Kereszt Magazin – ahol mindent megtalál

Posts tagged “gyógyítás

Dr. Papp Lajos a védőoltásokról: az infulenza

Gyakran elmondtam előadásaimban, hogy a Holdon járunk, a csillagközi térben utazgatunk, de az emberiség a náthával mit sem tud kezdeni. A felső-légúti fertőzések leggyakoribb oka az influenza vírus okozta fertőzés. Az influenza-fertőzés szezonális, évszaki jelleggel bír. Ezt a tapasztalást némiképpen módosította, hogy repülőgéppel a világ bármely pontjára eljuthatunk és importálhajuk a betegséget. De változatlanul az influenza szezonális betegségnek jelölhető meg.

Miért alakulhatott ki ellenérzés, bizonytalanság az influenza védőoltásokkal kapcsolatban?

Azért, mert a betegek elvesztették bizalmukat orvosukkal szemben. Az orvosok gyakran nem a betegek érdekeit nézik, mert sokan közülük a gyógyszergyárak vagy a politika játékszereivé váltak.

Hogy alakult ki a bizalmatlanság?

Az írott és elektronikus hírszolgáltatás az információáramlást ellenőrizhetetlenné tette.
A felkészületlen, csak a szenzációt hajszoló újságírók, riporterek pedig rendkívül nagy kárt okoztak. Számukra a szenzáció fontosabb, mint az információ.

Milyen adatokra támaszkodhatunk, ha az influenza védőoltásokkal kapcsolatosan, vezető orvosok (magyar miniszterek, volt miniszterek), a világsajtó hamis adatokat közöl?

1. A német újságokban, televízióban megjelenő hírekben egyértelműen bizonyították, hogy a H1N1 elleni védőoltás kétfajta gyártási technológiával készült. Az egyik fajtát a politikusoknak és gazdag embereknek gyártották, a másik fajtát az egyszerű embereknek.

2. Magyarországon oltósátrakat hoztak létre, ahol gyakran orvos jelenléte nélkül, asszisztensek adták be a védőoltást. Így az embereknek lehetőségük sem volt, hogy a védőoltások előnyeiről, hátrányairól orvosi, vagy gyógyszerészi felvilágosítást kapjanak.
A televízióban, újságokban megjelenő gyógyszerek, vagy gyógyhatású készítmények alkalmazásánál minden reklámszöveg azzal fejeződik be: „a mellékhatásokról kérdezze meg orvosát vagy gyógyszerészet”.
Egyértelműen megfogalmazható, hogy az oltósátrak felállítói a mindenkori törvények szerint bűncselekményt követtek el. Bűncselekményt követtek el azért is, mert sem az oltás felvevőjét, (polgárokat) sem az orvosokat, sem a gyógyszerészeket nem tájékoztatták az oltóanyag pontos összetételéről és annak várható szövődményeiről.
A bizalomvesztés óriási volt az egészségügyi vezetés és az orvostársadalom iránt.
A híradásokból egyértelművé vált mindenki számára hogy a H1N1 védőoltások sokkal inkább szolgálták a gyógyszergyárak anyagi haszonszerzését, mint a betegek egészségének megóvását.
A tisztességes, betegekért aggódó orvosok jelezték, hogy a H1N1 védőoltásban a Higany (nehézfém) koncentrációja a szükségesnél magasabb. Köztudott, hogy a Higany az általános immunitást gyengíti.

3. Az interneten megjelenő félelemkeltő cikkek az autizmussal, az autoimmunbetegségekkel, a
gyermekkorban kialakuló rákbetegségekkel kapcsolatban felvetették a védőoltásokban jelenlévő
Higany és más stabilizáló szerek lehetséges szerepét. Ez az információ azért rendkívül
káros, mert az orvostudomány soha nem vizsgálta komplexitásában ezt a kérdést.
A táplálkozásunkban jelenlévő több tízezer élelmiszer adalék – emberi elmével- nem is vizsgálható, mert ezek nagy száma a variációs lehetőségeket végetlenné teszi. Ebben a vegyszerek által manipulált világban a védőoltások stabilizáló vegyületeinek káros hatás csak becsülhető, de egzaktan nem vizsgálhatók.
Ha az általános immunrendszerünket védeni akarjuk, akkor sokkal nagyobb jelentőséggel bír élelmeink vegyi szennyezése, ill. az elektromos és elektromágneses szennyezés (elektromos hálózatok, számítógép, mobiltelefon, mikrohullámú sütő…), mint a védőoltásban szereplő un. stabilizáló anyagok.
De! Tudni kell, hogy a védőoltásokban szereplő stabilizáló adalék anyagok azt a célt szolgálják, hogy a legyengített vírus vagy baktérium a védőoltásban el ne szaporodjék. Természetesen olyan anyagokkal kell ezt elérni és olyan mennyisségben, töménységben, hogy szervezetünkben az a legkisebb kárt okozza.
Ez a mindenkori orvostudomány feladata.

Összegzésül

Ha hazug a politika, hazug a társadalom, hazug a gazdaság, akkor az orvostudomány is hazuggá válhat. Éppen ezért névvel kell vállalni véleményünket.

Személyesen kijelentem, a védőoltások az emberiség javát szolgálják, gyermekeink egészségét óvják.

2012. november 5.

