Kereszt Magazin – ahol mindent megtalál

Posts tagged “konyha

A magyar házak mágikus ereje – zavart kelt a feng shui

tajhaz 6Miközben a keleti térrendezés – a kínai feng shui és az indiai vasati – divatja egyre szélesebb körben terjed, már-már a feledés homályába merül az ezeréves magyar házépítési szokásrend, mely nemcsak a földrajzi adottságainkra épült, hanem a magyar lélek mágikus erejét is keretbe foglalta.Van egy álmom? Ebben az álomban Magyarországon olyan házak épülnek, amelyekből teljesen egyértelműen kiderül egy idegen számára, hogy csakis Magyarországon járhat. Ezek a házak őseink tudása alapján, természetes anyagokból, a magyar térrendezés jól bevált szabályai szerint készülnek, és jó bennük élni. Nekünk, magyaroknak olyan magas szintű építészeti, térrendezési hagyományunk és jelképrendszerünk van, amely minden utánzást fölöslegessé tesz, és amelyben az idegen elvek meghonosítása csupán zűrzavart okoz. – írja A magyar ház mágikus titka című könyv ajánlójában Színia, a szerző. Ez a könyv jó két évvel ezelőtt került a könyvesboltok polcaira, s szinte észrevétlenül simult a sok-sok feng shuit és egyéb keleti térrendezést dicsőítő, tanító kiadványok közé. Ebben a könyvben megtalálhatók azok az elvek, amelyek szerint őseink építkeztek, így az is kiderül, hogy a magyar ház szerkezete bizony olyan kozmikus alapokon és jelképrendszeren nyugszik, amely a Teremtés folyamatának valós ismeretéből születtek. Nem véletlenül négyszögletes a házak alaprajza, nem véletlen az ablakok formája, osztása, nem véletlen a házak tájolása, a kapuk elhelyezése, s nem véletlenek a különböző díszítések, ugyanis a magyar ház egy térbeli összetett rovásjel, amely a jelképek ismerői számára pontosan olvasható.

magyarhaz-belso-d000131697d2480b4dd73.jpg

Minden ház teremtés eredménye, egy-egy megvalósult gondolat. A gondolat nagyon finom erőforma, és megváltoztatni is csak gondolati úton lehet. Ezt az erőt még nem nagyon lehet mérni, a hatását viszont igen. A pozitív illetve negatív gondolatok megváltoztatják az izmok erejét, a bőr állapotát, amit a műszerek kimutatnak (lásd hazugságvizsgáló). A ház tehát egyéni gondolatok, illetve nagyon erős kollektív gondolatok együttes eredménye. A nagyon erős, régóta működő kollektív gondolat a HAGYOMÁNY. Őseink pontosan tudták, hogyan építkezzenek. A magyar térrendezés csodálatosan következetes és egységes rendszert alkot, amely évezredeken keresztül “bevált” a magyarság körében. Ha valaki más nép hagyományrendszerét kezdi alkalmazni, annak meg kell ismernie teljes mélységében ahhoz, hogy valóban működjön.

Az ősmagyarok legfontosabb, szent égtája a kelet volt, színe a fehér, állata a ló. A feng shuit hirdető kínaiaknál a kelet csak a második legfontosabb irány, színük a zöld, állatuk a sárkány. A fehér szín a kínaiaknál a nyugati irányt jelöli, a ló pedig a dél állata. Amennyiben tehát egy magyar térben a fehér színt a nyugati oldal erejének megerősítésére akarja használni valaki, azzal káoszt okoz, mert nálunk évezredek óta a fehér keleti erőt jelöl. Nem beszélve a sárkányról, mely negatív alakja a magyar népmeséknek.

Az égtájaknak minden népnél fontos szerepük, jelentőségük van. A magyar elnevezések sok mindent elárulnak:

KELET – az ébredést, a megújulást, a feltámadást, jelenti. Keletkezik igénk szintén valami új létrejöttét, megteremtődését mutatja.
DÉL – az éltető energia, feltöltő erő
NYUGAT – a megnyugvásra, pihenésre utal. Energiája összehúz, összetart, körülölel, biztonságot ad.
ÉSZAK – az éjszakával, a sötétséggel, mozdulatlansággal kapcsolatos.

