Kereszt Magazin – ahol mindent megtalál

Posts tagged “mozgás

Miért halt meg Steve Jobs?

Ha a címben szereplő kérdésre egzakt választ próbálnék adni, annak 2 következménye lenne: vagy ostobának és nagyképűnek néznétek, vagy kapnék tőletek valami díjat a bizonyításért. Mivel egyikre sem vágyom, ezért inkább csak hangosan gondolkodom egyet. :)

Lesz értelme, megígérem…

Hogy lehet az, hogy a világ egyik legismertebb, dollármilliárdos üzletembere nem képes legyőzni a XX. század népbetegségét és belehal? Ez logikai érvekkel megközelítve csak azt jelentheti, hogy a rák valóban nem gyógyítható betegség és mindenki, aki ennek ellenkezőjéről próbálja meggyőzni az emberiséget, az sarlatán és hazudik. Én meg azt mondom, hogy vagy igen, vagy nem.

Évek óta tanulmányozom az egészség témakörét a test-lélek-szellem hármas egységét figyelembe véve. Mi kell ahhoz, hogy valaki egészséges legyen? Hogyan kell mostcselekednem / gondolkodnom / vigyázni a testemre / lelkemre ahhoz, hogy a jövőben megfelelő módon működjön és biztosítsa számomra a minőségi életet? Minek köszönhető az, hogy 100 évvel ezelőtt minden 25. ember halt meg rákban, ma meg minden 3.? Ez brutális különbség! (Forrás: G. Edward Griffin: A világ rák nélkül c. könyve)

Távolról futok neki, ahogy szoktam, mert így lesz teljes a kép:

A test a lelkem temploma, tehát táplálékot, tápláló ételeket érdemes neki adni. Ez alap.Ép testben, ép lélek. Ha a testem telerakom génmanipulált szarokkal, agyongyógyszerezett – növekedést serkentő hormonokkal teli – húsokkal és vegyszerezett zöldségekkel és gyümölcsökkel, akkor az immunrendszeremet valószínűleg “túl fogom terhelni”. Edzésben lesz ugyan, de a rengeteg méreganyag egy részét nem fogja tudni kiszűrni. Főleg, ha nem iszom megfelelő mennyiségű vizet és időnként nem méregtelenítek. Aki egy kicsit is foglalkozott már a helyes táplálkozással, az mind tudja, hogy az ételnek az egyik legfontosabb tulajdonsága a származása és az, hogy lehetőleg legyen benne minél több élő tápanyag. Továbbá, ha dehidratált (=vízhiányos) a test, akkor szomjazik és nem működik jól. Lehet vegyesen táplálkozni, de a lényeg, hogy megbízható forrásból származó tiszta ételt egyél megfelelő mennyiségű víz bevitelével és időnként méregteleníts. Engedd a testednek, hogy megszabaduljon a szartól. Szó szerint. Ez az első lépés. (Kutatások alapján nem mindegy az sem, hogy mennyi savasító/lúgosító ételt eszel, vagyis az egyensúlyra érdemes ügyelni a vegyes táplálkozás kialakításánál!) Persze néha 1-1 tisztító feles nem árt. De csakis házi pálinka és abból is csak egy fél cent [nyilván elírás: fél deci -a szerk.]. Nem több. Egy picit ugyan savasít az alkohol, azt mondják, de üsse kavics. :) Mosolygok tőle és a vidámság gyógyít. :) A lényeg: tápanyag- és vidamindúsan érdemes táplálkozni, mert a skorbut (=C vitamin hiánynak köszönhető betegség) óta tudjuk, hogy hiánybetegségek igenis vannak.

A második lépés a mozgás. Ha sokat tanulsz és sokat olvasol, bizonyára észrevetted, hogy jobban működik az agyad. Ha a tévé előtt ülsz állandóan és hagyod, hogy állandóan “hipnózisban tartsanak”, akkor meg elbutulsz és egyre kevésbé fog érdekelni az, hogy pallérozd az elméd. A test ugyanilyen. Ha sokat mozogsz, akkor áramlik a vér a testedben, és pezsegni kezd benned az energia. Mivel atomi és kvark (=szubatomi, azaz atomi részecskék szintjénél mélyebb) szinten minden energia (ezt a tudósok mondják, nem én), ezért a mozgás az elsődleges eszközünk arra, hogy az energiát (és az életet) áramoltassuk önmagunkban. Ha nem mozogsz, nem várhatod el, hogy a tested élettel telinek érezze magát. (Jóllehet a mozgásnál is fontos, hogy energiát veszítesz vagy nyersz általa, a távol-keleti küzdősportokat pont azért tartják jónak a nyugati sportokkal szemben, mert azok által az ember energiát gyűjt. Jómagam is kipróbáltam már ezt azt, pl. tajcsi, jóga és valóban energiadús leszek tőle, szemben egy focimérkőzéssel, ami után ki vagyok dögölve teljesen.)

A harmadik és egyben legfontosabb lépés a tudatosság. Ez nem egy megfogható és tanítható dolog, ezt csak tanulni lehet úgy, hogy kérdéseket teszel fel és felismeréseid lesznek. A megfelelő táplálkozáson és mozgáson túl ugyanis nem azon múlik az egészséged, hogy mi történik veled az életed során, hanem az, hogy a veled történő eseményeket hogyan éled meg. Valakinek kihal az egész családja egy háborúban és elfogadja, feldolgozza, túléli és nem lesz egészségügyi következménye. Egy másik ember elveszíti az állását és daganatos beteg lesz, mert képtelen elengedni, megbocsájtani legbelül (pl. a főnökének) és folyamatosan bűntudatot vagy haragot érez, rágja magát és feszült. “Nem bírom lenyelni, nem bírom megemészteni, nem bírok megbocsájtani, haragszom rá, méreg van bennem és düh.”– ezt érzik sokan. Ha ez a helyzet, ez kinek rossz? Annak, akire irányul, vagy annak, aki megéli anem bírom-ok sokaságát? Ha haragszom valakire, a harag bennem van, én érzem, tehát nekem rossz! Szerintem a lényeg az, hogy a veled történő eseményeket hogyan éled meg. Nem találok más logikai magyarázatot arra – az egyre inkább tápanyaghiányos és tömegtermelésben készült élelmiszerek fogyasztását leszámítva -, hogy a nyugati orvostudomány fejlődése mellett miért szaporodnak bizonyos betegségek, szinte ijesztő mértékben! (Most az oltáspropagandát azt lapozzuk, az más fejezet.)