Dr. Papp Lajos
egyetemi tanár
emeritus professzor
forrás: http://irodalmilap.net/?q=cikk/vedooltasok-szerepe-az-egeszseg-megorzeseben

Reklámok

Dr. Papp Lajos a védőoltásokról: 1. Az aktív védőoltásokról általánosságokban

A nyugati orvoslás (a modern orvostudomány) legnagyobb, leghatásosabb és legáldásosabb felfedezésének tartom a védőoltások elterjesztését a földön. Ehhez hasonló, emberiséget mentő felfedezés az utóbbi háromszáz évben nem történt.

Az alap ötletet Edward Jenner angol sebész a XVIII. században tett megfigyelése alapozta meg.
Megfigyelése a következő volt.
Az Európában rettegett himlőjárvány nem, vagy alig betegítette meg az angol fejőnőket.
A fejőnők a fejés közben apró sérüléseket szenvedtek a kezükön, és így az állathimlő, a tehénhimlő kórokozója a szervezetükbe került. A tehénhimlő kórokozója emberi betegséget nem okozott, de nagyfokú védelmet adott az emberhimlő (feketehimlő) kórokozója ellen, a szervezetben kialakuló ellenanyag reakció okán.
Ez a megfigyelés az alapja az elmúlt századokban kifejlesztett aktív és passzív védőoltásoknak.

Az orvostudomány bizonyította, hogy a védőoltások segítségével sok millió ember egészségét és életét lehet megóvni.
A ma élő emberekben már feledésbe merült, hogy a diftéria (torokgyík) pertussis (szamárköhögés) tetanusz (rángógörcs) milyen pusztítást végzett Európában és ezen belül Magyarországon. (Di-Per-Te)

Az idősebb korosztályban még élő emlék a gyermekbénulás okozta tömeges halál és bénulás, amely az aktív immunizálásnak köszönhetően úgy gyermekeink, mint a felnőttek körében
gyakorlatilag megszűnt.

Minden orvosi beavatkozásnak vannak mellékhatásai és lehetnek szövődményei. Egyértelműen lehet fogalmazni, hogy a védőoltásoknak az előnye messze meghaladja az esetleges szövődmények károkozását.
Az aktív és passzív védőoltásokról elmondható: Isten áldása az emberiségre és egyben az orvostudomány legnagyobb felfedezése.
Tudományos megközelítésben a legnagyobb probléma az, hogy a vírusok és baktériumok képesek megváltozatni a tulajdonságaikat, ezért szüntelen kutatás és fejlesztés szükséges ahhoz, hogy a módosult tulajdonságokkal, kórokozókkal szemben (vírusok, baktériumok) a hatásos védőoltást kifejlesszük.
Minden élőlény, így az ember is a Teremtőtől megkapta azt a képességet, hogy a külső ártalmak ellen védekezzék. Ezt a védekező rendszert immunrendszernek nevezzük.
Az immunrendszer működését testi, lelki, szellemi hatások befolyásolják. E hármas egység test-lélek-szellem harmóniája adja az egészséget. A testi legyengülés bármilyen okból következik be: hiányos táplálkozás, mozgáshiány, a napfény hiánya, szellemi vagy lelki gyötrelem, jelentősen gyengíti az immunrendszerünket.
Fentiekkel magyarázható, hogy többen haltak meg az I. világháborút követően influenzában (spanyolnáthában), mint a háború harcterein.
A védekező rendszerünk erősítésében tehát a természetben fellelhető nem génmanipulált, kémiailag nem szennyezett táplálékok alapvetően fontosak, hasonlóan a szabadban történő testmozgáshoz. Az immunrendszerünk erősítésében szintén alapvető fontosságú a lelki, szellemi örömök megszerzése.

tovább >> 2. Influenza

Forrás: http://irodalmilap.net/?q=cikk/vedooltasok-szerepe-az-egeszseg-megorzeseben


Dr. Papp Lajos a védőoltásokról: A neves orvos cáfolja a nemzeti oldalon is terjedő elméleteket, miszerint a védőoltások károsok lennének

A védőoltások szerepe az egészség megőrzésében

Papp Lajos,

 A védőoltások szerepe az egészség megőrzésében Dr. Papp Lajos2011. szeptember 25-én írásban nyilatkoztam arról, hogy sem a Magyaroknak pusztulniuk kell a Kárpát-medencéből, sem a Titkok és összefüggések… című cikket nem én írtam. Nyilatkozatom megtekinthető az interneten.

A fenti nyilatkozat ellenére újra és újra megjelennek írások az elektronikus hálón nevem alatt többek között a védőoltásokkal kapcsolatban.

Úgy érzem, hogy nem elég csak azt jelezni, hogy az írások nem tőlem erednek, hanem egyértelműen meg kell fogalmaznom, a védőoltásokról az orvosi véleményemet.
Egyértelműen kell fogalmaznom, mert számos előadásomban érintettem a témát, és az azokból kiragadott példák is félreértésekre adhatnak okot.

Jelen írásban megfogalmazom véleményemet általánosan a védőoltásokról és külön részben, külön szakaszban a H1N1 védőoltásokkal kapcsolatos hírekről és annak valóságtartalmáról.

Tovább>> 1 az aktív védőoltásokról-általanosságokban

Forrás: http://irodalmilap.net/?q=cikk/vedooltasok-szerepe-az-egeszseg-megorzeseben


Ne szégyelljük az izzadságot!