A legtöbb régi kultúrában a ház a Világegyetem kicsinyített mása volt,amelyet az adott hitrendszernek megfelelően tájoltak.
A magyar parasztház formája általában egy hosszú téglalap volt, amely a rövidebbik végével az utcafrontra nézett, és az utcafront felé a tetőt egy ágasfa tartotta. Ezt az ágasfát Boldogasszony fájának nevezték, és a házat, amikor lehetett, keletre tájolták. (A Boldogasszony a magyar hitvilágban az Istenanya, kit a népmesék Tündér Ilonaként őriztek meg, így ez az ágasfa más néven Tündér Ilona fája. A házat hosszában mestergerenda osztja, amelynek faragása a Tejutat jelképezi. A Tejút a népi csillagászat nyelvén Tündérek útja vagy Hadak útja, Lelkek útja, a végénél fekvő Szíriusz csillag pedig a Tündérfő.

Ha a ház szerkezetét lefordítjuk a csillagok nyelvére, akkor a mestergerenda jelképezi a Tejutat, a Mestergerenda végénél lévő Boldogasszonyfája pedig nem más, mint a Tündérfő csillag, vagy az Istenanya lakhelye (ez a Szíriusz, amely évente egyszer, július 23-án együtt kel a Nappal, vagyis ilyenkor “Napba öltözik”.) Őseink ezt a csillagtérképet emlékeztetőként beépítették a házaikba, elmondták a meséikben, ráhímezték a ruháikra, abroszaikra, ágyneműjükre.

A tető

A magyarhaz-01parasztházak teteje nagyon hosszú ideig kizárólag sátortető volt, amit kontyos tetőnek vagy süvegnek hívtak. Ezt később sokfelé felváltotta a nyeregetető, mert a ház alapterülete hosszában megnyúlt. Nemcsak azért ilyen a formája, mert a hó és a víz könnyen lecsúszik ezekről a tetőkről. A tetőt a ház hosszában minden esetben a mestergerenda tartja. Hogy mitől mester ez a gerenda? Mert fontos szerepe van a házban. Ha egy gyermek megszületett, arccal kelet felé, a mestergerenda alá fektették a bölcsőjébe. Ha valaki meghalt, ugyancsak a mestergerenda alatt ravatalozták fel, és éppen fordítva, arccal nyugatnak. A mestergerenda mutatta az utat a léleknek, hová érkezzen és merre távozzon. A “Mester” segítette az érkezőt és a távozót. A Mestergerendára csillagot, tejutat, szárnyas napot, illetve teremtés-szimbólumokat faragtak. Régen pontosan tudták azt is, hogy a gerenda melyik részére kell faragni azt a csillagot, vagyis pontosan ismerték a szimbólum jelentését.
Az apajogú nagycsaládok általában arccal kelet felé állnak be a világba, erre fordul a sátruk ajtaja is. Fő égitestük a Nap. Még az anyajogú társadalmat képviselőknél is a Hold tiszteletének nyomait találjuk. (László Gyula.)

A csúcsjel

A tetőszerkezet tetején a legtöbb régi házon megtalálható valamilyen csúcsjel. Általában tulipánt, csillagot, keresztet, X-jelet, gömböket, kettős keresztet faragtak egymás fölé. (hogy miért épp ezeket a jeleket? Mert az ősi rovásírás első betűi egyben isteni jelképek. Az A betű az Anyaisten (4), a B betű az Atyaisten (X), a D betű pedig a testet öltött Atyaisten, vagyis a Fiúisten (+) és főnökük a Teremtő, vagy ahogy az ősi magyar hitvilág nevezte: “öregisten” – az ő jele az “Us+ (mint Ős).

A homlokzat

magyarhaz-04

Hasonló szimbólumokat faragtak rá, mint a csúcsdíszekre, a szerepük is azonos. Nagyon gyakori a homlokzaton a Nap!

