Kereszt Magazin – ahol mindent megtalál

Archive for szeptember, 2014

Az egészségtelen teljes kiőrlésű gabona, avagy miért nem jó a génmódosítás

Dr. William Davis:
Az egészségtelen teljes kiőrlésű gabona

Forrás: Dr. William Davis: Wheat Belly. c. könyvből(Rodale Books, 2011)

Fordította: Váradi Judit

Kukkantsunk bele szüleink vagy nagyszüleink családi fényképalbumaiba, és valószínűleg meglepődve fogjuk látni, mennyire soványnak néznek ki felmenőink. A nők valószínűleg 36-os méretű ruhát viseltek, a férfiak 82 cm-es derékmérettel büszkélkedhettek. A túlsúlyt csupán néhány kilogramm jelentette, az elhízás rendkívül ritka volt. Túlsúlyos gyermekek? Szinte soha nem voltak. 110 cm-es derék? Nem létezett. 90 kilós tinédzserek? Természetesen ők sem voltak.

1. Foster-Powell, Holt SHA, Brand-Miller JC. International table of glycemic index and glycemic load values: 2002. Am J Clin Nutr. 2002;76(1):5-56.
2. Jenkins DJH, Wolever TM, Taylor RH, et al. Glycemic index of foods: a physiological basis for carbohydrate exchange. Am J Clin Nutr. 1981 Mar;34(3):362-6.
3. Klöting N, Fasshauer M, Dietrich A, et al. Insulin sensitive obesity. Am J Physiol Endocrinol Metab. 2010 Jun 22.
4. DeMarco VG, Johnson MS, Whaley-Connell AT, Sowers JR. Cytokine abnormalities in the etiology of the cardiometabolic syndrome. Curr Hypertens Rep. 2010 Apr;12(2):93-8.
5. Matsuzawa Y. Establishment of a concept of visceral fat syndrome and discovery of adiponectin. Proc Jpn Acad Ser B Phys Biol Sci. 2010;86(2):131-41.
6. Ibid.
7. Funahashi T, Matsuzawa Y. Hypoadiponectinemia: a common basis for diseases associated with overnutrition. Curr Atheroscler Rep. 2006 Sep;8(5):433-8.
8. Deprés J, Lemieux I, Bergeron J, et al. Abdominal obesity and the metabolic syndrome: contributions to global cardiometabolic risk. Arterioscl Thromb Vasc Biol. 2008;28:1039-49.
9. Marchetti P, Lupi R, Del Guerra S, et al. The beta-cell in human type 2 diabetes. Adv Exp Med Biol. 2010;654:501-14.
10. Ibid.
11. Wajchenberg BL. Beta-cell failure in diabetes and preservation by clinical treatment. Endocr Rev. 2007 Apr;28(2):187-218.
12. Bengmark S. Advanced glycation and lipoxidation end products-amplifiers of inflammation: The role of food. J Parent Enter Nutr. 2007 Sept-Oct;31(5):430-40.
13. Uribarri J, Cai W, Peppa M, et al. Circulating glycotoxins and dietary advanced glycation endproducts: Two links to inf lammatory response, oxidative stress, and aging. J Gerontol. 2007 Apr;62A:427-33.
14. Epidemiology of Diabetes Interventions and Complications (EDIC). Design, implementation, and preliminary results of a long-term follow-up of the Diabetes Control and Complications Trial cohort. Diabetes Care. 1999 Jan;22(1):99-111.
15. Kilhovd BK, Giardino I, Torjesen PA, et al. Increased serum levels of the specific AGE-compound methylglyoxal-derived hydroimidazolone in patients with type 2 diabetes. Metabolism. 1003;52:163-7.
16. Sarwar N, Aspelund T, Eiriksdottir G, et al. Markers of dysglycaemia and risk of coronary heart disease in people without diabetes: Reykjavik prospective study and systematic review. PLos Med. 2010 May 25;7(5):e1000278.
17. International Expert Committee. International Expert Committee report on the role of the HbA1c assay in the diagnosis of diabetes. Diabetes Care. 2009;32:1327-44.
18. Khaw KT, Wareham N, Luben R, et al. Glycated haemoglobin, diabetes, and mortality in men in Norfolk cohort of European Prospective Investigation of Cancer and Nutrition (EPIC-Norfolk). Brit Med J. 2001 Jan 6;322(7277):15-8.
19. Gerstein HC, Swedberg K, Carlsson J, et al. The hemoglobin A1c level as a progressive risk factor for cardiovascular death, hospitalization for heart failure, or death in patients with chronic heart failure: an analysis of the Candesartan in Heart failure: Assessment of Reduction in Mortality and Morbidity (CHARM) program. Arch Intern Med. 2008 Aug 11;168(15):1699-704.
20. Khaw KT, Wareham N, Luben R, et al. Glycated haemoglobin, diabetes, and mortality in men in Norfolk cohort of european prospective investigation of cancer and nutrition (EPIC-Norfolk). BMJ. 2001 Jan 6;322(7277):15-8.
21. Swami-Mruthinti S, Shaw SM, Zhao HR, et al. Evidence of a glycemic threshold for the development of cataracts in diabetic rats. Curr Eye Res. 1999 Jun;18(6):423-9.

