizonyos betegségek mellett. Például a túl zsíros ételek elfogyasztása miatt érzett rosszullét enyhítésére használt epesav tartalmú szereket nem lehet szedni epevezeték-elzáródás vagy hepatitisz esetén. Az epesav tartalmú szerek segítségével felgyorsul a zsírcseppek emésztése, ezáltal csökken a teltségérzet. Az ilyen szerek jók epekő vagy epehólyag-gyulladás ellen is, mert csökkentik a pangást az epehólyagban. Az epetermelést serkenti a mentol, a retek és a glaubersós ásványvizek is. A kurkuma, orvosi füstike, a magnézium-szulfát (keserűsó) pedig az epe epehólyagból történő ürülését serkenti. Ha azért vagyunk rosszul, mert többet ettünk annál, mint amennyit emésztőenzimeink segítségével meg tudunk emészteni, akkor a kívülről bevitt enzimek – pankreatin, a zsírt bontó lipáz vagy a fehérjét bontó proteáz – tudják elvégezni azt a feladatot, amire szervezetünk magától már nem lenne képes. Ha nagyon sokat ettünk egyszerre és gyomrunk nagyon megfeszül, akkor az is előfordulhat, hogy a bél simaizomzata begörcsöl. De bél- és gyomorgörcshöz vezethet az is, ha a megemésztetlen étel irritálja a bélfalat. A papaverinszármazékok mellett az atropinszármazékokat használhatjuk, ezek a simaizmok ellazításával jól csökkentik a görcs okozta kellemetlen érzést. Az atropint szerteágazó hatása miatt viszont nem használhatja az, akinek magas a szemnyomása vagy glaukómája van, továbbá ellenjavallott prosztatamegnagyobbodás és bizonyos szívritmuszavarok esetén is.
„Hozhatom a velőskoncot, nagyságos uram?

– Valóban, – mondá a vendég, miután bajuszát előbb jobbról balra, majd balról jobbra, végre fölülről lefelé megtörülgette az asztalkendővel. – Csak arra akarom figyelmeztetni Vendelin barátom, hogy kenyérszeleteket pirítsanak hozzá, mert ilyesmihez a zsemlye nem egészen alkalmas. És forró legyen, mint a babám szíve!”

(Krúdy Gyula: Isten veletek, ti boldog Vendelinek!)
Sokan szenvednek a gázképződés vagy a gyomorégés kellemetlen tüneteitől. Ezeket hogy enyhíthetjük?

A gázképződésnek nagyon jó ellenszere a szimetikon nevű szilikonolaj, amely eléri, hogy a gyomorban lévő gázbuborékok kisebbek legyenek. Mivel ez nem kémiai úton hat, nem kötődik a bélbolyhokhoz és nem szívódik fel, csak a buborékokra hat, nincs mellékhatása. Csecsemőktől kezdve a terhes nőkön át mindenki szedheti. A puffadás megszüntetésének másik hagyományos módja a szélhajtás, erre alkalmas a kömény, édeskömény, boróka és angelika, amelyek illóolajok és teák formájában alkalmazhatók. A túlzott savtermelésnek nem biztos, hogy a nagy mennyiségű étel elfogyasztása az oka, az erre hajlamosak tapasztalhatják máskor is. Mivel a tünet hátterében akár reflux vagy fekély is állhat, tanácsos kivizsgáltatni magunkat. Az orvos az okok tisztázása után felírhat gyomorsavcsökkentőt, de sokat segíthetnek a tüneti kezelésben a vény nélkül kapható savközömbösítők, amelyek kémiailag elbontják a savat. Erre használták régen a szódabikarbónát, de mivel ez lúgosítja a vért, felboríthatja a szervezet sav-bázis egyensúlyát, ezt ma már elavultnak tekintjük. Vannak ún. nem szisztémás hatású savközömbösítők – alumínium-, kalcium- és magnézium-sók –, amelyek nincsenek hatással az egész szervezetre, súlyos veseelégtelenség esetén azonban nem használhatók.

Betegség jele vagy természetes, ha rosszul leszünk nagyobb mennyiségű étel elfogyasztása után?