Futás vagy tornatermi edzés közben sokan kínosnak tartják, ha többet és gyorsabban izzadnak, mint mások, próbálják eltakarni a kellemetlennek gondolt szagokat, foltokat, pedig nem kellene! Igazából az ő szervezetük működik helyesen, amikor izzadságot választ ki.

edzés

Minden edzőteremben, tornaórán, futópályán látni olyan sportolókat, akiknél már pár perc után sötét foltok keletkeznek a háton és a hónaljaknál, míg látszólag másoknak még csak nem is gyöngyözik a homloka. Azt, hogy mennyit és milyen gyorsan, lassan izzadunk, valójában sok minden együtt befolyásolja, viszont ezt az állapotot nem kell szégyellni, hiszen a test természetes funkciójáról van szó.

Mozgás közben ugyanis az izmok jelentősen felhevülnek, így a testnek a lehető leggyorsabban le kell hűtenie azokat. Erre a testünkben felhalmozott vizet használja fel a szervezetünk – ez lesz az izzadság. Attól függően, hogy mennyit használjuk az izmokat és milyen jó a testünk felületének szellőzése, nagymértékben különbözhet, ki mennyit verejtékezik. Természetesen minél inkább megfelelő a környezet hőfoka, annál kevesebb vízre lesz szüksége a testünknek a normál hőmérséklet megtartására, ezért a túl meleg környezetben vagy túl vastag, nehezen szellőző ruhában végzett izommunka nagyobb izzadságot gerjeszt. Ha hosszú távon nem pótoljuk az elvesztett hűtőfolyadék mennyiséget, komoly kockázatnak tesszük ki testünket, mert a kiszáradástól hamar szédülés, émelygés foghat el.

Az, hogy ki, milyen hamar és mennyit izzad, leginkább az izmok milyenségétől és állapotától függ – azaz minél többet gyakorlunk egy adott mozgássort, annál jobban kialakítja a szervezetünk a hűtési folyamatot és annál kevesebb vízre lesz szükség a hűtéshez.

Ugyanakkor genetikai tényezők is meghatározzák a hűtés mértékét, ahogyan egyes testi adottságaink is, például testsúlyunk, izmaink mérete vagy a bőr felülete. Ráadásul a férfiak többet és intenzívebben izzadnak, mint a nők.

Az izzadsággal azonosított kellemetlen szagokat viszont olyan baktériumok okozzák, amelyeket pont a sós tartalmú veríték pusztított el – bomlásuk eredménye a testünk illata, ha sok izzadság termelődik. Semmi szégyelleni való nincs bennük, ugyanakkor nem árt, ha felkészülünk, ha tudjuk magunkról, hogy sokat fogunk izzadni. A megfelelő öltözet és a megfelelő hőmérséklet sokat segíthet, de a legbiztosabb, ha edzés előtt és után is eltávolítjuk a szennyeződést bőrünkről, azaz veszünk egy nem túl meleg zuhanyt – a forró víz csak felhevítené a testünk, amitől még jobban izzadnánk.

Aki viszont végképp meg van győződve arról, hogy a konditerem minden tekintete izzadságfoltjaira tapad, vagy egész egyszerűen szégyelli, ha izzad, miközben mások látszólag nem, inkább válasszon vízhez köthető testmozgást, hiszen a víznél jobb hűtőanyagot testük sem ismer.

Fuchs Péter

[origo]


5 gyógynövény amelyek hatásosak a hasnyálmirigy betegségek esetén!

teaÍme, öt gyógynövényes recept Maria Treben gyűjteményéből, amelyek hatásosak a hasnyálmirigy gyulladásra!

Kálmosgyökér:

Egy csapott teáskanálnyi kálmosgyökeret áztassunk be egy csésze hideg vízbe 12 órára, majd a keveréket melegítsük fel és szűrjük le. Minden étkezés előtt fogyasszunk belőle, de naponta csak hat kortyot szabad inni belőle.

Fehér fagyöngy:

Egy púpozott teáskanálnyi fehér fagyöngyöt áztassunk be egy csésze hideg vízbe 12 órára, majd melegítsük fel és szűrjük le. Naponta maximum két csészével fogyasszunk el belőle.

Körömvirágkenőcs:

Egy serpenyőben melegítsünk, fel 250gr tiszta sertészsírt majd szórjunk bele egy maréknyi körömvirágot és hagyjuk felhabzani, úgy hogy közben folyamatosan kevergetjük. Vegyük le a tűzről a serpenyőt, majd hagyjuk egy éjszakán át állni lefedve. Másnap még egyszer melegítsük fel, végül a serpenyő tartalmát egy vászonkendőn passzírozzuk át, és az így nyert kenőcsöt zárjuk üvegekbe.

teafüvek

Mezei zsurlóborogatás:

A hasnyálmirigy betegség esetén érdemes naponta kétszer 2-2 óra hosszat zsurlódunsztkötést feltenni a hasra. Tegyünk kétmaréknyi zsurlót egy szűrőbe és akasszunk föl egy fazék forrásban levő víz fölé. Hagyjuk, hogy a zsurlót a gőz átjárja, majd a párás meleg növényt borogatásként helyezzük a hasra és egy kendővel rögzítsük. A betegnek a kezelés alatt két óráig az ágyban kell maradni és jó be kell takaróznia.

Teakeverék:

Keverjünk össze 100 g aprócsalánt, 300 gr körömvirágot, és 100 gr cickafarkfüvet.

