Kereszt Magazin – ahol mindent megtalál

vers

Gárdonyi Géza FEL NAGY ÖRÖMRE!

Fel nagy örömre! Ma született,
Aki után a föld epedett.
Mária karján égi a fény,
Isteni Kisded Szűznek ölén.
Egyszerű pásztor, jöjj közelebb,
Nézd csak örömmel Istenedet.

Nem ragyogó fény közt nyugoszik,
bársonyos ágya nincs neki itt.
Csak ez a szalma, koldusi hely
Rá meleget a marha lehel.
Egyszerű pásztor, térdeden állj!
Mert ez az égi s földi király.

Glória zeng Betlehem mezején,
Éjet elűzi mennyei fény;
Angyali rendek hirdetik Őt,
Az egyedül szent Üdvözítőt.
Egyszerű pásztor, arcra borulj,
Lélekben éledj és megújulj!

Reklámok

Hárs Ernő: Karácsony

Zsong a téli erdő, nagy a sürgés benne,
messze útra készül a fenyőfák ezre.

Beszórják a felhők őket puha hóval,
madarak díszítik szőlővel, dióval.

Őz és farkas ámul, mint szökik a lombra,
itt is , ott is , egy-egy kerekfejű gomba.

S miközben a gallyak csilingelve ingnak,
mindegyik facsúcsra alászáll egy csillag.

Így indul az erdő ezer fényű fája,
örömet szerezni szerte a világba.


Bodor Miklós: Betlehemi csillag

Betlehem csillaga
vezet három királyt
köszöntve Mária
újszülött kis Fiát.
Karácsony este van
csend honol a tájra
szeretet szívekben
békesség hazája.
Harang hangja kondul
hótakarta tájon
templomba hívogat
havas pusztaságon.
Harangszó hívogat
zengő szép zenével
egybeolvad hangja
hívők énekével.
Egy család asztalnál
szívük valakit vár,
Ki nem jöhet haza
üres egy szék egy tál.
Zöldel a fenyőfa
besétál a házba
ünnepre öltözik
csillogó ruhába.
Betlehem csillaga
vezet három királyt
köszöntve MÁRIA
újszülött kis Fiát.


Árvai Emil KARÁCSONYI BOLDOGSÁG

Isten nagy titkáról lebbent föl a fátyol,
mikor Betlehemben bölcső lett egy jászol.
Akkor is foglalt volt minden szív és szálló,
így lett szülőszoba egy szerény istálló.

Itt és most ki lesz az, aki befogadja,
szívét és életét Úr Jézusnak adja?
Angyalok örvendtek Krisztus születésén;
ugyanígy ujjongnak egy szív megtérésén.

Találsz-e valakit, járd be a világot,
akinek szívügye a te boldogságod?
Isten alig várja azt, hogy befogadjon,
s minden másnál nagyobb boldogságot adjon!


Betlehem, Betlehem… (Népköltés: Szelőce – Nyitra megye)

Betlehem, Betlehem, a te határidba
Érkezett Mária rongyos istállóba.

Leül a szénába, mint a bús gerlice,
Elkészíti magát a boldog estére.

Egy angyal, egy angyal újságot hirdetett:
Betlehem várában kis Jézus született.

Hideg szél fújdogál; jaj, de nagyon fázik.
A kisded Jézuska értünk siránkozik.


Mennyből az angyal

Mennyből az angyal lejött hozzátok,
pásztorok, pásztorok!
Hogy Betlehembe sietve menvén
lássátok, lássátok.

Istennek fia , aki született
jászolban, jászolban,
Ő leszen néktek üdvözítőtök
valóban, valóban.

Mellette vagyon az édesanyja,
Mária, Mária.
Barmok közt fekszik, jászolban nyugszik
szent fia, szent fia.

El is menének köszöntésre
azonnal, azonnal,
Szép ajándékot vivén szívükben
magukkal, magukkal.

