Kereszt Magazin – ahol mindent megtalál

Posts tagged “kellemes

Őseink nyomában – Vissza a vályogszerkezetű házakhoz – Szupervályog és társai – Kiút az építőipar apátiájából!

valyog

 „Otthont minden hátrányos helyzetű és szegény embernek 2000-re!”Az ENSZ az 1987-es évet a Hajléktalanok Nemzetközi Évének nyilvánította. Tartok tőle, hogy a program célkitűzései nem valósultak meg, sőt, hogy csak egyet említsek, a devizahitel-válság a bajbajutottak és otthontalanok további tömegeit generálja.” Dr. Kovács Mónika Erika – a SzuperVályog és PermaKultúra Munkacsoport vezetőjének – írása.

Az elmúlt két évben alkalmam volt meghallgatni akadémikus előadását, melyben összefoglalta a világban jelenleg zajló hármas – gazdasági, környezeti és társadalmi válság − jelenségeit. Ezek mindegyike afelé mutat, hogy az építőiparnak is új megoldások felé kell néznie. A gazdasági válság következtében a fizetőképes kereslet nem elegendő a jelenleg megszokott építőipari kínálat megfizetésére, illetve a megszokott méretű és fogyasztású otthonok fenntartására.

A környezeti válság felhívta a figyelmünket arra, hogy az építkezés során már a tervezésnél muszáj számításba vennünk, hogy leendő otthonunknak nemcsak a megépítése, de a fenntartása is környezettudatos, energiatakarékos módon történjen. Új fogalmakban gondolkodunk: bevitt energia, újrahasznosítás, energetikai tanúsítvány, passzív és aktív házak és sorolhatnám. A társadalmi válság pedig egy új, tudatosabb réteg kialakulásához vezet: az embereknek ma már egyre inkább igényük a természetes és egészséges életmód. Fordított irányú folyamat indult el: a lakosság lassan kezd visszaáramlani a vidéki, természetközeli életformába.

Ebben az áramlatban született meg Nader Khalili, iráni származású amerikai építész, sikeres felhőkarcoló-specialista találmánya, a szupervályog-, más néven földzsák- vagy szuperblokk-technológia, amely számos szempontból megoldást kínál a fenti problémákra.

A föld ősi, természetes, mindenütt jelenlévő építőanyag. A föld adja az épület tömegét, vályogtartalma biztosítja a kötőerőt, a fal száradása utáni szilárdságát. A földből épült fal kiváló hőtároló-kapacitása, hőmérséklet- és páraszabályozása révén kellemes belső klímát biztosít az épületnek: „Nyáron hűt, télen fűt”− ahogy az ismert mondásból tudjuk. Magyarországon régi hagyománya van a vályogépítésnek. Bár a vályogházak számos további előnnyel rendelkeznek a ma elterjedt épületekhez képest (olcsó, természetes, visszaforgatható nyersanyagok használata, jó épületakusztikai tulajdonságok, káros elektromágneses sugárzás elnyelése stb.), mégis a múlt század végére szinte teljesen kiszorult a vályogépítészet az építkezési kultúránkból. Ennek oka részben az, hogy a nem megfelelően megépített és karbantartott régi vályogépületek nem elég tartósak és ellenállóak (különösen a vízzel szemben) ahhoz, hogy a mai igényeknek megfeleljenek.

Khalili célja az volt, hogy ötvözze a hagyományos, évezredes technikákat a legújabb módszerekkel, anyagokkal, azaz megőrizze a régi földépületek előnyeit, értékeit, ugyanakkor kiküszöbölje hátrányos tulajdonságaikat.

valyog szerkezet

Szupervályog 1×1 − Az építés alapelemei, azaz a régi földépítési módszereket kiegészítő négy erősítő elem („védelmi vonal”):
1) polipropilén tömlő („bennmaradó zsalu”)
2) szögesdrót („malter”)
3) földbe kevert kötőanyag (vízállóság, nyomószilárdság)
4) ívelt formák: ívelt fal, boltív, boltozat, kupola (statikai előnyök)