Tovább megyek:

Dr. Masaru Emoto egy japán kutató, aki bebizonyította, hogy a víz reagál a gondolatokra. Ha szeretettel gondolsz a kísérletben lévő vízre, akkor gyönyörű lesz a víz kristályszerkezete, ha utálkozol és tele vagy haraggal, akkor meg zavaros lesz és ronda. Mivel az emberi test minimum 70%-a víz, ezért azt merem gondolni, hogy a gondolatainknak igen komoly köze van ahhoz, hogy mennyire van harmóniában a test-lélek-szellem egysége. Ha méreg van benned (mérges vagy) bármi miatt, akkor mérgezed magad! Benne van a nyelvünkben! Mi más lehetne a mérges melléknevünk etimológiai eredete? Persze ez csak egy logikus találgatás részemről… :)

Steve Jobs-ot a vérszerinti szülei örökbe adták. A kicsi Steve nem kellett nekik. Amikor Steve-nek ez kiderült, megjelent benne a bizonyítási vágy. “Nem szerettek, nem akartak de én be fogom bizonyítani, hogy vagyok valaki.” Annyira fájt neki az, hogy őt nem szerették (lemondtak róla) az igazi szülei, hogy folyamatos kisebbségi komplexussal küzdött emiatt. Létre akart hozni valamit, amiért csodálják. A szeretet hiányból fakadóan folyamatosan azt érezte, hogy “nem vagyok elég”. Ezért teremteni akart és be akart vonulni a történelembe. Ráadásul ezt betegesen deviáns (=szabályostól eltérő) viselkedés mellett tette.

Ryke Geerd Hamer egy üldözött német (belgyógyász és szülész-, nőgyógyász) orvos, aki az általa megalkotott Új Német Orvostudománnyal bebizonyította, hogy minden biológiai elváltozás egy bio-logikus törvényeken alapuló válaszreakció a szervezettől. Az Új Német Orvostudomány szerint minden egyes betegségnek megvan a lelki oka és pontosan meghatározható az elváltozás lefolyása. Dr. Hamer továbbá azt is bebizonyította több ezer esettanulmánnyal(!), hogy az azonos időben bekövetkező lelki konfliktusok ún. konstellációkat (=együttállásokat) hoznak létre az emberi agyban (mely CT felvételen látható!), és ezek képesek mániás/depressziós állapotot eredményezni. Ez most viccesen hangzik, de a legtöbb zseni valamilyen mániás konstellációban szenved. Elmezavarosak, mert a bio-logikus rendszerük ilyen állapotba hozza őket. Nézzétek meg a XX. század legnagyobb természettudósainak és művészeinek az életrajzát! Rengeteg közöttük az érzelmileg sérült ember! Tökéletes bizonyítéka annak, amit Dr. Hamer állít. Ez nem jelenti azt, hogy ezek az emberek betegek lennének!Egyszerűen csak az érzelmi konfliktusaik miatt újmedicinás szemszögből “konstelláltak”. Igazából az ilyen, ún. érzelmi konstellációban lévő embereknek köszönhet az emberiség rengeteg innovatív terméket, szolgáltatást és művészeti alkotást. Hogy miért üldözik akkor Hamert, ha ekkora zseni? Csak azért mert saját magát meggyógyította hererákból és több ezer esettanulmánnyal bizonyította, hogy a rák érzelmi konfliktusból fakadó bio-logikus elváltozás, amely konfliktust ha az ember felold, a rák eltűnik. Ez nagyon veszélyes információ a jelenlegi rákkutatás bizniszre nézve, valljuk be. Mint tudjuk, a világ egy üzleti vállalkozás. (A mérgezésből, sugárzásból fakadó rákos elváltozások nem ebbe a kategóriába tartoznak, de a rákbetegek között abból sokkal kevesebb van!)

Az észlelés biológiája sem állít mást. Ezt az új biológiát Dr. Bruce Lipton, amerikai sejtbiológus dolgozta ki. Ő kísérletekkel bizonyította azt, hogy ha máshogy reagálsz a környezetre, akkor más történik a testedben. Ha máshogy reagálsz a környezetre! Érted komám? :) Nem leütöd a vitapartneredet, hanem átöleled és megköszönöd neki, hogy megosztja veled a véleményét. Hátha tanulsz belőle. :)Nincsen tehát öröklött betegség, csak öröklődött gondolati minták, melyek tudatossággal megváltoztathatók. Generációs félelmeket, hiteket meg lehet változtatni ha valaki felteszi a megfelelő kérdéseket. Hiába volt egy családon belül több száz évig ugyanaz az elhalálozások oka, ezt a mintát ki lehet kapcsolni. Érdemes elolvasni az Édesvíz kiadó gondozásában megjelent Sejtek Mágiája – Tudat, a belső teremtő c. könyvét (letölthető innen), mert erről szól. Bruce Lipton munkája ráadásul azért is fontos, mert ma már mindent úgy közelítenek meg a hivatalos (=hatalom céljainak megfelelő) szervek, hogy egy elmélet elfogadásához tudományos bizonyítékok kellenek, ami azt jelenti, hogy laboratóriumi körülmények között meg kell tudni ismételni ugyanazzal az eredménnyel egy feltételezést. Bruce Lipton ezt megtette, csak ő nem állítja azt, hogy pusztító népbetegségeket meg tud gyógyítani, ezért békén hagyják. Íme egy rövid riport vele, amit nagyon érdemes megnézni:

(Ha a felirat méretét változtatni/növelni szeretnéd, kattints a CC jelre, majd Beállításokra, ott pedig a + jel-t nyomogasd a “Parancsikon” felirattól balra, majd “Kész”.)