Persze vannak, akiknek krónikus emésztési betegségük miatt kell jobban odafigyelni, hogy mit és mennyit esznek, de minden embernél létezik az a mennyiség, amivel már nem bír mit kezdeni a szervezete. Ezt nevezik dömping-szindrómának. Az az érdekes, hogy ez a tünetegyüttes akár kis adag ételnél is kialakulhat, ha valaki annál jóval kevesebbhez van szokva. Több olyan tragikus eset történt például a második világháború után, amikor a fogságból vagy frontról hazatért túlélők meghaltak, vagy legalábbis nagyon betegek lettek az első nagyobb adag ételtől, amihez hozzájutottak.

A gyógyszertudomány tehát megtalálta a megoldást, hogy akkor is jól érezzük magunkat, ha túlettük magunkat? Nem számít, ha többet is ettünk a kelleténél, mert majd a savközömbösítők, puffadás elleni szerek és enzimek megoldják a problémát?

Ha egy kiadós étkezés után mozdulni sem tudunk és egyre rosszabbul érezzük magunkat, akkor ezek valóban sokat segíthetnek. Hiszen, ha szervezetünk magától már nem tudja feldolgozni a bevitt tápanyagot, akkor csak szenvednénk, vagy hányás vagy hasmenés lenne a vége. De a szervezet természetesen nem véletlenül tiltakozik. A jelekre nyilván oda kell figyelni. Akkor járunk legjobban, ha mértékletességgel előzzük meg a panaszokat és odafigyelünk a mennyiségre és a minőségre egyaránt. Hiszen, ha rendszeresen emésztéssegítő szerekkel oldjuk meg a problémát ahelyett, hogy visszafognánk magunkat, akkor előbb utóbb a plusz kalóriabevitel miatt alakulhatnak ki egészségügyi panaszaink.

Szerző: Maul Ágnes


Szorult helyzetben – a hashajtók helyes használatáról

A székrekedés olyan probléma, amivel gyakorlatilag mindenki találkozik legalább egyszer élete során, de mégis kevesen beszélnek róla. Mivel e kényes témáról nem sokan mernek érdeklődni gyógyszerészüket, Rábainé M. Katalinnal áttekintettük a hashajtók használatával kapcsolatos legfontosabb kérdéseket.


Mit nevezünk székrekedésnek? Mikortól mondhatjuk, hogy már olyan problémáról van szó, amit gyógyszerekkel kell orvosolni?

Ezt nehéz konkrétan meghatározni, hiszen nagyon nagyok az egyéni különbségek. Az élettan tankönyv szerint a székletürítés gyakorisága a napi három alkalomtól a heti három alkalomig normálisnak számít. Tehát mindenki önmagához viszonyítva tudja eldönteni, hogy székrekedése van-e. Másrészt nem is annyira a gyakoriság a fő szempont, hanem hogy milyen nehezen ürül a széklet, vagy hogy milyen az állaga.

Mitől alakulhat ki a székrekedés?

Nagyon sok esetben mi magunk alakítjuk ki rostszegény, folyadékhiányos táplálkozással és mozgásszegény életmóddal. Tipikusan hasfogó ételek a rizs, a banán, a körte, a csokoládé, a kakaó és a kemény sajtok. Hosszú távon az sem tesz jót, ha gyakran kényszerülünk arra, hogy visszatartsuk a székelési ingert, és nagyon gyakran a székrekedés kialakulása pszichés okokra vezethető vissza. Utóbbi nemcsak felnőttek, de gyerekek esetében is jellemző, gyakran alakul ki székrekedés például a szobatisztaságra szoktatás időszakában. De jelentkezhet a probléma akkor is, ha elutazunk, szokatlan, új környezetbe kerülünk. Ezek az emberi tényezők, de a székrekedés oka lehet gyógyszer-mellékhatás is. A legtipikusabb székrekedést okozó szerek az ópiát-származékok. Ilyenek például a nagyon erős, krónikus fájdalomra adott gyógyszerek, de mivel ezek már kábítószernek minősülnek, beadásukhoz külön engedély kell és azt csak szakorvos rendelheti el, aki eleve azonnal adja ezekhez a hashajtót is. Viszont ópiát-származék a kodein is, ami bizonyos köhögéscsillapítókban is benne van. Ezek vényköteles gyógyszerek, tehát ha az orvos felírja, akkor nagy valószínűséggel mondani fogja, hogy a betegnek székrekedése lehet tőle.