Mi is az a szupervályog? A helyben kiásott, és szükség esetén stabilizáló anyaggal (pl. mész, cement stb.) kevert földet a leendő fal helyén körszövött polipropilén zsákokba, vagy a zsákok alapanyagául szolgáló, még elvágatlan, hosszú polipropilén tömlőkbe töltjük. Az így lefektetett földzsák „hurkát” a hagyományos vályogépítéshez hasonlóan döngöljük. Az egymás tetejére rétegezett földzsák „hurkák” közé szögesdrót erősítést teszünk, amely összetartja a sorokat, és növeli a szerkezet szakítószilárdságát. A tartós (bennmaradó) zsaluként szolgáló erős polipropilén tömlő tartja a benne lévő töltőanyagot, ugyanakkor lég- és vízáteresztő szövetén keresztül a föld kiszárad, a hozzáadott kötőanyag hatására a földkeverék megköt. A szupervályog fal ily módon stabil, vízálló szerkezetté szilárdul. A szupervályog tulajdonképpen egy szuperhosszú vályog- vagy földhurka, egyfajta „instant” és hajlékony „falgenerátor”, amivel tetszőleges hosszúságú sorokat lehet formálni megszakítás nélkül.

Földzsák kupola, forrás: cocreatingourreality.com

Földzsák kupola, forrás: cocreatingourreality.com

A földdel töltött zsákokból vagy tömlőkből egyenes vagy ívelt falakat, boltozatokat, kupolákat formálunk. A földzsák sorokból kialakított szerkezet, – különösen, ha az épület tervezésénél kihasználjuk az ívelt formák (boltív, kupola) statikai előnyeit –, lehetővé teszi, hogy stabil és tartós, a környezeti katasztrófáknak (árvíz, szélvihar, földrengés, tűzvész) ellenálló, változatos építési formákat hozhassunk létre földből, egyszerű és környezettudatos módon. A technológia prototípusa – az Öko-Dóm – Kalifornia szigorú, a legmagasabb fokozatú földrengészónának megfelelő építési követelményeinek eleget tett!

A szupervályogrendszer alkalmas a jelenleg megszokott épületstruktúrák és gépészeti megoldások kialakítására, de kiváló alternatíva öko/bioházak, autonóm házak építésére, az organikus építészet, a dombházak, a szakrális geometria vagy a feng shui kedvelőinek is. Az egyszerűtől a luxusig, a lakóházaktól az ipari és gazdasági épületekig, műtárgyakig, garázsokig, kerti létesítményekig, szinte bármit építhetünk belőle. Dombházak, pincék, templomok, szakrális épületek, jurták építéséhez, és még számos esetben szinte adja magát ez a módszer. Jelentős lehetőségekkel rendelkezik a katasztrófavédelemben is.

A környezettudatos, organikus építkezés, így a szupervályog-technológia is kihívást, egyben lehetőséget is jelent az építészek és az építtetők számára. A technológia magyarországi bevezetése jelenleg zajlik, amelyben komoly feladat hárul az építész-tervezőkre, statikusokra, kivitelezőkre. Ki kell dolgozni a hazai adaptációhoz szükséges szempontokat. A szupervályog önmagában a falszerkezet kialakításának egy speciális módja. A kívánt épület megtervezéséhez szükséges a kontinentális éghajlathoz megfelelő tetőmegoldások, hő- és vízszigetelés, épületgépészet stb. megtervezése, a csomóponti tervek, engedélyeztetési protokoll elkészítése.

„Midi-Dóm” − magyar tájba illő ökoház látványterve (terv: Szupervályog Munkacsoport, látványterv: Válóczy Balázs)

„Midi-Dóm” − magyar tájba illő ökoház látványterve (terv: Szupervályog Munkacsoport, látványterv: Válóczy Balázs)

A szupervályog formavilága igen gazdag, a hagyományos magyar építészeti kultúrához illő, de attól teljesen eltérő, változatos, fantáziadús építmények is kialakíthatók belőle. Ez igen vonzó lehet a kreatív, egyedi tervek készítésére vágyó szakembereknek. Azonban fontos az ehhez szükséges szaktudás, azaz a szupervályog-technológia építési szabályainak, ezenfelül az ívelt épületstruktúrák statikai vonatkozásainak mélyebb ismerete is, amely a jelenleg elterjedt „kockaházas” építkezés mellett háttérbe szorult. A jutalom a befektetett energiáért, hogy az első szupervályog-építtetők a kellő szaktudással rendelkező szakemberekhez fognak fordulni.