Nem sokkal Steve Jobs halála után cikkezni kezdtek arról, hogy az Apple főnöke nagyon haragudott a Google-ra az Android mobil operációs rendszer miatt és el akarta azt pusztítani. Ezt mondta: “Ha kell, utolsó haldokló leheletemet és az Apple bankban lévő negyvenmilliárd dollárjának minden centjét arra szánom, hogy ezt a jogtalanságot jóvátegyem.” (Forrás: az index.hu cikkéből, mely Walter Isaacson: Steve Jobs c. könyvéből származik.) Szerintetek volt problémája Steve-nek az elengedéssel? Többször hangsúlyozta, hogy ő teremteni akar és nem érdekli a pénz, mert nem akar a leggazdagabb halott lenni a temetőben. Mégsem volt képes elengedni azt, hogy egy karaoke (=másolásra alapuló) világban élünk, ahol minden jó ötletet lenyúlnak és azt továbbfejlesztve, átalakítva hoznak létre egy “újat”. Kérdés: Ha Steve Jobs úgysem a pénzért dolgozott, akkor meg miért volt olyan fájdalmas, hogy az iPhone és egyéb Apple termékek ötleteit lenyúlták? Nem attól csodálatos a világ, hogy mindenki hozzátehet valamit? Az emberiség tanul, fejlődik, átveszi az előző generációk és saját korának tudását, felfedezéseit és így megy előre. Ha meg valami jó dolgot kitalálsz, biztos, hogy le fognak másolni.

Steve egy nagyon okos pasi volt (egy bizonyos téren) és nem mellesleg a távol-keleti egészségtudatosságról is volt némi ismerete. De ez kevés. Nem az a lényeg ugyanis, hogy mit tudsz. Hanem az, hogy megfelelő tudásod van-e és mit vagy képes alkalmazni belőle. Az alkalmazott tudás segít át mindenen, ami akadály. Meg tudsz bocsájtani? El tudod engedni a fájdalmat? Át tudod ölelni a kudarcot? Meg tudod az életet minden fájdalmával is élni? Azzal is ha lenyúlják az ötletedet? (Az innovatív feltaláló elmék most könnyen letámadhatnak egy ilyen kérdésért, de ez nem változtat azon a tényen, hogy így működik a világ. Mindenki meg akar élni. Ha nem a saját ötletéből – mert az nincs – akkor majd máséból. Ennyi.)

A különböző rákbetegségekre egyébként rengeteg – főleg a tápanyaghiányt megszüntetni kívánó – táplálkozási terápia is létezik, mint pl. a Gerzson-terápia vagy a Robert O. Young (PH Csoda) vérlugosító terápiája is, vagy a B-17 vitamin kúra, de azokról most nem írok, mert az egy másik fejezetet érdemelne. Az azonban már bizonyos, mert rengeteg esettanulmány bizonyítja, hogy egyáltalán nem mindegy, hogy az ember mit eszik, ha daganatos betegsége van. Leginkább azonban az nem mindegy, hogy hogyan gondolkozik. Én ebben hiszek. Nem akarom elvitatni a modern orvostudomány életmentő beavatkozásait sem (!), jóllehet a tünetek megszüntetése a legtöbbször nem hosszútávú megoldás. Egy betegségnél mindig az okokat kell megkeresni és azokra kell megoldást találni.

Steve Jobs esetében az történt, hogy bármilyen sikeres volt, bármennyi elismerést kapott, foggal-körömmel küzdött azért, hogy amit ő hozott létre, az csakis az övé lehessen. (Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a tengernyi Apple szabadalom!) A gyermekkorban meg nem kapott szeretetet állandóan kompenzálni akarta valamivel, leginkább pedig zseniális ötleteinek a birtoklásával akarta pótolni. Ha nem hiszed, végezz el egy Hellinger családállítást. Én azt hiszem, hogy ez az elmeműködés ölte meg őt. Ráadásul a hasnyálmirigy számos emésztőenzim előállításáért felelős, tehát a “nem bírom megemészteni!” folyamatosan megélt érzelmi konfliktusra tökéletes reakció a hasnyálmirigy daganatos elváltozása, amibe a volt Apple vezér belehalt.

Lehet, hogy tévedek, mert én is nagyon keveset tudok. Képzem magam, amennyire csak lehet, de csak egy apró pici pont vagyok. Igyekszem összekötni a pontokat és megtalálni a természet erejét, a természet logikáját a biológiai válaszreakciók mögött és mivel Steve Jobs halála kapcsán megjelentek bennem érzések és gondolatok, azt gondoltam, hogy megosztom őket.

Hogy mégis mi lehet Steve Jobs halálából a lecke számunkra? Talán csak annyi, hogy a legfontosabb nem a pénz, hanem az alázat. Lehet, hogy nem tudsz mindent és lehet, hogy nincs igazad. Ez mindig jusson eszedbe. És az is, hogy a tudatalattid ereje nagyobb, mint hinnéd. A félelmeidet és fájdalmaidat lehet, hogy ügyesen leplezed, de attól azok még vannak. Vagyis lehet, hogy Te vagy a legokosabb ember a világon, de ha nem tudod megtanulni kontrollálni az érzelmeidet, akkor veszíteni fogsz. Persze ezt csak annak alapján mondom, amit eddig az életem során megtanultam. De van egy olyan érzésem, hogy a felsorolt érvek között van logikai kapcsolat és nincsenek véletlenek. Szerintetek hogy van ez? Örülnék, ha megosztanátok a gondolataitokat!

Na, bedobom a mai felesemet. Egészségetekre! :)

http://www.ivi.hu/blog-miert-halt-meg-steve-jobs


A Rubik-kocka utódja lehet a Radosza-gyűrű

Radosza Sándor találmányával: Radosza gyűrű

Radosza Sándor fejlesztését a Rubik-kocka utódjának tartják. Fotó: H. Baranyai Edina

A Rubik-kocka utódja lehet munkatársunk találmánya

A Rubik-kocka utódja lehet Radosza Sándor találmánya. Így véli a feltalálót felkaroló szervezet. A Echo Televízió munkatársa egy olyan játékos taneszközt alkotott, amely többek között a logikus gondolkodást, a térlátást, a memóriát, és a koncentrációs képességet fejleszti.

Szórakozás, tanulás, hasznosítható tudás. Ezek jellemzik az új találmányt, a Radosza-gyűrűt.

A játék és egyben képességfejlesztő eszköz két, egymást egyetlen pontban metsző gyűrűből áll. Ezekben csúszó elemek mozognak, melyekre betűk és írásjelek kerülnek. A kisdiákok ezeket az elemeket mozgatva tudják kirakni az adott feladatot, például egy számtanpéldát.