A bejárat

magyarhaz-02 székelykapu

Magyarországon nagy hagyománya volt (és egyre inkább ismét van) a faragott vagy festett kapubejáratoknak. Ezek a kapuk nagyon sok olyan ősi szimbólumot “felvonultattak”, amelyek a ház lakóinak spirituális védelmét szolgálták. A kapuk boltíve természetesen itt is az égboltot jelképezte: a kapu fölötti galambdúc a portát védő szellemek, az ősök lakhelyeként készült.
Annak idején a kapura festett, illetve faragott jelek pontosan úgy olvashatóak voltak, mint ma bármelyik betűvel írt szöveg.
Régen létezett a magyar kapukon egy “lélektükörnek” nevezett domború, fényes Nap-forma. Aki belépett, először mindenképpen szembetalálkozott saját képmásával, így megvizsgálhatta a lelkiismeretét, vajon jó szándékkal jött-e. A kapura feliratok is kerültek, amelyeknek természetesen szintén védő, áldó szerepük volt. Mint például: “A bejövőnek szállás, a kimenőnek békesség.” Vagy: “Jószívű jóbarát kapumon béjöhetsz.”
A sok kapun ma is látható körbefutó hullámvonal-faragás eredetileg olyan kétfejű kígyó volt, amely védte-őrizte a portát. Ez a kétfejű kígyó egy csillagkép az ég északi sarkkörén.

Minden ember ismerje és becsülje saját műveltségét, hagyományait és azok szerint éljen boldogan. Azokat feladni nincs értelme. A magyarok kövessék a a magyar szokásokat hibátlanul, és a többi nép is a sajátjait! (Láma Ngawang, tibeti tanító)

A ház bejárata

magyarhaz-06 bejárat
A régi házak ajtaja köztudottan nagyon alacsony volt, aki belépett rajta, mindenképpen fejet hajtott és levette a kalapját. A ház másik neve egyébként a “hajlék”, amelyben egyértelműen megmaradt a meghajlásra, tiszteletadásra való utalás.

A Tűzhely

  magyarhaz-03 tűzhely

A ház lelke. Ezért is került mindig a ház közepére. Őseink a tűznek különös jelentőséget tulajdonítottak, Bármilyen nagy ünnep volt, a családból valaki mindig otthon maradt, hogy vigyázzon a tűzre. Ugyanis a tűznek folyamatosan égnie kellett, az év egyetlen napját kivéve, amikor megszentelték és újragyújtották. A tüzet tilos volt piszkálni, nem volt szabad szemetet beledobni, nehogy megsértsék az Ős szellemét. A családi tűzhely azonos volt a családi múlttal, jövővel, jelennel, összetartozással, ezért óriási illetlenségnek számított, ha valaki például a szomszédba ment parazsat kérni, mert a saját tüze kialudt. (Még ma is él a mondás: háztűznézőbe mennek a lányok a fiús házhoz – ez is abból ered, hogy a tűzben a ház szelleme lakik, így a “háztűz” az egész családot, nemzetséget, vérvonalat jelképezte).

A magyar térrendezés a tűzhelytől indul. A tűzhely mögül kelet felé nézve látható a ház legértékesebb része. Ez után következik a jobb kéz felé eső rész, majd a bal kéz felé eső, és végül, a legkevésbé értékes az, ami a hátunk mögé kerül.

Ablakok

Ha a ház az ember testét, a kemence a lelkét szimbolizálja, akkor az ablak nem más, mint a ház szeme (azt is mondjuk: ablakszem).

magyarhaz-belso2-ablakok

Erőterek a magyar házban

Amikor a két alaperő – a férfi és a női erő – éppen megfelelő arányban van, akkor harmónia uralkodik, kiegyensúlyozott a ház.

1. A szellem erejének gyűjtőpontja a házban a keletre, délkeletre és délre nyíló ajtók, ablakok, illetve a padlás. Erőformája a megtisztító, növekedést beindító, kelet típusú fa-energia és a déli feltöltő tűz-erő. Az ötletek, az ihlet, a tervek, az álmok mind a szellemi erő következményei. A teremtés első fázisa, a gondolatok keletkezése. A házban a szellemi erőt “katalizáló” helyek a keleti és a déli oldalak, illetve a tetőtér. Ezekre a részekre érdemes azokat a helyiségeket építeni, ahol alkotunk, szellemi munkát végzünk: dolgozószobát, műtermet, gyerekszobát.