Háromkupolás dombház (látványterv és alaprajz: Owen Geiger)

Háromkupolás dombház (látványterv és alaprajz: Owen Geiger)

Háromkupolás dombház (látványterv és alaprajz: Owen Geiger)

Háromkupolás dombház (látványterv és alaprajz: Owen Geiger)

Az ívelt formavilágú, rusztikus felületekkel rendelkező földépületek nemcsak esztétikailag és ökológiailag kedvezőbbek, de egészségesebb is bennük élni. Tekintve, hogy a „kocka” építőelemekből költséges és nagy szaktudást igénylő feladat az ívelt falak kialakítása, eddig sajnos csak a tehetősebbek engedhették meg maguknak ezt a „luxust”, például egy dombház építését. Mind az építők, mind az építtetők örömére a szupervályog-technológia segítségével a jövőben szélesebb rétegek számára lesznek elérhetőek a vágyott gömbölyded otthonok és egyéb építmények.

„Tervezzünk és építsünk a természettel!” Az organikus építészet egyik fő alapelve, hogy − a jelenlegi tendenciával (egyre bonyolultabb gépesítés, újabb vegyi anyagok stb. használata) ellentétben − a tervezés és építés során előnyben részesítjük a természetes anyagok, a természetben található elemek használatát, a természetben megfigyelhető formákban és struktúrákban rejlő lehetőségeket. A természet a legbölcsebb építész, akinek alkotásaiban az anyag, a forma és a funkció szoros összhangban van. „Minimális anyag, maximális tér és strukturális szilárdság.” Hogy egy példát említsek a természeti törvényszerűségekből. A permakultúrás tervezési szemlélet is ezeken az elveken alapszik. Nemcsak a házunkat, de a teljes épített és természetes környezetünket egységes egészként tervezzük meg, a lakóépülettől kezdve a kerti és gazdasági létesítményekig. A rendszer része a megújuló, szelíd energiák, a környezettudatos vízgazdálkodás is, illetve a teljes rendszer gazdaságos és környezettudatos működtetése. Ezeknek a szempontoknak a figyelembevétele, összehangolása szintén az építész szakemberek kezében van.Triple-Vaulted House, Cal-Earth (Forrás: Kovács ME)

A kihívás adott, a válaszok egy része is megvan, a gyakorlatba ültetés azonban még hátravan. A SzuperVályog és PermaKultúra Munkacsoport azon munkálkodik, hogy a technológia megismertetésén és a szupervályog-építés alapjainak átadásán túl (tanfolyamok, szakkönyv, szakmai fórumok stb.) a közeljövőben a technológia hazai adaptálása, a még környezettudatosabb alternatívák kifejlesztése is meginduljon (pl. a műanyag vagy szögesdrót kiváltása, l. hipervályog, zsákvályog).

Triple-Vaulted House, Cal-Earth (Forrás: Kovács ME)

Jordánia (Forrás: Cal-Earth fotó)

Jordánia (Forrás: Cal-Earth fotó)

A szupervályog-technológia széleskörű alkalmazásához munkacsoportunk megtette az előkészületeket, kitaposta az eddig járatlan utat. Kellő tapasztalattal a hátunk mögött szeretnénk összefogni olyan szakemberekkel, akik felismerik a technológia előnyeit, az építészeti hagyományokat megújító potenciálját, és meg tudják ragadni az ebben rejlő lehetőségeket.

Dr. Kovács Mónika Erika/a SzuperVályog és PermaKultúra Munkacsoport vezetője

epiteszforum.hu/magyarno.com


A bor és a wellness

A bor és az egészség kapcsolata sokak előtt ismert, de hogyan jön ide a wellness. Mielőtt túlzottan bele merülnék a bor és a wellness közötti kapcsolatába, szánjunk egy pillanatot magára a wellness szóra.

szolos-masszazs

szolős-masszázs

Egy angol szó, ami a well – being (jól lenni) és a -ness ragból (melléknevekhez kapcsolódik és minőségre vagy állapotra hivatkozik) jött létre. Tehát a wellness az amerikai angolban az egészséges állapotot (vagy akár fogalmazhatnánk a megőriznit is) jelenti. Érdekes viszont, hogy sok angol anyanyelvű gyakran nem tud mit kezdeni a szónak a jelentésével. Úgy tűnik, mintha egy a kontinensen létre jött fogalomról lenne szó. Ha a wellness szó majdnem, hogy sükett füllekbe botlik, akkor a legegyszerűbben a spa szóval tudjuk helyettesíteni. A spa a latin ‘sana per aquam’ rövidítésből jött létre, ami annyit tesz, mint ‘egészség víz által’ és egyben fürdőt is jelent az angolban, tehát olyan helyet is ahova az emberek azért mennek, hogy egészségesebbek legyenek, mozogjanak, helyesen étkezzenek, stb.