Használatával élvezhetővé válik a tanulás, fejlődik a gyerekek irányérzéke, térlátása, koncentrációs képessége.

A nemzetközi piacra szánt taneszköz műanyag fröccsöntéssel készül, melynek összeszerelése a feltaláló szándékai szerint csökkent munkaképességűek számára teremt munkalehetőséget.

Radosza Sándor találmányát hamarosan a nagyközönség is megismerheti, hiszen sikerült támogatót találnia a gyártáshoz.

forrás: Echo Tv

Kínában már gyártanák, Radosza Sándor azonban nem adta el a műanyag elemekből álló „taneszköz és logikai játék” gyártásának jogát. Olyan céget keres Győrben, amely távoli országokban is képes értékesíteni a róla elnevezett eszközt. Ezért a győri származású feltaláló s az ügyét felkaroló Emberi Méltóság Tanácsa olyan – lehetőleg kisalföldi – céget keres, amely nemcsak a fröccsöntést, de a nemzetközi terjesztést is elvállalná. Ha hihetünk az említett civil szervezet elnökének megérzésében, Lomnici Zoltán volt főbíró a „Rubik-kocka utódjának”, de mindenképpen „hungarikumnak” nevezte a Radosza-gyűrűket.
Az 5–9 éves gyermekek számára készített játékot használhatjuk írás- és matematikai műveletek begyakorlására vagy az eredmény kirakására. Referenciája szerint fejleszti a logikus gondolkodást, a térlátást, a memóriát, a kombinációs és koncentrációs képességet, a kézügyességet, valamint a finommotorikus mozgáskészséget.

Ha hungarikum, akkor félig-meddig győri hungarikum lesz ez a játék, hiszen Radosza Sándor 1 éves korától 18 éves koráig itt élt a folyók városában. Meséli, hogy 1977-ben Deme Ferenc azzal a feltétellel engedte át a pótvizsgán az akkor negyedikes diákot, ha letagadja, hogy az építőipari szakközépiskolában végzett. Radosza Sándor azóta három diplomát szerzett, tíz könyvet írt, ezek egyike, amely németül és angolul is megjelent – ezüstérmet nyert a tavalyi Tajvani Innovációs és Kulturális Fesztiválon. Emellett 14 évig dolgozott országos napilapoknál, 10 évig az MTV Híradóban, s jelenleg is egy országos televízió híradójánál tevékenykedik.

Most azért látogatott haza, hogy a Kisalföldön valósítsa meg legújabb ötletét, a Radosza-gyűrűket.

www.kisalfold.hu/


Terápiás kutya – kutyás terápia

Bebizonyosodott számomra, hogy a kutyák tényleg csodákra képesek.

13 éves korom óta vannak kutyáim, de akkoriban még nem igazán foglalkoztam a képzésükkel. Igaz, nem is nagyon tudtam volna képezni őket, hisz kevés tudással rendelkeztem ezen a téren. De mikor tavaly megkaptam első golden retrieverem, úgy gondoltam, itt az idő, hogy valamit megpróbáljak kihozni ebből az intelligens, könnyen képezhető, barátságos kutyából. Bújtam a szakkönyveket, kutyás magazinokat és minden kutyás ismerősömet kifagattam a kutyanevelés alapszabályairól.


Fotó: Terápiás kutya – kutyás terápia

Sok mindent kipróbáltunk: kiállítások, mentőkutya-kiképzés, vadászgatás és aztán jött a terápia. A pszichológiában először a 60-as években jelent meg állat, egy amerikai gyermekpszichológus, Dr. Boris Levinson Jingles nevű retrievere. Levinson súlyosan szellemi fogyatékos, teljesen magukba zárkózott gyerekekkel foglalkozott, de sokszor semmilyen alkalmazott módszer nem vezetett eredményre.

A rendelőbe néha magával vitte kutyáját is, így véletlenül derült ki, hogy a gyerekek Jingles-el képesek voltak kapcsolatot teremteni. Amikor felismerte, hogy a kutya segítségével fokozatosan ő is közelebb kerül kis pácienseihez, dokumentálni kezdte az elért eredményeket. Idén tavasszal egy tanfolyam keretein belül én is bepillantást nyerhettem a kutyás terápia rejtelmeibe. Hétről hétre részt vehettem több foglalkozáson, különböző helyszíneken, különböző célcsoportokkal.


Fotó: Terápiás kutya – kutyás terápia

A kutya, mint motiváló erő hat a gyerekekre, akik így szívesebben végzik a feladatokat és játékosan tanulnak. Minden alkalom előtt láttam az arcukon az örömöt. Szemükkel fürkészték az ajtót és várták, hogy mikor jönnek már négylábú barátaik. Dolgozni, fejlődni akartak. Az egyik kisfiú például a kutyának köszönhetően állt fel tolókocsijából. Ma már, némi segítséggel ugyan, de legalább jár.

Bebizonyosodott számomra, hogy a kutyák tényleg csodákra képesek. Igaz, eddig is hallottam pozitív hatásukról, de most ismertem meg gyógyító erejük tudatos alkalmazását. Az az ember, akinek kutya van a közelében sokkal kiegyensúlyozottabb, egészségesebb. Közelségük megnyugtató. Elég, ha csak megsimogatjuk azt a kis okos fejüket, és máris jobb kedvre derülünk. A mosoly pedig nagy kincs ebben a mai rohanó világban.