2. A lélek erejének központi helye: a tetőgerendák által alkotott térbeli kereszt metszéspontja, ezen kívül a tűz helye, a délnyugatra és északkeletre néző ajtók-ablakok, valamint a ház közepe. Erőformája kiegyensúlyozott, stabil földerő. Ide érdemes tenni a konyhát, étkezőt, nappalit, minden olyan helyiséget, ahol a társasági élet zajlik.

3. A teremtő-megtermékenyítő erő: a házban nyugati, illetve az északnyugati és északi oldal – a pihenés, érlelődés, a befelé fordulás helye. A hálószobák, fürdőszoba és éléskamra legjobb helye.

lakaskultura/magyarno.com

10 titok, amit a gesztenyéről tudni kell!

vadgesztenye fa

vadgesztenye fa egy parkban

A vadgesztenye nem gesztenye! A vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) nem a szelídgesztenye (Castanea sativa) vad rokona, mint ahogy azt a magyar neve után sokan hiszik.
szelidgesztenye
1. A szelídgesztenye 100 grammja 167 kcalt, 4,8 g fehérjét, 1,5 g zsírt, 32,6 g szénhidrátot (főleg keményítőt) és 2,8 g rostot tartalmaz. A vitaminok és az ásványi anyagok közül említésre méltó a B1- (200mg), B2- (250mg), B6- (0,32mg), C- (30mg) és E-vitamin- (7,5mg), valamint a kálium- (553mg), magnézium- (48mg), vas- (1,2mg), réz- (0,2mg) és foszfortartalma (90mg).
2. A szelídgesztenye a bükkfafélék (Fagaceae) családján belül a Castanea nemzetségbe tartozik. A vadgesztenyééhez hasonló neve és termése ellenére nincs rokonságban vele.
A gesztenye Észak-Amerikában, Kelet-Ázsiában és Dél-Európában őshonos, de a Kárpát-medencében, így hazánkban is termesztik. A leghosszabb életű gyümölcsfajunk, ugyanis előfordulnak több száz éves fák is: Kőszegen és környékén 600–700 éves, 20–30 méteres példányok is találhatók.
3. A gesztenyét nemcsak táplálékként fogyasztják, hanem a népi gyógyászatban is felhasználják. A belseje nyersen hasmenés elleni szerként válik be. A nyáron szedett leveléből főzött teát légcsőhurut, köhögés és tüdőbetegségek ellen, míg szárított termését és a fa kérgét görcsoldásra használják. Porrá tört kérge mézzel összekeverve köhögés ellen és vérzéscsillapításra is alkalmas.
4. Néhol kenyérfélét is sütnek belőle, ezért a gesztenyét a szegények kenyerének is nevezik. A főtt és sült gesztenye kedvelt étel, főleg hideg, téli napokon, mert nemcsak a testet, hanem a lelket is átmelegíti. Felhasználható előételek, húsételek, levesek, mártások, köretek, pástétomok, pudingok, felfújtak, krémek és desszertek alapanyagaként. Egy XVI. századból származó francia recept szerint böjtös napokon is előszeretettel használták húspótlóként – tojás és sajt felhasználásával – vagdalt készítéséhez. Bizonyos ételekben akár a gabona és a burgonya is helyettesíthető vele.
5. A modern élelmiszeriparnak köszönhetően nem kell a héjával bíbelődnünk ahhoz, hogy szó szerint kikaparjuk a gesztenyénket. Hozzájuthatunk ugyanis hámozott, mélyhűtött vagy más módon tartósított, natúr vagy cukrozott formában is a boltok polcain. A cukrászdák slágeréből, vadgesztenye virága gesztenyemasszából is választhatunk ízlésünk és kilóink szerint cukrozottat vagy cukormenteset, tartósítószer-menteset, sőt, már biót is.
6. A vadgesztenyemagok gyűjtése és az iskolában belőlük készített figurák sokunkban kedves emlékeket ébresztenek. A gyűjtést a vadgesztenyemagban (Hyppocastani semen) található szaponinkeverékért, az eszcinért szervezték, amelynek széles a hatásspektruma:csökkentia gyulladást és a vizenyőt, véd a vizenyő kialakulása ellen, tonizálja a visszereket, ezenkívül görcsoldó, antioxidáns, köptető és mikroba elleni hatású. A gyógyászatban többek között az idült vénás elégtelenség néven összefoglalt tünetek enyhítésére használják a vadgesztenyemag kivonatát, mivel az eszcin erősíti a visszerek falát, s javítja az érfalak rugalmasságát.
7. A vénás elégtelenség kezelése mellett a vadgesztenye kivonata fontos szerepű az aranyér és a cellulitisz kezelésében is. Némelyek fogínyvérzés esetén is beszámoltak az eszcin jótékony hatásáról. A vadgesztenye széles körű terápiás alkalmazása mellett nem szabad megfeledkezni mérgező voltáról sem. A mérgezés tünetei többnyire a magokat elfogyasztó gyermekeken mutatkoznak. Esetleges túladagoláskor heveny veseelégtelenség következhet be.
8. A szelídgesztenyéből készült, méltán népszerű sült gesztenye karácsonyt idéző illata betölti a forgalmasabb utakat és tereket. Elkészítése nem ördöngösség, otthon is bátran próbálkozzunk vele. A magokat a lapos végén késsel be kell vágni, majd vízbe kell áztatni, végül sütőbe kell helyezni. Addig süssük a gesztenyét, míg a héja szét nem nyílik. Végül hámozzuk meg, azaz a belső, barnás burkát is távolítsuk el. Ez könnyen leválik, ha a héjából kiszedett gesztenyét néhány percig forró vízben áztatjuk, de nem forraljuk.
9. A karácsonyi süteménybe gesztenyemézet, sajnos, nem tehetünk, mivel kesernyés íze miatt sütéshez-főzéshez nem ajánlott. Fogyasztása inkább magában vagy ízesítőként javasolt. Színe a borostyánsárgától a sötétbarnáig terjed. Jó hatású a vérszegénység, kimerültség, legyengült állapot, étvágytalanság és visszértágulat kezelésére is.
10. Mivel a gesztenye termését védő, tövises burok veszi körül, a szüzesség, a tisztaság, a kísértés feletti győzelem és az erény jelképe. Fája Kínában a Nyugatot, az őszt és, mivel télen is terem, a viszontagságokban is hű barátot jelenti. Néhány gesztenyével kapcsolatos szólás, közmondás: Mással kapartatja ki a gesztenyét (mással végeztet – neki hasznos – veszélyes feladatot). Otthon süti a gesztenyét (otthon ül). Nem igazán dicséret az sem, ha valaki „olyan buta, hogy megsül a kezében a gesztenye”.