Ebből a keverékből egy csészéhez adjunk egy púpozott teáskanálnyi keveréket, majd forrázzuk le. Naponta 1-1,5 liter fogyasztható belőle. Ezt a mennyiséget úgy a legegyszerűbb elosztani egész napra, ha a páciens húsz percenként iszik a teából. Érdemes ezt a keveréket úgy alkalmazni, ha reggel délben és este a tea mellé egy evőkanál svédkeserűt is megiszunk.

Cikkünk Maria Treben : Gyógyfüvek Isten kertjéből című könyv alapján készült. A könyv megvásárolható a Duna Kiadónál >>>>>


10 titok, amit a gesztenyéről tudni kell!

vadgesztenye fa

vadgesztenye fa egy parkban

A vadgesztenye nem gesztenye! A vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) nem a szelídgesztenye (Castanea sativa) vad rokona, mint ahogy azt a magyar neve után sokan hiszik.
szelidgesztenye
1. A szelídgesztenye 100 grammja 167 kcalt, 4,8 g fehérjét, 1,5 g zsírt, 32,6 g szénhidrátot (főleg keményítőt) és 2,8 g rostot tartalmaz. A vitaminok és az ásványi anyagok közül említésre méltó a B1- (200mg), B2- (250mg), B6- (0,32mg), C- (30mg) és E-vitamin- (7,5mg), valamint a kálium- (553mg), magnézium- (48mg), vas- (1,2mg), réz- (0,2mg) és foszfortartalma (90mg).
2. A szelídgesztenye a bükkfafélék (Fagaceae) családján belül a Castanea nemzetségbe tartozik. A vadgesztenyééhez hasonló neve és termése ellenére nincs rokonságban vele.
A gesztenye Észak-Amerikában, Kelet-Ázsiában és Dél-Európában őshonos, de a Kárpát-medencében, így hazánkban is termesztik. A leghosszabb életű gyümölcsfajunk, ugyanis előfordulnak több száz éves fák is: Kőszegen és környékén 600–700 éves, 20–30 méteres példányok is találhatók.
3. A gesztenyét nemcsak táplálékként fogyasztják, hanem a népi gyógyászatban is felhasználják. A belseje nyersen hasmenés elleni szerként válik be. A nyáron szedett leveléből főzött teát légcsőhurut, köhögés és tüdőbetegségek ellen, míg szárított termését és a fa kérgét görcsoldásra használják. Porrá tört kérge mézzel összekeverve köhögés ellen és vérzéscsillapításra is alkalmas.
4. Néhol kenyérfélét is sütnek belőle, ezért a gesztenyét a szegények kenyerének is nevezik. A főtt és sült gesztenye kedvelt étel, főleg hideg, téli napokon, mert nemcsak a testet, hanem a lelket is átmelegíti. Felhasználható előételek, húsételek, levesek, mártások, köretek, pástétomok, pudingok, felfújtak, krémek és desszertek alapanyagaként. Egy XVI. századból származó francia recept szerint böjtös napokon is előszeretettel használták húspótlóként – tojás és sajt felhasználásával – vagdalt készítéséhez. Bizonyos ételekben akár a gabona és a burgonya is helyettesíthető vele.
5. A modern élelmiszeriparnak köszönhetően nem kell a héjával bíbelődnünk ahhoz, hogy szó szerint kikaparjuk a gesztenyénket. Hozzájuthatunk ugyanis hámozott, mélyhűtött vagy más módon tartósított, natúr vagy cukrozott formában is a boltok polcain. A cukrászdák slágeréből, vadgesztenye virága gesztenyemasszából is választhatunk ízlésünk és kilóink szerint cukrozottat vagy cukormenteset, tartósítószer-menteset, sőt, már biót is.
6. A vadgesztenyemagok gyűjtése és az iskolában belőlük készített figurák sokunkban kedves emlékeket ébresztenek. A gyűjtést a vadgesztenyemagban (Hyppocastani semen) található szaponinkeverékért, az eszcinért szervezték, amelynek széles a hatásspektruma:csökkentia gyulladást és a vizenyőt, véd a vizenyő kialakulása ellen, tonizálja a visszereket, ezenkívül görcsoldó, antioxidáns, köptető és mikroba elleni hatású. A gyógyászatban többek között az idült vénás elégtelenség néven összefoglalt tünetek enyhítésére használják a vadgesztenyemag kivonatát, mivel az eszcin erősíti a visszerek falát, s javítja az érfalak rugalmasságát.
7. A vénás elégtelenség kezelése mellett a vadgesztenye kivonata fontos szerepű az aranyér és a cellulitisz kezelésében is. Némelyek fogínyvérzés esetén is beszámoltak az eszcin jótékony hatásáról. A vadgesztenye széles körű terápiás alkalmazása mellett nem szabad megfeledkezni mérgező voltáról sem. A mérgezés tünetei többnyire a magokat elfogyasztó gyermekeken mutatkoznak. Esetleges túladagoláskor heveny veseelégtelenség következhet be.
8. A szelídgesztenyéből készült, méltán népszerű sült gesztenye karácsonyt idéző illata betölti a forgalmasabb utakat és tereket. Elkészítése nem ördöngösség, otthon is bátran próbálkozzunk vele. A magokat a lapos végén késsel be kell vágni, majd vízbe kell áztatni, végül sütőbe kell helyezni. Addig süssük a gesztenyét, míg a héja szét nem nyílik. Végül hámozzuk meg, azaz a belső, barnás burkát is távolítsuk el. Ez könnyen leválik, ha a héjából kiszedett gesztenyét néhány percig forró vízben áztatjuk, de nem forraljuk.
9. A karácsonyi süteménybe gesztenyemézet, sajnos, nem tehetünk, mivel kesernyés íze miatt sütéshez-főzéshez nem ajánlott. Fogyasztása inkább magában vagy ízesítőként javasolt. Színe a borostyánsárgától a sötétbarnáig terjed. Jó hatású a vérszegénység, kimerültség, legyengült állapot, étvágytalanság és visszértágulat kezelésére is.
10. Mivel a gesztenye termését védő, tövises burok veszi körül, a szüzesség, a tisztaság, a kísértés feletti győzelem és az erény jelképe. Fája Kínában a Nyugatot, az őszt és, mivel télen is terem, a viszontagságokban is hű barátot jelenti. Néhány gesztenyével kapcsolatos szólás, közmondás: Mással kapartatja ki a gesztenyét (mással végeztet – neki hasznos – veszélyes feladatot). Otthon süti a gesztenyét (otthon ül). Nem igazán dicséret az sem, ha valaki „olyan buta, hogy megsül a kezében a gesztenye”.