De, hogy jön mindehez a bor? Persze, ivó kúra gondolnák sokan. Valóban akár az is, de a bornak a folyékony részén kívül még van más is ami elősegítheti a ‘jó létet’.

Honnan jött az ötlet, hogy a bor és szőlő melléktermékeit (például a törkölyt) is fel lehet használni, a vinotherápia?

Az ötlet eredete Franciaországban, méghozzá Bordeauxban van, ahol 1995 szeptemberében a Caudalie kozmetikai cég az első ilyet terméket a piacra bocsájtotta. Közvetlen az után, hogy a Bordeaux-i Egyetem kutatásai kimutatták, hogy a szőlőnek a magjában lévő fenolok pozitívan hatnak az egészségre és nemcsak az erjesztett változatában, hanem mint melléktermék is.
Egy egész sorozat kozmetikai és gyógyászati termék jelent meg a piacon kenőcsökön, olajakon, pakolásokon keresztül.

A szőlő gyógyászati ereje, a magvaiban, a héjában, a húsában, de még a levelében is megtalálható.

A bogyó héja tele van értékes fenolokkal, amelyeket arckrémekben és bőrfezesítő termékekben is egyaránt meg lehet találni. Ez megakadályozza, lassítja a sejtek lebomlását ami késlelteti a bőr öregedésének a folyamatát.
A magvakat előszeretettel alkalmazzák olajok előállítására, amit hidegen préselnek, hogy a telítetlen zsírok, így például a linolsavakat megőrizzék. Kitűnően táplálja a bőrt folyadékkal és megőrzi a kiszáradás elől. A szétmállasztott magvakat azonban a testnek a bekenésére, bedörzsölésére is alkalmazzák, ezzel az elhámlott, elhalt bőrt rendkívül hatékonyan tudják eltávolítani. Vagy ma már lehet szőlőmaglisztet is kapni, amiből tésztát gyúrnak. A szőlőbogyónak a húsa tele van C vitaminnal, amely arckrém formájában akár elősegíti a régi bőr lebomlását és az újnak a keletkezését. A húsban lévő ásványi anyagok és nyomelemek meggyorsítják a bőr agyagcseréjét.
A szőlő levelében megtalálható flavonokat gyulladás csökkentőként alkalmazzák és egyben a vérkeringést is elősegítik. Ezt már régebben is használták, amikor kása szerű pakolásokat készítettek a szőlőnek a leveléből és a megduzzadt lábak köré csavarták, hogy ezzel csökkentsék a gyulladást.

A megoldások végtelenek amiket alkalmazni lehet a ‘melléktermékekből’ a wellness területén. És nem minden újkori dolog, egyes ókori gazdagok szívesen vettek fürdőt borban, az antik világban is gyógyeszköznek számított a bor és a szőlő.
Európa és a világ egyre több szállodája kínálja a vinotherápia, bor és wellness adta gyógyászati vagy inkább megelőzési lehetőségeket.

Milyen kezeléseket lehet kapni?

Szőlőmag peeling, szőlőmag olajban való betakarás és törköly massage, arcpakolások az egyes kozmetikai termékekkel amik a szőlőből készültek. A csodálatos illatok és relaxáló kezelések ellazítják és felszabadítják az ember testét és lelkét. Ezt követően egy kellemes vacsora (az alkalmazott diétának megfelelően) és természetesen a megfelelő borral kísérve nemcsak kitűnő élmény hanem testnek és léleknek egyaránt orvosság is.

Egyre több magyar szállodában is lehet hallani hasonló innovációkról, a gyógyászat és a wellness területén. És remélhetőleg a jövőben egyre többen lesznek, fejlesztések a fenntarthatóság jegyében.
Magyarországnak kitűnő földtani adottságai vannak, rengeteg meleg vizű termál forrás található a földfelszín alatt, így például a főváros, termál fővárosnak is ki lett nevezve a XX. század elején és az ország határain belül található a világ legnagyobb természetes termál tava, a Hévízi Gyógytó. Ezek mind értékek amiket meg kell védeni, és a fenntarthatóság jegyében fejleszteni, kultúra és érték, mint a bor, hiszen a természethez a földhöz kapcsolódik és persze kölcsönösen az emberhez is. Megfontoltan és együttes erővel kell használni, hogy megmaradjon és következő generációk is láthassák és tapasztalhassák ezeket az értékeket…

Kielmayer Kristian
http://www.boraszportal.hu