Szerző: Schmidt Judit Forrás: Újdiéta Magazin

Szelídgesztenyék

A szelídgesztenye vagy szelídgesztenyefa (Casszelídgesztenye fatanea sativa) a bükkfafélék családjába tartozó, gyors növekedésű fafajta. Hívják még édes gesztenyének, európai vagy jóféle gesztenyének is. Jelentősebb szelídgesztenyések (leginkább fenyővel elegyest) Magyarországon az Alpokalján vannak. Nagy termetű fa, akár 30 m magasra is megnő. Kérge csavarodó kéregkötegektől bordás. Rügyei zömökek, kerekdedek. Fényes, bőrszerű, keskeny, 10-20 cm hosszú, váltakozó állású, hosszúkás lándzsa alakú levelei szúrósan fogazottak, mindkét oldalon 4-7 éles foggal. A fogak hosszúak, hegyesek, közöttük a bemetszések lekerekítettek. Gyakran karéjos is. A levél csúcsa keskeny, hegye rövid. A levélnyél hossza 2-5 cm. A levél színe sötétzöld; fiatalon szőrös, később kopasz. Fonákuk fiatalon nemezesen szőrös, a sűrű szőrzet miatt színe a szürkétől a fakózöldön át a fehéresig változhat. Egy-egy levélen 15-20 pár oldalér nő. A levél válla ritkábban szív-, többnyire széles ék alakú vagy lekerekített. Hímnős barkavirágzata felálló, látványos. Csúcsán a virágzat nagy részét adó sárga porzók nyílnak, alapjuknál pedig a zöld termős virágok, gyakran a porzóknál később. A megporzás után a termős virágok gömbbé növekednek; egy-egy ilyen gömbben két-három termés nő. Fényes, barna makktermése a gesztenye. Ennek kupacsa zöld, sűrűn tövises, szúrós. A meszes talajt rosszul tűri. Melegkedvelő: a téli fagyokat elviseli ugyan, de termése a Kárpátoktól északra csak kivételesen jó években érik be. Június-júliusban virágzik. Virágait részben a szél porozza be, részben a rovarok. Az érett gesztenyék októberben hullanak a földre a felpattanó kupacslevelek közül. Termése, a gesztenye nagyon sokféleképpen használható. (Forrás: Wikipédia)