Szerző: Schmidt Judit Forrás: Újdiéta Magazin

Szelídgesztenyék

A szelídgesztenye vagy szelídgesztenyefa (Casszelídgesztenye fatanea sativa) a bükkfafélék családjába tartozó, gyors növekedésű fafajta. Hívják még édes gesztenyének, európai vagy jóféle gesztenyének is. Jelentősebb szelídgesztenyések (leginkább fenyővel elegyest) Magyarországon az Alpokalján vannak. Nagy termetű fa, akár 30 m magasra is megnő. Kérge csavarodó kéregkötegektől bordás. Rügyei zömökek, kerekdedek. Fényes, bőrszerű, keskeny, 10-20 cm hosszú, váltakozó állású, hosszúkás lándzsa alakú levelei szúrósan fogazottak, mindkét oldalon 4-7 éles foggal. A fogak hosszúak, hegyesek, közöttük a bemetszések lekerekítettek. Gyakran karéjos is. A levél csúcsa keskeny, hegye rövid. A levélnyél hossza 2-5 cm. A levél színe sötétzöld; fiatalon szőrös, később kopasz. Fonákuk fiatalon nemezesen szőrös, a sűrű szőrzet miatt színe a szürkétől a fakózöldön át a fehéresig változhat. Egy-egy levélen 15-20 pár oldalér nő. A levél válla ritkábban szív-, többnyire széles ék alakú vagy lekerekített. Hímnős barkavirágzata felálló, látványos. Csúcsán a virágzat nagy részét adó sárga porzók nyílnak, alapjuknál pedig a zöld termős virágok, gyakran a porzóknál később. A megporzás után a termős virágok gömbbé növekednek; egy-egy ilyen gömbben két-három termés nő. Fényes, barna makktermése a gesztenye. Ennek kupacsa zöld, sűrűn tövises, szúrós. A meszes talajt rosszul tűri. Melegkedvelő: a téli fagyokat elviseli ugyan, de termése a Kárpátoktól északra csak kivételesen jó években érik be. Június-júliusban virágzik. Virágait részben a szél porozza be, részben a rovarok. Az érett gesztenyék októberben hullanak a földre a felpattanó kupacslevelek közül. Termése, a gesztenye nagyon sokféleképpen használható. (Forrás: Wikipédia)

A vadgesztenye (bokrétafa, lógesztenye, Aesculus) a kétszikűek (Magnoliopsida) közé tartozó szappanfafélék (Sapindaceae) családjának egyik legismertebb nemvadgesztenye magzetsége mintegy 15 fajjal. A fajok többsége a mediterrán éghajlatot kedveli, de némelyik
(például a közönséges vadgesztenye és a korcs vadgesztenye) a Kárpát-medencében is megél.
Az egyes fajok fák vagy bokrok. Koronája terebélyes. Átellenesen álló, ujjasan összetett, hosszú nyelű levelei 5-9 visszás tojásdad alakú, fűrészes élű levélkéből állnak. A levelek válla elkeskenyedik, a csúcsuk hegyes. A levelek erezete élre futó, szárnyas. Két-, illetve háromszínű virágai nagy, felálló bugákba állnak össze. Termése a gesztenye (Castanea) fajokéhoz hasonló, azokénál kevésbé tövises, bőrszerű tok. A magvakon nagy köldökfolt látszik.
Lombhullató. Homokos és agyagos talajokon is megél. A vadgesztenye az aranyér, a vénás és hajszálér-keringési elégtelenség kezelésére ajánlott. (Forrás: Wikipédia)

 