 Forrás: www.bulvaros.hu
Székely Andrea

TÖKÉLETES LÁTÁS szemüveg nélkül

(Harry Benjamin TÖKÉLETES LÁTÁS szemüveg nélkül c. könyvéből.)
A látászavarok manapság jobban terjednek, mint a világtörténelem bármely más korszakában. Ennek számos oka közül a legnyilvánvalóbb a mesterséges fények, főleg a villanyvilágítás megnövekedett mértékű használata, valamint a gyakori tévénézés.
Szinte magától értetődik, hogy az elkövetkező években egyre inkább növekedni fog azok száma, akik látászavarokkal küszködnek. Az emberiség ugyanis ideje java részét olyan körülmények között tölti, ahol mesterséges fényre van szükség.
A problémát jelenleg szemüveggel próbálják megoldani. Ez a fajta mesterséges orvoslás azonban nem képes megfékezni az egyre növekedő, egészségünket fenyegető veszélyt. Tény, hogy a szemüveg csak egy segédeszköz, pótszer. Mindenki tisztában van azzal, hogy csak némileg tudja korrigálni a látászavarokat.
…Igyekeztünk a látászavarok elhárítására irányuló gyakorlatokat és intézkedéseket úgy összeállítani, hogy azt bárki a számára legalkalmasabb időpontban akár otthon is elvégezhesse….
Amikor alszunk, a testünk pihen és erőt gyűjt a következő nap feladataihoz. Ha bizonyos testrészeink a szokottnál gyengébb állapotban vannak, nem tudnak feltöltődni.
Ilyenkor kiegészítő módszerekhez kell folyamodni, hogy a gyengébb szervek is kipihenjék magukat, és ellazuljanak.
                                               Tenyerezés
Szemfájások esetén napi fél, vagy egy teljes, vagy még több órányi abszolút nyugalomra feltétlenül szükségünk van. Ezáltal hatásosabban érhetjük el a szemnek és a szemet körülvevő izmoknak a teljes és tudatos ellazulását, mintha azt puszta alvás hozta volna létre. Ha a szemünk napközben nagyon elfárad, gyakran szoktuk úgy pihentetni, hogy egy pillanatra behunyjuk. Ennek az egészen természetes és öntudatlan viselkedésnek a tökéletesítése a tenyerezés, vagyis az, hogy a tenyerünket a szemünk elé helyezzük.
A tenyérrel végzendő lazítás alatt helyezkedjünk el a lehető legkényelmesebben egy karosszékben vagy egy heverőn. Lazítsuk el magunkat, amennyire csak tudjuk. Hunyjuk be a szemünket, és tegyük a jobb tenyerünket a jobb, a balt pedig a bal szemünk elé.

Az ujjak a homloknál keresztezik egymást. Az orr azonban szabadon marad. A szemre semmilyen nyomást sem szabad alkalmazni. Ha a szemet teljesen befedtük a tenyérrel, helyezzük könyökünket a térdünkre. A két térd szorosan egymás mellett helyezkedik el. Ez a testhelyzet nagyon kényelmes. Választhatunk tetszés szerint másfajta testhelyzetet is, ha az a kényelmesebb.
Fontos, hogy a tenyerünkkel befedett szemek csukva maradjanak, és a legteljesebb mértékig ellazuljanak. Ez nagyon hatásos módszer. Minél feketébb a szín, amit a tenyérrel letakart szem lát, annál ellazultabb a szem állapota.
De a szellemi kipihentség éppen olyan fontos, mint a szem pihentetése. A gyakorlat végzése alatt a páciens ne foglalkozzék izgató problémákkal, és ne töprengjen szemének állapota felett sem. Ehelyett próbáljon meg kikapcsolni minden gondolatot, és merüljön el a sötétségben, vagy pedig – ha számára kényelmesebb – gondolatban valami kellemes vagy érdekes dologgal foglalkozzon.
Ha naponta kétszer vagy háromszor tíz, húsz, vagy harminc percig végezzük a fenti gyakorlatot – a látászavar fokától függően -, hamarosan észrevehető a szem javulása. Ez a tenyér segítségével történő lazítási módszer a szembajok kezelésénél alkalmazott természetes gyógymódok egyik legjelentősebb vívmánya.
   Lebegés
A tenyerezés a lazítás által közvetlenül a szemet pihenteti.
Létezik azonban a szem és a szemkörnyéki szövetek megnyugtatására és ellazítására egy másik módszer is, amely nyugtató és lazító hatásával az egész idegrendszerre hat. Így a szellemet és a testet egyaránt ellazítja, és nagy segítség a szem túlfeszültsége és kimerültsége ellen.
Ezt a módszert lebegésnek nevezik.