A vadgesztenye (bokrétafa, lógesztenye, Aesculus) a kétszikűek (Magnoliopsida) közé tartozó szappanfafélék (Sapindaceae) családjának egyik legismertebb nemvadgesztenye magzetsége mintegy 15 fajjal. A fajok többsége a mediterrán éghajlatot kedveli, de némelyik
(például a közönséges vadgesztenye és a korcs vadgesztenye) a Kárpát-medencében is megél.
Az egyes fajok fák vagy bokrok. Koronája terebélyes. Átellenesen álló, ujjasan összetett, hosszú nyelű levelei 5-9 visszás tojásdad alakú, fűrészes élű levélkéből állnak. A levelek válla elkeskenyedik, a csúcsuk hegyes. A levelek erezete élre futó, szárnyas. Két-, illetve háromszínű virágai nagy, felálló bugákba állnak össze. Termése a gesztenye (Castanea) fajokéhoz hasonló, azokénál kevésbé tövises, bőrszerű tok. A magvakon nagy köldökfolt látszik.
Lombhullató. Homokos és agyagos talajokon is megél. A vadgesztenye az aranyér, a vénás és hajszálér-keringési elégtelenség kezelésére ajánlott. (Forrás: Wikipédia)

 

Szelídgesztenyék

A szelídgesztenye vagy szelídgesztenyefa (Castanea sativa) a bükkfafélék családjába tartozó, gyors növekedésű fafajta. Hívják még édes gesztenyének, európai vagy jóféle gesztenyének is. Jelentősebb szelídgesztenyések (leginszelídgesztenyekább fenyővel elegyest) Magyarországon az Alpokalján vannak. Nagy termetű fa, akár 30 m magasra is megnő. Kérge csavarodó kéregkötegektől bordás. Rügyei zömökek, kerekdedek. Fényes, bőrszerű, keskeny, 10-20 cm hosszú, váltakozó állású, hosszúkás lándzsa alakú levelei szúrósan fogazottak, mindkét oldalon 4-7 éles foggal. A fogak hosszúak, hegyesek, közöttük a bemetszések lekerekítettek. Gyakran karéjos is. A levél csúcsa keskeny, hegye rövid. A levélnyél hossza 2-5 cm. A levél színe sötétzöld; fiatalon szőrös, később kopasz. Fonákuk fiatalon nemezesen szőrös, a sűrű szőrzet miatt színe a szürkétől a fakózöldön át a fehéresig változhat. Egy-egy levélen 15-20 pár oldalér nő. A levél válla ritkábban szív-, többnyire széles ék alakú vagy lekerekített. Hímnős barkavirágzata felálló, látványos. Csúcsán a virágzat nagy részét adó sárga porzók nyílnak, alapjuknál pedig a zöld termős virágok, gyakran a porzóknál később. A megporzás után a termős virágok gömbbé növekednek; egy-egy ilyen gömbben két-három termés nő. Fényes, barna makktermése a gesztenye. Ennek kupacsa zöld, sűrűn tövises, szúrós. A meszes talajt rosszul tűri. Melegkedvelő: a téli fagyokat elviseli ugyan, de termése a Kárpátoktól északra csak kivételesen jó években érik be. Június-júliusban virágzik. Virágait részben a szél porozza be, részben a rovarok. Az érett gesztenyék októberben hullanak a földre a felpattanó kupacslevelek közül. Termése, a gesztenye nagyon sokféleképpen használható. (Forrás: Wikipédia)