Szelídgesztenyék

A szelídgesztenye vagy szelídgesztenyefa (Castanea sativa) a bükkfafélék családjába tartozó, gyors növekedésű fafajta. Hívják még édes gesztenyének, európai vagy jóféle gesztenyének is. Jelentősebb szelídgesztenyések (leginszelídgesztenyekább fenyővel elegyest) Magyarországon az Alpokalján vannak. Nagy termetű fa, akár 30 m magasra is megnő. Kérge csavarodó kéregkötegektől bordás. Rügyei zömökek, kerekdedek. Fényes, bőrszerű, keskeny, 10-20 cm hosszú, váltakozó állású, hosszúkás lándzsa alakú levelei szúrósan fogazottak, mindkét oldalon 4-7 éles foggal. A fogak hosszúak, hegyesek, közöttük a bemetszések lekerekítettek. Gyakran karéjos is. A levél csúcsa keskeny, hegye rövid. A levélnyél hossza 2-5 cm. A levél színe sötétzöld; fiatalon szőrös, később kopasz. Fonákuk fiatalon nemezesen szőrös, a sűrű szőrzet miatt színe a szürkétől a fakózöldön át a fehéresig változhat. Egy-egy levélen 15-20 pár oldalér nő. A levél válla ritkábban szív-, többnyire széles ék alakú vagy lekerekített. Hímnős barkavirágzata felálló, látványos. Csúcsán a virágzat nagy részét adó sárga porzók nyílnak, alapjuknál pedig a zöld termős virágok, gyakran a porzóknál később. A megporzás után a termős virágok gömbbé növekednek; egy-egy ilyen gömbben két-három termés nő. Fényes, barna makktermése a gesztenye. Ennek kupacsa zöld, sűrűn tövises, szúrós. A meszes talajt rosszul tűri. Melegkedvelő: a téli fagyokat elviseli ugyan, de termése a Kárpátoktól északra csak kivételesen jó években érik be. Június-júliusban virágzik. Virágait részben a szél porozza be, részben a rovarok. Az érett gesztenyék októberben hullanak a földre a felpattanó kupacslevelek közül. Termése, a gesztenye nagyon sokféleképpen használható. (Forrás: Wikipédia)


Főzzünk teát vadgesztenyéből!

Amikor a vadgesztenyefa (Aesculus hippocastanum) lehullott leveleit és termésének tüskés gömbjeit csodáljuk, vagy felveszünk egy szép, formás gesztenyét, talán csak a gyermekkorunkra gondolunk és meg sem fordul a fejünkben, hogy a zsebünkbe rejtett “szerencsegesztenyénk” micsoda gyógyerőt rejt magában.Lássuk, mit készíthetünk otthon vadgesztenye levélből, magból, kéregből!


A bor és a wellness

A bor és az egészség kapcsolata sokak előtt ismert, de hogyan jön ide a wellness. Mielőtt túlzottan bele merülnék a bor és a wellness közötti kapcsolatába, szánjunk egy pillanatot magára a wellness szóra.

szolos-masszazs

szolős-masszázs

Egy angol szó, ami a well – being (jól lenni) és a -ness ragból (melléknevekhez kapcsolódik és minőségre vagy állapotra hivatkozik) jött létre. Tehát a wellness az amerikai angolban az egészséges állapotot (vagy akár fogalmazhatnánk a megőriznit is) jelenti. Érdekes viszont, hogy sok angol anyanyelvű gyakran nem tud mit kezdeni a szónak a jelentésével. Úgy tűnik, mintha egy a kontinensen létre jött fogalomról lenne szó. Ha a wellness szó majdnem, hogy sükett füllekbe botlik, akkor a legegyszerűbben a spa szóval tudjuk helyettesíteni. A spa a latin ‘sana per aquam’ rövidítésből jött létre, ami annyit tesz, mint ‘egészség víz által’ és egyben fürdőt is jelent az angolban, tehát olyan helyet is ahova az emberek azért mennek, hogy egészségesebbek legyenek, mozogjanak, helyesen étkezzenek, stb.

De, hogy jön mindehez a bor? Persze, ivó kúra gondolnák sokan. Valóban akár az is, de a bornak a folyékony részén kívül még van más is ami elősegítheti a ‘jó létet’.

Honnan jött az ötlet, hogy a bor és szőlő melléktermékeit (például a törkölyt) is fel lehet használni, a vinotherápia?

Az ötlet eredete Franciaországban, méghozzá Bordeauxban van, ahol 1995 szeptemberében a Caudalie kozmetikai cég az első ilyet terméket a piacra bocsájtotta. Közvetlen az után, hogy a Bordeaux-i Egyetem kutatásai kimutatták, hogy a szőlőnek a magjában lévő fenolok pozitívan hatnak az egészségre és nemcsak az erjesztett változatában, hanem mint melléktermék is.
Egy egész sorozat kozmetikai és gyógyászati termék jelent meg a piacon kenőcsökön, olajakon, pakolásokon keresztül.

A szőlő gyógyászati ereje, a magvaiban, a héjában, a húsában, de még a levelében is megtalálható.

A bogyó héja tele van értékes fenolokkal, amelyeket arckrémekben és bőrfezesítő termékekben is egyaránt meg lehet találni. Ez megakadályozza, lassítja a sejtek lebomlását ami késlelteti a bőr öregedésének a folyamatát.
A magvakat előszeretettel alkalmazzák olajok előállítására, amit hidegen préselnek, hogy a telítetlen zsírok, így például a linolsavakat megőrizzék. Kitűnően táplálja a bőrt folyadékkal és megőrzi a kiszáradás elől. A szétmállasztott magvakat azonban a testnek a bekenésére, bedörzsölésére is alkalmazzák, ezzel az elhámlott, elhalt bőrt rendkívül hatékonyan tudják eltávolítani. Vagy ma már lehet szőlőmaglisztet is kapni, amiből tésztát gyúrnak. A szőlőbogyónak a húsa tele van C vitaminnal, amely arckrém formájában akár elősegíti a régi bőr lebomlását és az újnak a keletkezését. A húsban lévő ásványi anyagok és nyomelemek meggyorsítják a bőr agyagcseréjét.
A szőlő levelében megtalálható flavonokat gyulladás csökkentőként alkalmazzák és egyben a vérkeringést is elősegítik. Ezt már régebben is használták, amikor kása szerű pakolásokat készítettek a szőlőnek a leveléből és a megduzzadt lábak köré csavarták, hogy ezzel csökkentsék a gyulladást.