Ezt a következőképpen kell alkalmazni: álljunk alapállásban, a két láb körülbelül 30 centiméter távolságban legyen egymástól, a karjainkat lazán lógassuk az oldalunk mellett. Tartsuk magunkat olyan lazán, amennyire csak lehetséges, és lebegtessük az egész testünket könnyedén egyik oldalról a másikra, mint ahogy a falióra ingája lebeg, éppen olyan lassan mozogjunk!
(Ne felejtsük el: az egész testnek el kell lazulnia, nem csak a fejnek vagy a törzsnek. Ne derékból vagy csípőből hajolgassunk!)
Ez a könnyed lebegés vagy ringás az egész idegrendszert ellazítja. Naponta kétszer vagy háromszor kell végezni, öt vagy tíz percig, vagy mindig olyankor, amikor a szem fáradt és fáj.
A lebegést ablak előtt állva végezzük. A gyakorlatot úgy is lehet variálni, hogy az ablak helyett egy kép, vagy egy falióra, vagy valami más tárgy elé állunk. Ha a gyakorlat végzése közben az ablakon keresztül kitekintünk, az ablakon kívüli tárgyak lengésünkkel ellenkező irányba látszanak mozogni, és éppen ez az ellenirányú mozgás szükséges a gyakorlat sikeréhez. Ugyanis az ember úgy látja, mintha az ablakellenkező irányban lebegne. A közvetlenül előtérben lévő tárgyaknak ezt az ellenirányú mozgását világosan észre kell venni. Miután egy percig nyitott szemmel végeztük ezt a lebegéses gyakorlatot (mindig lazán, feszültség és merevség nélkül), hunyjuk be a szemünket, folytassuk a lebegést, és közben tisztán és világosan képzeljük el behunyt szemmel az ellenirányban mozgó ablakot. Azután nyissuk ki ismét egy percre a szemünket, és így folytassuk tovább a gyakorlást, váltakozva hol nyitott, hol csukott szemmel egy-egy percig.
(Közben tartsuk a szemünket olyan lazán, amennyire csak lehetséges. Amikor a szem éppen nyitva van a gyakorlat végzése alatt, pislogjunk, és jobbra-balra vessünk egy-egy futó pillantást.)
Ha helyesen végezzük a gyakorlatot, kitűnő hatása van a szemre és az idegrendszerre. Ez a legjobb módszer (a tenyerezésen kívül) a szem túlfeszítettségének legyőzésére.
(Magától értetődik, hogy sem a tenyérrel történő lazításnál, sem a lebegésnél nem szabad szemüveget viselni!)
                                                    Pislogás
A tenyerezés és a lebegés módszerén kívül létezik egy harmadik szemlazítási módszer is: a pislogás. A normális szem, ha nyitva van, szabályos időközönként pislog. Ez olyan gyorsan történik, hogy észre sem vesszük. De a szembetegségben szenvedő szeme merev és feszült. Nála a pislogás nem öntudatlan folyamat többé, hanem tudatosan történik, feszültséggel és görccsel jár.
Ezért tehát minden szemproblémában szenvedőnek hozzá kell szoknia a gyakori és rendszeres pislogáshoz, mivel ez segít elkerülni a szem túlfeszítettségét.
10 másodpercenként egyszer-kétszer pislogjunk (erőltetés nélkül), bármit is csinálunk, ez különösen fontos olvasás közben. Ez egyszerű, de hatásos módja annak, hogy a szem feszültségét elkerüljük. Észre fogjuk venni, hogy így sokkal többet tudunk olvasni, mint azelőtt, és mégsem fárad ki olyan nagyon a szemünk.
  Napfény
A napfény szerepe az összes látáshiba esetében nagyon nagy.
Mindenki számára ajánlatos, hogy a szeme annyi napfényt élvezzen, amennyi csak lehetséges.
Hunyjuk be a szemünket, forduljunk a nap irányába, és fejünket mozgassuk könnyedén egyik oldalról a másikra, hogy a napsugarak a szem minden részére egyforma intenzitással eshessenek. Ha lehetséges, akkor naponta háromszor tíz percig kell végezni ezt a gyakorlatot.
Ez a szem vérellátását javítja, valamint az izmokat és az idegeket lazítja el. (A gyakorlat végzése közben nem szabad szemüveget viselni.)
Hideg víz
A hideg víz nagyon hasznos, mert a szem és a körülötte lévő szövetek működését harmonizálja.
Mosakodásnál mielőtt megtörölközünk, hajoljunk a mosdótál fölé, és merítsük tele a tenyerünket vízzel, aztán sietség vagy kapkodás nélkül spricceljük a hideg vizet óvatosan a behunyt szemünkre. Ismételjük meg a gyakorlatot körülbelül hússzor, aztán törülközzünk meg, és dörzsölgessük a behunyt szemünket egy-két percig a törülközővel.
Ezáltal a szem csillogó, felfrissült és harmonikus lesz.
Ajánlatos ezt naponta háromszor végezni, de ha fáradt a szem, ennél többször is lehet. A víz feltétlenül hideg, ne langyos legyen!
  Látásjavítás
Az előző fejezetben leírtuk azokat a különböző módszereket, melyek segítségével a szemet el lehet lazítani, és feszültségét vagy merevségét meg lehet szünteti. Most eljutottunk azokhoz az ugyanolyan fontos gyakorlatokhoz, melyeknek segítségével a látóképesség növelhető. Az első két látásjavító gyakorlat: a memória és a fantázia edzésére irányul.
A látóérzék szoros kapcsolatban áll az emlékezettel és a fantáziával. A látásban mindkettő jóval nagyobb szerepet játszik, mint ahogy azt általában vélelmezik.
    Memória és fantázia
Egy jól ismert tárgyat mindig könnyebb észrevenni, mint egy nem ismertet. Ez azért van így, mert a fantázia és az emlékezőképesség segítségünkre siet. A tárgy képe korábbi asszociációkon keresztül más gondolatokkal összefüggésben belevésődik elménkbe. Erre emlékszünk, mikor látunk valamit. Ez segít nekünk abban, hogy a tárgyat a környezetéből könnyedén “kiemeljük”, sokkal könnyebben, mint egy soha nem látott tárgyat. Bárki maga is kipróbálhatja ezt az igazságot. Ha egy embercsoportot látunk, könnyebben megjegyezzük közülük a barátokat, mint az idegeneket.
Ezért nagyon fontos, hogy a látászavarban szenvedők ápolják a memóriájukat és képzelőerejüket. A következőkben e módszert ismertetjük.
Pillantsunk rá egy kis tárgyra (mindegy, hogy mire), s figyeljük meg annak alakját és nagyságát. Igyekezzünk pontosan megjegyezni az apróbb részleteit is, aztán csukjuk be a szemünket, képzeljük el a tárgyat behunyt szemmel, majd kezdjük újra elölről a gyakorlatot. Fordítsanak erre naponta körülbelül öt percet, természetesen szemüveg nélkül.
Erre alkalmas tárgy lehet például egy szó is egy könyvben, vagy egy betű egy bizonyos szóban. Ha jól végzik a gyakorlatot, biztos, hogy a korábban memorizált betűkép vagy szó sokkal plasztikusabbnak és feketébbnek tűnik, mint azelőtt, s idegen szövegkörnyezetben is azonnal fel fogják ismerni. Ez már a látóélesség javulásának a jele. Többször ismételjük meg a gyakorlatot, de most már más szavakkal vagy betűkkel próbálkozzunk.
A fenti gyakorlat rendszeres végzése észrevehető javulást hoz a látóképességben.
   Rögzített központi látás
A rögzített központi látás jelentése: azt látjuk a legjobban, amire éppen a tekintetünk irányul.
Lehet, hogy furcsán hangzik, de a látáshibában szenvedőknél ez nem így van.
A szemüvegviselés miatt állandósult izomfeszülés következtében a szem ideghártyájának (retina) középső része nem képes a képek pontos rögzítésére, mivel ezt a részt a szemüveg rendkívüli módon leterheli. Ezért ha a látászavarban szenvedők megpróbálnak szemüveg nélkül látni, azt tapasztalják, hogy a retina perifériás területével jobban látnak, mint a középső résszel. Az egészséges látás csak akkor érhető el, amikor a központi ideghártyarész ismét normálisan működik, vagyis ha elérjük a rögzített központi látást.
Az összes eddig ismertetett gyakorlat segít ebben. Létezik azonban egy másik módszer is. Nyissunk ki egy könyvet, összpontosítsuk figyelmünket egy bizonyos szóra a sor közepén. Hunyjuk be a szemünket, és a kiválasztott szót próbáljuk meg élesebben elképzelni, mint a környezetét.
Aztán nyissuk ki a szemünket, nézzük újból a szót, majd újra csukjuk be. Folyamatosan ismételjük a gyakorlatot öt percen keresztül. Próbáljuk meg a kiválasztott szót egyre tisztábban, a környezetét pedig egyre elmosódottabban látni.
Hamarosan tapasztalni fogjuk: a szó valóban élesebb és tisztább lesz, mint a mellette lévők. Ez már a látóképességünk javulását jelenti.
Később úgy is gyakorolhatunk, hogy egy szónak csak egy bizonyos részét nézzük. Így képesek leszünk arra, hogy egyre kisebb részeket lássunk élesen. Ha odáig eljutunk, hogy már két betű közül is ki tudjuk választani az egyiket, akkor nincs tovább szükség a központi látás gyakorlására!
Olvasás
Azt szokták mondani, hogy a szem túlfeszítettségének oka az olvasás, különösen akkor, ha erre gyenge fény mellett kerül sor. A valóságban azonban éppen az olvasás bizonyul az egyik legmegfelelőbb módszernek arra, hogy a szemet aktívnak és egészségesnek őrizzük meg. Az olvasás sohase okozhat látáshibát, sőt, minél többet olvas valaki, annál jobban ellazul a szem.
Az egészséges látással rendelkező emberek kedvező fényviszonyok mellett szemkárosodás nélkül olvashatnak, míg a szemüvegviselők az olvasás alatt túlzott feszülésnek teszik ki a szemüket.
A normális látás visszaszerzésének egyik legjobb módja az, ha mindennap olvasunk valamit – természetesen szemüveg és erőltetés nélkül – az alábbiakban ismertetett módon.
Pihentessük néhány percig a szemünket tenyerezéssel, aztán vegyünk a kezünkbe egy könyvet vagy egy újságot, és kezdjünk el olvasni. A szöveget olyan távolságban tartsuk a szemünktől, amelyben a legjobban látjuk! (Rövidlátás esetében 15-16 és 31 cm között, távollátás esetében 60 cm, vagy még több lehet a távolság. Rendkívüli rövidlátás esetében előfordulhat, hogy a könyvnek a szemtől való távolsága olyan kicsi, hogy csak az egyik szemmel lehet látni.
Ilyen esetben ajánlatos az egyik szemet egy kendővel befedni, míg a másikkal olvasunk. Ha az “olvasó” szem elfárad, akkor cserélni kell a szemtakarást, s a másikkal kell folytatni.) Ha közben elfárad a szem, akkor egy-két másodpercre be lehet csukni, de aztán folytatni kell a gyakorlatot. Akik egyik szemüket letakarva olvasnak, a takarás cserélése után külön pihenés nélkül folytathatják az olvasást, hiszen addig a szem pihent. Egész idő alatt rendszeresen kell pislogni!
Ez a fajta olvasás javítja a látást, és lehetővé teszi a szem rendeltetésszerű működését. Csak egyre kell állandóan ügyelni: nem szabad erőltetni!
Az, hogy mennyi ideig tart ez a gyakorlat, természetesen az érintett személytől függ. Egy kis idő elteltével már egyre több időt, két vagy ennél több órát bír a szem egyfolytában olvasni.
Idővel azt vesszük észre, hogy javul a látás, és a fókuszbeállítás is tökéletessé válik. Ekkor már mindkét szemet egyszerre használhatjuk. Ha az egyik szem gyengébb, mint a másik, akkor a gyengébb szemmel többet kell olvasni.
Egyetlen látáskorlátozottnak sem szabad félnie az olvasástól, ha a fenti instrukciókat betartja. Ha valaki meggyőződik arról, hogy szemüveg nélkül is tud olvasni, örökre félre fogja tenni ezt a “vizuális mankót”.
Szemizom- és nyakgyakorlatok
Az alábbi gyakorlatok célja az, hogy a szemkörnyéki feszült és összehúzódott izmokat kilazítsa. Ezek az izmok a szembetegeknél általában mindig merevek. Ha kilazulnak, a szem lehetőséget kap a szabad mozgásra. Ez gyorsítja a normális látás visszanyerését. A gyakorlatok bármely kényelmes helyen elvégezhetők.
Szemizom-gyakorlatok
I. GYAKORLAT
A fejet nyugodt és laza állapotban tartva, fejmozdítás nélkül nézzünk könnyedén hatszor egymás után felfelé és lefelé. A szemnek különösebb erőltetés nélkül lassan, szabályosan és ritmikusan kell mozognia a lehető legmagasabb és legmélyebb pont között.
Amint az izmok lazábbak lesznek, egyre mélyebbre illetve magasabbra tudunk nézni. A gyakorlatot ismételjük meg kétszer-háromszor úgy, hogy közben néhány másodperces pihenőt tartunk.