A székrekedés előfordulhat mellékhatásként bizonyos vérnyomáscsökkentőknél, elég sok nem szteroid gyulladásgátlónál, néhány szorongáscsökkentő vagy antidepresszáns szernél, Parkinson-kór kezelésére szolgáló szereknél, és bizonyos görcsoldóknál, amik belladonnát tartalmaznak. Megemlítem még – bár ez már nem gyógyszerészi, hanem orvosi téma –, hogy bélelzáródás és daganat is okozhat székrekedést. Ha nagyon tartósan fennáll a székrekedés, és nem akar javulni, mindenképp érdemes megvizsgáltatni magunkat, mert akár szervi probléma is lehet az oka.

Mikor és kinek szükséges hashajtót szedni?

Átmenetileg bárkinél szükség lehet rá, de van pár olyan eset, amikor a betegnek nincs is más lehetősége. Például olyanok esetében, akik nagyobb vágással járó hasi műtéten estek át, komoly szívbetegek, esetleg nagyon idősek. Náluk azért szükséges a hashajtás, mert ellenjavallt az erős hasprés kifejtése. Mivel az erőlködés fokozza a szemnyomást is, a szembetegségben szenvedők és szemműtéten átesettek esetében is ajánlott, és ugyanígy komolyabb aranyérnél, amíg az meg nem gyógyul, illetve különböző orvosi vizsgálatok előkészítésénél.

Milyen hashajtó módszerek és gyógyszerek léteznek?

Kezdem a kíméletes, természetes módszerekkel, érdemes ezekkel kísérletezni, mert sokszor így is nagy eredményeket lehet elérni. Legkézenfekvőbb az étkezési szokások megváltoztatása: a rostbevitel növelése, teljes kiőrlésű gabonakészítmények, aszalt gyümölcsök, főleg aszalt szilva fogyasztása. Nagyon praktikus ilyen célokra a lenmag – ez egy nyálkatartalmú mag, ami vizet köt meg. Az apró magok folyadékkal elkeverve a gyomrunkban megduzzadnak, ezzel is könnyítik a széklet továbbítását a belekben. De mivel megköti a vizet, a lenmag mellé sok folyadékot kell inni. A mozgás is a székrekedés kitűnő ellenszere. Nem is képzelnénk, milyen nagy változásokat tudunk elérni azzal, ha több mozgást iktatunk be az életünkbe. Ez lehet bármi, torna vagy akár intim torna is. Nagyon egyszerű praktika, hogy éhgyomorra meleg vizet fogyasztunk. Sokszor segíthet egy kanálnyi napraforgó- vagy olívaolaj elfogyasztása is, mert síkosítja a beleket. Viszont a paraffinolaj alkalmazását már elavultnak tekintjük. Nagyon rossz az íze, és bebizonyosodott az is, hogy hosszú távon károsítja a bélnyálkahártyát. Ismert bélizgató olaj a ricinusolaj is, ennek használatát azonban már nem sorolhatjuk a kíméletes módszerek közé, mivel hatása nem a síkosításon alapszik, hanem konkrétan a vastagbél izgatásán. Nagyon drasztikus, csak kórházban, műtéti előkészítésnél használják.

Mi a helyzet a gyógyszerekkel?

Gyógyszerek terén megkülönböztetünk helyi hatású és nem helyi hatású szereket. Az első kategóriába tartozik a glicerines kúp, ami egyszerűen a végbél izgatásával váltja ki a székelési ingert, és sok esetben ez is elég. Nem terheli meg a szervezetet, kisgyerekektől kezdve kismamákig mindenki használhatja. A második kategórián belül pedig megkülönböztetünk kontakt és ozmotikus szereket. A kontakt szerek a vastagbelet izgatják, növelik annak perisztaltikus mozgását, alhasi vérbőséget okoznak. Ebbe a csoportba tartozik a fenolftalein – aminek hashajtó hatását nem mellesleg a magyar Vámossy Zoltán fedezte fel – és származékai, a nátrium-pikoszulfát, a szennalevél és a kutyabenge-kéreg kivonatai. Utóbbi kettő a hashajtó teákban is gyakori hatóanyag. A kontakt szerekről tudni kell, hogy csak a vastagbélben hatnak, ezért nem azonnal érezzük a hatásukat, hiszen el kell telnie bizonyos időnek, mire a szer eljut a vastagbélbe. Ez körülbelül 5-8 óra. Az ozmotikus hashajtók úgy működnek, hogy vizet kötnek meg a bélrendszerben. Nem engedik a vizet felszívódni, ezzel lágyítják a székletet. Ilyen a szirup formájában kapható laktulóz, ezt terhesek is, gyerekek is szedhetik.