 

http://digilander.libero.it/pagnes/musica/mennybol1.jpg
http://digilander.libero.it/pagnes/musica/mennybol2.jpg


Moldvai csángó ének Az isteni gyermeket…

1.
Az isteni gyermeket, ki ma kijelentetett
A három szent bölcs előtt, dicsérjük és áldjuk őt!
Ó, szép jeles szép csillag, szép napunk támad, szép napunk támad!

2.
Heródes őt üldözi, a Bölcsek meg tisztelik
Arany, tömjén, mirhával, s a szív imádásával.
Szép jeles szép csillag, szép napunk támad, szép napunk támad!

3
Szent hitünknek csillaga, minekünk is jelt ada.
Hogy megjelent Királyunk, kit epedve így vártunk.
Szép jeles szép csillag, szép napunk támad, szép napunk támad!


Petőfi Sándor – ITT VAN AZ ŐSZ, ITT VAN UJRA

Itt van az ősz, itt van ujra,
S szép, mint mindig, énnekem.
Tudja isten, hogy mi okból
Szeretem? de szeretem.

Kiülök a dombtetőre,
Innen nézek szerteszét,
S hallgatom a fák lehulló
Levelének lágy neszét.

Mosolyogva néz a földre
A szelíd nap sugara,
Mint elalvó gyermekére
Néz a szerető anya.

És valóban ősszel a föld
Csak elalszik, nem hal meg;
Szeméből is látszik, hogy csak
Álmos ő, de nem beteg.

Levetette szép ruháit,
Csendesen levetkezett;
Majd felöltözik, ha virrad
Reggele, a kikelet.

Aludjál hát, szép természet,
Csak aludjál reggelig,
S álmodj olyakat, amikben
Legnagyobb kedved telik.

Én ujjam hegyével halkan
Lantomat megpenditem,
Altató dalod gyanánt zeng
Méla csendes énekem. –

Kedvesem, te űlj le mellém,
Űlj itt addig szótlanúl,
Míg dalom, mint tó fölött a
Suttogó szél, elvonúl.

Ha megcsókolsz, ajkaimra
Ajkadat szép lassan tedd,
Föl ne keltsük álmából a
Szendergő természetet.

(Erdőd, 1848. november 17–30.)


ILLYÉS GYULA: NYÁRUTÓ

ILLYÉS GYULA: NYÁRUTÓ

Ránk tör észrevétlen ujra egy ősz! nézzed
bomlik a fák kontya, zokognak a bokrok,
a beért szőllőhegy illata leömlik
a völgybe s emeli, hajtja ujra szívünk’!

Töröld le kedvesem szótlan apánk fényes
homlokát s hozz széket a tornác ritkuló
vadszőlleje mögé, ülj közénk, – e csendben
miként házunk elől: lelkünkről is hullong

nyílik a nyers fátyol! társaink a fényes
órák elszaladtak és talán örökre –
mint komor hódítók, fent a hegy taréjján
feltünnek a sápadt s véres őszi napok.

nyárutó
Akik megmaradtunk, láthatjuk most tisztult
arcunkat, a mosoly kiapadt ágyait,
mint halál után… Az erdőből felcsapó
madár sívítása nyomán vad tölcsérben

megindul az ősz! már zúgnak a zord tölgyek,
hajlik a szederfa, a temetőhegyen
zörög bátyánk sírján a bádog-koszorú,
az uccai kapu sikolt s kicsapódik –

Csereg az éles por az ablak üvegén,
hunyjad be szemedet, rejtsd mellembe arcod –
Töltsön Édesapám! Ha száll már, dalosan
sodródjon az idő-kavarta levéllel,
porral és szeméttel repülő jövendőnk!


Hadus verse

Ismét egy vers tőlem

Lehajoltál hozzám…
Lehajoltál hozzám
Te Drága Mennyei Csillag,
Felemeltél engem,
azóta csak Téged hívlak.
Minden gyönyörűségem
Tőled való ajándék,
Te vagy Életem,
Szépségem-ékességem.
Minden Erőm,Lélegzetem
Te vagy nekem Örök éltető-szerető
Hatalmas Istenem. Amen.
Hadus