II. GYAKORLAT
Az I. gyakorlatnál leírt helyzetben most jobbra-balra mozgassuk a szemünket, szintén hatszor egymás után.
Amint az izmok kilazulnak, a szem oldalirányú mozgásánál egyre távolabbi pontokat érhetünk el.
A szemet ennél a gyakorlatnál sem szabad erőltetni, mert azzal a feszültséget csak még jobban növelnénk. Kétszer-háromszor ismételjük meg a gyakorlatot néhány másodperces pihenővel.


III. GYAKORLAT
Keressünk egy tárgyat, mely szemünktől legalább 3 méter távolságban van (például ajtó, ablak). Mutatóujjunkat körülbelül 20 cm távolságra a szemünk elé tartva, először nézzünk az ujjra, majd a kiválasztott tárgyra, majd ismét az ujjra, s ismét a tárgyra. Mindezt tízszer egymás után ismételjük meg. Utána pihentessük a szemünket egy-két másodpercig, majd újból tízszer végezzük el a gyakorlatot! A pihentetésekkel együtt kétszer-háromszor egymás után végezhetjük ezt, mely a legalkalmasabb gyakorlat az akkomodáció (a szem alkalmazkodóképessége) javítására.
IV. GYAKORLAT
Mozgassuk szemünket körkörösen egyik, majd ezzel ellenkező másik irányba. Négyszer végezzük el a gyakorlatot.
Aztán pihentessük a szemünket egy másodpercig, majd újra ismételjük meg a körzéseket. A gyakorlatot kétszer-háromszor végezhetjük egyfolytában, körülbelül egy percen keresztül.
Az összes fenti gyakorlat közben a pihenésnél alkalmazható a tenyerezéses lazítás. (Természetesen nem szabad közben szemüveget viselni.)
Az összes eddig ismertetett gyakorlat együttvéve nem vesz igénybe naponta többet öt percnél. Ez a kevés ráfordított idő igazán nem sok azért, hogy a tökéletes látást visszanyerjük.
Nyakgyakorlatok
A következő gyakorlatok arra szolgálnak, hogy az összehúzódott és megmerevedett nyakizmokat kilazítsák. A hatás egyidejűleg csigolyakezeléssel tovább fokozható.
Ezek végzésére, mely együttesen sem vesz igénybe többet öt percnél, a legmegfelelőbb idő reggel közvetlenül felkelés után.
I. GYAKORLAT