Bizonyos sók szintén hasonlóan fejtik ki a hatásukat, például a keserűsó (magnézium-szulfát) és a glaubersó (natrium-szulfát), melyek bélizgató hatású kénhidrogénné lebomló szulfát ionokat is tartalmaznak. Ezeket akár ivókúra formájában is bejuttathatjuk a szervezetünkbe gyógyvizek fogyasztásával. Magyarországon szerencsére rengeteg ilyen gyógyvíz van. Ezek rendkívül kíméletes és nagyon hatékony hashajtók, még epebetegségek esetén is használhatóak. Ozmotikus jelleggel hat az egy Indiában élő növény gyümölcséből készülő tamarinlekvár is, ez magas cukor-, illetve nyálkatartalmának köszönheti hatását.

Vannak olyan esetek, amikor egyáltalán nem javasolt a hashajtók szedése?

Nem szabad hashajtót szednie azoknak, akiknél a székrekedést bélelzáródás okozza, és ugyanígy bélgyulladások mellett sem, kivéve a keserű vizeket. Mindenkire igaz, hacsak nem olyan tényező okozza a székrekedést, ami kiküszöbölhetetlen – mondjuk az, hogy valaki a krónikus reumás fájdalmára állandóan nem szteroid gyulladásgátlókat szed –, hogy négy hétnél tovább nem tanácsos hashajtót szedni. Helyette inkább próbáljon meg mindenki utánajárni a székrekedést kiváltó oknak.

Milyen mellékhatásai lehetnek a hashajtók szedésének?

Növelik a kiszáradás veszélyét, mert a széklet víztartalma megnő. Ezért fokozottan kell figyelni a folyadékbevitelre, ugyanígy az ásványi anyag-bevitelre is, különösen a gyerekek és idősek esetében. Fontos továbbá tudni, hogy a hashajtó más gyógyszerek bélben való tartózkodását is megrövidíti, így azok kiürülése gyorsul, felszívódásuk és hatásuk is csökken. Ez leginkább hormonok és fogamzásgátlók esetén lehet veszélyes, illetve a szívelégtelenség esetén alkalmazott gyógyszereknél is, mert ezeknél pontosan kiszámolják azt a mennyiséget, amit szedni kell a megfelelő hatás kiváltásához. Tehát ilyen esetekben mindenképp szólni kell az orvosnak a hashajtó szedéséről. Fenolftalein-, illetve szennatartalmú hashajtók mellékhatása lehet, hogy a vizelet elszíneződik, mert a gyógyszer hatóanyaga lúgos közegben pirosra változik, de ez teljesen normális.

Rá lehet szokni a hashajtókra? Okozhatnak függést?

Tulajdonképpen igen. Különösen a kontakt hashajtók huzamosabb ideig tartó alkalmazása mellett a bél „megtanulja”, hogy akkor mozog, ha izgatják, és ha nem kapja ezt az ingert, nem mozdul. Vagyis az alapizomtónus lecsökken, ellustul az izom, a benne lévő béltartalom egyre jobban ki tudja tágítani, mert nem tart ellen, ami béltágulathoz is vezethet.

Mi a tapasztalat, az emberek többsége tudatlanságból szokik rá a hashajtókra, vagy más okból?

Sokan nem is tudják, hogy szervezetük hozzászokhat a hashajtókhoz, sőt, akár az is előfordulhat, hogy valaki úgy szed hashajtót, hogy nem is tud róla. Nem köztudott, hogy a fogyasztó teák többsége is tartalmaz szennalevelet – úgy is szerepelhet, hogy anyalevél – vagy kutyabengét, tehát érdemes megnézni az összetételt, mert ezekre is ugyanúgy vonatkozik, hogy négy hétnél tovább nem szabad folyamatosan szedni őket. Ám meglátásom szerint sokan azért szoknak rá a hashajtókra, mert kényelmesebb megoldásnak tartják, hogy egyszerűen bevegyenek egy gyógyszert, mint hogy alaposan utánajárjanak az okoknak, esetleg rászánják magukat arra, hogy változtassanak étkezési szokásaikon és mozgásszegény életmódjukon.