A megoldások végtelenek amiket alkalmazni lehet a ‘melléktermékekből’ a wellness területén. És nem minden újkori dolog, egyes ókori gazdagok szívesen vettek fürdőt borban, az antik világban is gyógyeszköznek számított a bor és a szőlő.
Európa és a világ egyre több szállodája kínálja a vinotherápia, bor és wellness adta gyógyászati vagy inkább megelőzési lehetőségeket.

Milyen kezeléseket lehet kapni?

Szőlőmag peeling, szőlőmag olajban való betakarás és törköly massage, arcpakolások az egyes kozmetikai termékekkel amik a szőlőből készültek. A csodálatos illatok és relaxáló kezelések ellazítják és felszabadítják az ember testét és lelkét. Ezt követően egy kellemes vacsora (az alkalmazott diétának megfelelően) és természetesen a megfelelő borral kísérve nemcsak kitűnő élmény hanem testnek és léleknek egyaránt orvosság is.

Egyre több magyar szállodában is lehet hallani hasonló innovációkról, a gyógyászat és a wellness területén. És remélhetőleg a jövőben egyre többen lesznek, fejlesztések a fenntarthatóság jegyében.
Magyarországnak kitűnő földtani adottságai vannak, rengeteg meleg vizű termál forrás található a földfelszín alatt, így például a főváros, termál fővárosnak is ki lett nevezve a XX. század elején és az ország határain belül található a világ legnagyobb természetes termál tava, a Hévízi Gyógytó. Ezek mind értékek amiket meg kell védeni, és a fenntarthatóság jegyében fejleszteni, kultúra és érték, mint a bor, hiszen a természethez a földhöz kapcsolódik és persze kölcsönösen az emberhez is. Megfontoltan és együttes erővel kell használni, hogy megmaradjon és következő generációk is láthassák és tapasztalhassák ezeket az értékeket…

Kielmayer Kristian
http://www.boraszportal.hu

 

 

 


aloe vera gyógynövény

Hogyan és mit gyógyít az Aloe vera?

2010-04-1

Hogyan és mit gyógyít az Aloe vera?

Az orvosi aloé (Aloe Vera) a liliomfélék családjába tartozik, noha nagyon hasonlít a kaktuszhoz. Ez a család több mint 300 fajt foglal magába, melyek más gyógynövényekkel, például a hagymával, a fokhagymával, és a spárgával vannak rokonságban. Az aloé szárazságkedvelő növény, a legtöbb faja Afrikából származik. Természetes élőhelyén a legtöbb aloé-faj télen virágzik. Az aloé növények általában rozettaszerűen elhelyezkedő, kard alakú, szúrós levelekkel rendelkeznek.

Legalább négy aloé -faj rendelkezik gyógyhatással. A legfontosabbak a következők:

  • Aloe ferox Miller
  • Aloe perry Baker
  • Aloe arborescens
  • Aloe barbadensis Miller

A legszélesebb körben az Aloe barbadensis Miller fajt alkalmazzák, mivel ez termeszthető a legkönnyebben, és ez rendelkezik a legtöbb gyógyhatással.

De a többi AloAloe verae vera növényt is érdekes dolgokra használják. Az Aloe sisalina (szizálkender) rostjaiból kötelet és zsineget készítenek, például a széna-és szalmabálák összekötözésére használt bálázó zsineg is ebből a növényből készül. Kaparó rudakat is készítenek belőle a macskák részére. Az Aloe americana nevű növényt viszont ennél sokkal érdekesebb dologra használják: a mexikóiak ebből készítik a tequila nevű szeszesitalt, a mexikói agavépálinkát. Ebből is láthatjuk, hogy az aloénak a jól ismert gyógyászati alkalmazásain túl számos különböző felhasználási területe van.

Az Aloe vera

Az Aloe vera négyéves korában válik éretté, az élettartalma pedig körübelül 12 év. Szúrós, elkeskenyedő levelei mintegy 60 cm hosszúak, és 10 cm szélesek. Magokat termelő virágzó szára, amely elérheti a 90 cm-es magasságot, a növény közepéből nő ki. Az aloé ivartalan szaporodásra is képes, ilyenkor ki gyökérhajtások, vagy “fattyak” nőnek ki a tövéből. A növény külső leveleit gyűjtik össze, és a gélt szűréssel nyerik ki belőle.

aloe levelei

Eddig összesen 75 tápanyagot mutattak ki az Aloe vera géljében. Ezek közül a legfontosabbak a következők:

Lignin: fás anyag, a cellulózzal együtt fordul elő. Kimutatták, hogy behatol a bőrbe, és valószínűleg segít az aloé-gélnek bejutni a bőr szerkezetébe.

Szaponinok: Antiszeptikus hatású, természetes szappanszerű tisztítószerek, amelyek kiválóak a bőr tisztítására.

Antrakinonok: 12 féle antrakinont azonosítottak. A gél nedvrétegében találhatók, régen hashajtó és purgáló hatásuk miatt használták az állatoknál.

Krizofánsav és emodin: Ezek a vegyületek előnyös hatásúak egyes bőrbetegségek, például a pikkelysömör és a tarlósömör esetén.

Fahéjsav: Segít lebontani a bőrön található elhalt szöveteket.