Reklámok

Így előzhető meg a stroke

http://www.inforadio.hu/hir/belfold/hir-669409


Hogyan rakjuk el a fűszereket télidőre?

2014. 09. 04. Dr. Bálint György 6

Hogyan rakjuk el a fűszereket télidőre?

A kertben megtermelt vagy a természetből begyűjtött fűszernövények ízét egészen másnak érezzük, mint a vásároltét. Néhány praktika a gyűjtéshez, szárításhoz, elrakáshoz.

A fűszernövények ősidők óta fontos elemei az ember étkezésének. Ezeknek a növényeknek valamelyik része (magja, virága, termése, leveles hajtása, hagymája, gyökere) tette ízletesebbé, illatosabbá, zamatosabbá, kívánatosabbá már az ősember által elejtett vad és a kihalászott vízi állat húsát, a mezőkön, réteken és erdőkben összegyűjtött étkeket. A továbbiakban a kertekben termelt fűszernövények szezon végi betakarításáról és tárolásáról lesz majd szó.

A fűszerek már a klasszikus, római irodalomban is helyet kaptak: Cato (Kr.e. 111-57) a De agricultura című könyvében részletesen beszámol az ánizs, a kapor, a koriander és kakukkfű termesztésével kapcsolatos tudnivalókról és Ázsiából, Észak-Afrikából már a középkorban sokféle, igen drága „fűszerszám” került az európai országok előkelőségeinek az asztalára. A köznép viszont a természetben talált értékes fűszernövényeket gyűjtötte be és használta fel étkeinek elkészítéséhez. Lippai János a Posoni kert c. könyvében mintegy 20 olyan fűszernövényt ír le, amelyek az ország területén minden nehézség nélkül megtermelhetőek. Mi is írtunk ezekről korábban >>

Nagy kosárral

Luxus-fűszerek

Ennek ellenére egyes fűszerek még sokáig luxusszámba mentek: a jobb élelmiszer-boltokon a „fűszer-és csemegebolt” felírat díszelgett. Különös, hogy a második világháború utáni években szinte teljesen kiveszett a fűszerkultúra, a vendéglátó üzemek szinte csak három fűszert ismertek: a sót, a borsot és a paprikát, de az utóbbi fél évszázadban ismét felvirágzott a hazai termésű fűszerek használata, igaz, hogy egyidejűleg sokféle import-fűszer (bors, citrom, kömény, szegfűszeg, babérlevél, chili, curry) is forgalomba került.

Mit kívánnak és mit nem szeretnek a fűszernövények?

A fűszernövények kedvelik a napos, meleg, védett helyet, de nem kívánnak sok vizet és tápanyagot, a betegségek és a rovarok is ritkán tesznek kárt bennük, ezért akár az ablakládában is el lehet kezdeni a termelésüket oly módon, hogy a muskátli közé egy-egy bazsalikom tövet ültetünk. Létezik piros levelű bazsalikom is, amely még szebben díszíti a környezetet.

A reggeli órákban kell szedni!

A fűszernövények többségének betakarítását augusztus első felében célszerű elkezdeni. A legtöbb hasznos anyagot (illóolajat, glikozidot, ásványi anyagokat, vitaminokat, szerves savakat, zsírokat) a virágos hajtások tartalmaznak. Ezeket lehetőleg a reggeli órákban, a harmat felszáradása után kell levágni, mert ekkor tartalmazzák a legtöbb hatóanyagot.

Hogyan szárítsunk?

A hajtásokat kis csokrokba kötjük össze és fejjel lefelé felaggatjuk szellős, árnyékos, védett helyre, ahol egy hét alatt megszáradnak. Zárt helyen és tűző napsütésen nem célszerű a szárítást végezni!

Fellógatva

Csak módjával morzsoljunk!

A megszáradt “herba” hajtásáról a száraz leveleket lefosztjuk és kissé megtörjük. Ezt azonban nem szabad túlzásba vinni, mert a porból az értékes anyagot rövidesen leépülnek, szétesnek! Fűszernövények szárítása képekben >>

Üvegben érdemes tárolni

Az így elkészített anyagot a legcélszerűbb jól zárható fedelű befőttes üvegbe tölteni és egyenletes klímájú, hűvös, szellős, mérsékelten világos kamrában elhelyezni a téli és jövő tavaszi felhasználásig. Minden üvegbe csak egyféle fűszeranyagot töltsünk, és az edényt lássuk el felirattal!