Maul Ágnes


7-10 százalékkal csökkenne halandóságunk a D-vitamin-hiány megszüntetésével

A D-vitamin-hiány megszüntetésével a magyarok halandósága 7-10 százalékkal csökkenne, az átlagéletkor pedig 2-3 évvel nőne – hívta fel a figyelmet a Magyar Osteoporosis és Osteoarthrológiai Társaság a második D-vitamin nap alkalmából. A cikkünkbe ágyazott videón dr. Takács István, a Magyar Primer Prevenciós Orvosi Egyesület elnökének tavalyi nyilatkozata is megtekinthető a D-vitamin szervezetünkben betöltött szerepéről.

A szükséges D-vitamin-érték elérése 26 százalékkal csökkentené a csípőtáji törések, 78 százalékkal a gyermekkorban kialakuló 1-es típusú cukorbetegség, 35 százalékkal a rákos megbetegedések és jelentős mértékben az influenza kockázatát – olvasható az MTI-hez február 22-én eljuttatott közleményben, amely napjaink egyik legkomolyabb magyarországi népegészségügyi problémájának nevezi a D-vitamin-hiányt.

A magyarok több mint kétharmada szenved D-vitamin-hiányban tél végére. Ez komoly veszélyforrás, mert a D-vitamin – ami nevével ellentétben egyáltalán nem vitamin, hanem egy hormonszerű előanyag – a szervezet egyik legfontosabb hormonjának, az aktív D-hormonnak a termelődéséhez járul hozzá.

Hormonszerű előanyag hiányában a csontok törékenysége fokozódik, az esések száma megnő, az immunrendszer károsodik, a szív- és érrendszer működése romlik, a depresszióhajlam nagyobb, sőt számos rákos megbetegedés kockázata is fokozódik – írja a Magyar Osteoporosis és Osteoarthrológiai Társaság közleménye.

Gyermekkorban – a csontok fejlődése mellett – a megfelelő immunválasz kialakulásához és sok felnőttkori betegség megelőzéséhez is elengedhetetlen a megfelelő D-vitamin-pótlás – hangsúlyozza az orvostársaság. (Megjegyzendő ugyanakkor, hogy – a Metropol február 22-ei beszámolója szerint – jelenleg országszerte hiánycikk a D-vitamin, és csak március közepére szűnhetnek meg az ellátási nehézségek. A lap több fővárosi és vidéki patikában is érdeklődött, ám mindenhol azt mondták: a megrendelt mennyiségnek csak a töredékét kapják meg, hetente-kéthetente néhány dobozzal. Bedők Mária budapesti háziorvos a lapnak azt mondta, hogy a D-vitamint tartalmazó cseppet nem lehet más orvossággal helyettesíteni, mivel ez az egyetlen vényköteles, gyógyszernek minősülő termék. A többi csak gyógyhatású készítmény, amelyek dózisa nem pontos, a vitamin pedig túladagolható. Bővebben: Országszerte hiánycikk jelenleg a D-vitamin – a szerk.)

A fenti videón Dr. Takács István, a Magyar Primer Prevenciós Orvosi Egyesület elnöke nyilatkozik a 2012-es I. D-vitamin-nap kapcsán

A Magyar Osteoporosis és Osteoarthrológiai Társaság szerint a D-vitamin-hiány civilizációs megbetegedés, amelynek fő oka a megfelelő mennyiségű UV-B sugárzás hiánya. Télen a beeső napsugarak olyan kevés UV-B sugárzást tartalmaznak, hogy az nem elegendő a szervezet D-vitamin-képzéséhez.

Hazánkban az első D-vitamin napot tavaly, február 23-án tartották. Ennek alkalmából – egy addig példátlan összefogás eredményeként – tucatnyi orvostársaság közös állásfoglalásban javasolta a felnőtteknek jelenleg ajánlott D-vitamin-mennyiség közel tízszeresének a bevitelét a novembertől márciusig terjedő időszakban.

Idén a Magyar Osteoporosis és Osteoarthrológiai Társaság, a Tűzoltó utcai Gyermekklinika, a Magyar Védőnők Egyesülete (MAVE) és a Magyar Primer Prevenciós Orvosi Egyesület írt alá szándéknyilatkozatot arról, hogy közösen lépjenek fel a D-vitamin-hiány súlyos egészségügyi következményeinek felszámolásáért, ki-ki a saját területén – írja az MTI.

Kapcsolódó anyagunk:

Harmadával csökkenhetne a daganatok száma a megfelelő D-vitamin-szint mellett

A cikket az alábbi címen találja: http://daganatok.hu/eletmod/prevencio/het-tiz-szazalekkal-csokkenhetne-a-magyarok-halandosaga-a-d-vitamin-hiany-megszuntetesevel