Antracén: Az antracén dimetil-szulfoxiddá alakul át, természetes gyulladáscsökkentő, kiváló a csontozat és az izomrendszer gyulladásos bántalmai, az izületek, inak, szalagok és izmok sérülései ellen.

Az antrakinonok emellett meglehetősen erős fájdalomcsillapító hatással is rendelkeznek. Azt is kimutatták róluk, hogy gátolják a baktériumok, vírusok, gombák és élesztőgombák szaporodását.

Ásványi anyagok:

Az aloe gél legalább 9 ásványi anyagot tartalmaz: kalcium, nátrium, vas, kálium, króm, magnézium, cink, mangán és réz. Ezek az anyagok gyakran komplex formában fordulnak elő, és a vitaminokkal és enzimekkel szinergista hatást fejtenek ki.

Vitaminok:

Az orvosi aloé több természetes vitamint tartalmaz, elsősorban A-vitamint, C-vitamint, E-vitamint, B1-B2-B6-B12 vitamint, valamint folsavat és niacint.

aloe vera levelek

Az orvosi aloéban előforduló cukrok hatásai:

  • Az emésztőcsatorna falán bevonatot alkotva csökkentik a bélből felszívódó toxinok m ennyiségét.
  • Elősegítik az emésztés során lebomló cukrok, aminosavak és zsírsavak felszívódását.
  • Képesek megszilárdítani a sejtmembránokat, ezáltal csökkentik azok átjárhatóságát a mikroorganizmusok ( pl vírusok) számára.
  • A cukrok síkosító hatást fejtenek ki az izületekben. Befolyásolják az izületi nedv termelődését, és összetételét.
  • Javítja a sejtek közötti folyadékáramlást.
  • Elősegíti a tüdőben a gázcserét, ezáltal enyhíti az asztma tüneteit.
  • A mannóz-2-foszfát nevű cukorról kimutatták, hogy fontos szerepet játszik a sebgyógyulásban.

édenkert.hu


Gyógynövényből gyógytea: mi mire hat?

Az utóbbi napokban hamisítatlan hűvös idő járta! Hideg, szél, napfényszegénység, szürkeség, ami nemcsak a közérzetünkre, de a hangulatunkra is rányomta a bélyegét.

Az utcán, a boltokban, a villamoson gyakran látok már most meghűlt, köhögő, tüsszögő, krákogó embereket. Hiába ez a nátha, a meghűlés időszaka, amikor teli vannak az orvosi rendelők.

Kamilla

A diagnózis és a terápia meghatározása az orvos dolga, de mi magunk is hozzájárulhatunk egészségünk megőrzéséhez és a betegség enyhítéséhez a hazai növényekből készített- kertben termett vagy gyűjtött- növények teájának rendszeres fogyasztásával. Ennek különösen a gyerekek, az öregek, a legyengült szervezetűek és a túlérzékenyek betegség megelőzésében és gyógyításában van számottevő szerepük. A gyógyteák előnye többek között az is, hogy könnyen hozzáférhetőek, ártalmatlanok és nincsenek mellékhatásaik, mint a tabletták többségének. Nézzük hát, miből ajánlatos ilyenkor italt készíteni a gyengélkedők számára. Mindenekelőtt a C-vitaminban gazdag növények levének fogyasztása kívánatos. A csipkebogyóból egy csésze ital elkészítéséhez egy evőkanálnyi teaanyagot ajánlatos használni, de ezt csak áztatni szabad, főzni nem, mert akkor a benne levő, értékes C-vitamin elbomlik. Hasonlóan kell elkészíteni a csalán, a majoránna és a levendulavirág teáját is.

Bodza

Ha naponta többször kívánunk teázni, akkor a napi adagot egyszerre is elkészíthetjük, de nem édesítjük meg előre, hanem csak a felhasználás előtt melegítjük fel és ízesítjük, mégpedig lehetőleg nem cukorral, hanem mézzel!

Köhögés, rekedtség ellen igen jó hatású az akácvirágból, hársfavirágból, bodzavirágból, cickafarkból, kakukkfűből, édeskömény, ánizs magjából készített tea.

A forrásban levő vízbe a kivonandó teafüvet beadagoljuk, az edényt lefedjük, és a tűzről azonnal levesszük, majd 10-20 percnyi állás után a teát leszűrjük, ízesítjük.

A meghűléses betegségek elleni, valamint a köhögéscsillapító teákat naponta többször, melegen, egy-egy csészével ajánlatos elfogyasztani, de különösen hatásos, ha este, ágyban isszuk meg az esti teát és utána nyakig betakarózunk. Nyugodt álmunk lesz utána!

Akác

Ha meghűlés, nátha kínoz bennünket, folyik az orrunk, reszel a torkunk, akkor készítsünk hársvirágból, bodzavirágból, édesgyökérből, akácvirágból teát. Fantasztikus növény a kamilla, vagy orvosi székfű, amelynek a teája meghűlés ellen éppen olyan jól használható, mint nyugtatónak, gyomorerősítőnek, izzasztónak.

Sokaknak mindennapi italuk, mert az íze kellemes és jó közérzetet nyújt. Nem csoda, hogy világszerte a legismertebb, leggyakoribb háziszer. Hamisítják is, de ez könnyűszerrel felismerhető, mert az igazi kamilla kúpos virágzata kissé megnyúlt és a belseje üreges .

Persze, komoly panaszok esetén tessék orvoshoz fordulni, de gyors gyógyulásunkat a teák, főzetek és forrázatok is elősegítik.