Lazítsuk el magunkat, amennyire csak lehet, lógassuk a kezünket az oldalunk mellett, és emeljük fel a vállunkat olyan magasra, amennyire csak lehetséges! Aztán eresszük le, majd könnyedén, élénken és gyorsan végezzünk huszonöt körkörös vállmozgást.
II. GYAKORLAT
Ugyanaz, mint az I. gyakorlat. A különbség csupán annyi, hogy ellenkező irányban kell körözni a vállakkal. Ezt is huszonötször kell megismételni.
III. GYAKORLAT


A merev nyakizmokat ellazítva fejünket hajtsuk le úgy, hogy állunk a lehető legjobban közelítse meg mellkasunkat. Aztán emeljük fel a fejünket, és hagyjuk, hogy hátraessen amennyire csak lehetséges, egészen a hát felső részéig. Ismételjük meg a gyakorlatot tizenkétszer!
IV. GYAKORLAT


A III. gyakorlatéhoz hasonló testhelyzetben végezzünk állunkkal körkörös mozgást a következő sorrendben: fejünkkel először a jobb vállat, majd a hát felső részét, és onnét a bal vállat közelítsük meg, s onnan vissza az első helyzetbe!
Ismételjük meg a gyakorlatot az ellenkező irányba is! Írjuk le a fejünkkel tizenkét teljes kört!
A nyakat egész idő alatt ellazítva kell tartani. A körzés irányát állandóan változtatni kell. Így lehet csak elkerülni az elszédülést.
V. GYAKORLAT


Fordítsuk a fejünket balra, amennyire csak lehet. Ügyeljünk arra, hogy testünk ne mozogjon. Aztán forgassuk fejünket a kiinduló helyzetbe, s onnan jobbra nyugodtan, lassan ismételjük meg a gyakorlatot tízszer!
Ha minden reggel elvégezzük ezeket a gyakorlatokat, a nyak felső része és a felső hátcsigolyák kilazulnak. Ez javítja a szem és a fej vérellátását.
Étrend
A szembajok megelőzésében, valamint azok kiküszöbölésében rendkívül fontos szerepet játszik a figyelmesen összeállított étrend. Mivel az elmúlt években sok könyv jelent meg az egészséges táplálkozással kapcsolatban, ezért most mélyrehatóbb elemzés nélkül csak rövid áttekintést adunk az egészségünket alapvetően befolyásoló étkezéssel kapcsolatos kérdésekről.
A táplálkozás a lélegzéshez vagy az alváshoz hasonlóan élettani funkció. Napjainkban azonban az emberek többsége nem azért eszik, hogy csillapítsa éhségét, hanem mert élvezetet talál az ínycsiklandozó ételek fogyasztásában. Érthető tehát, hogy a civilizált országok többségében az élelmiszereket rendkívül ízletesen készítik el. Ehhez az étkezésnél használatos nyersanyagokat, így például a cukrot, kenyeret, gabonaféléket, (rizs, árpa stb.) finomítani, ásványtalanítani, a gyümölcsöket, a húst, halat tartósítani kezdték. Túlzottan elszaporodtak az édességek (lekvárok, torták, csokoládéféleségek stb.), s eközben elterelődött a figyelem a természetes élelmiszerekről: a friss gyümölcsről, salátákról, zöldségfélékről, dióról. Ha ezek mégis bekerülnek az étrendbe, elkészítésük közben (túlfőzés stb.miatt) veszendőbe mennek az értékes ásványi sók és egyéb egészséget javító tápértékek, vitaminok.
Aki mindezt nem gondolja végig, úgy fogyasztja ezeket a túlízesített, mesterséges élelmiszereket, mintha természetes ételek lennének. Sokan csak legyintenek, hogy minek emiatt ilyen sokat nyugtalankodni.
Felületesen nézve ésszerűnek tűnik az orvosok által is jónak tartott javaslat, miszerint azt együk, amit kívánunk. Mégis, az utóbbi 20-30 évben (hála a természetgyógyászati módszerek úttörőinek) nyilvánvalóvá vált, hogy a világ civilizált országaiban a legtöbb komoly betegségért, melynek eredetét az orvosi szakirodalom bizonytalan okokra vezeti vissza, a táplálkozást kell felelőssé tenni. Ezek alapján e könyv írója által képviselt irányzat követői azt vallják, a legtöbb betegséget kiváltó ok: az emberek kedvük szerinti étkezése. Ebből a feltevésből kiindulva a természetgyógyászok Amerikában, Németországban, Nagy-Britanniában stb. jelentős sikereket értek el olyan betegségek kezelésénél, mint például a reuma, tuberkulózis, cukorbetegség, vesebajok, szívgyengeségek stb. Ezek az eredmények egyszerűen annak köszönhetők, hogy sikerült a beteggel megértetni az egészséges étkezés fontosságát, valamint annak, hogy az étrenden alapuló kezelést összekapcsolták egyéb egyszerű természetgyógyászati módszerekkel, mint például hideg vizes terápia, hideg pakolás, nap- és légfürdők stb.
Mindenkinek, de főleg azoknak, akik látáshibájukat javítani akarják, el kell fogadniuk a következő javaslatokat:
– Étrendjét alapvetően természetes élelmiszerekből, friss gyümölcsökből (narancs, alma, szőlő, őszibarack, szilva, cseresznye stb.); zöldségekből (saláta, káposzta, spenót, répa stb.); gyökeres növényekből (burgonya, répaféleségek, sárgarépa, hagyma stb.).
Dióféleségekből; szárított gyümölcsökből (datolya, mazsola, füge stb.); tejtermékekből (tej, aludttej, tejszín, vaj, sajt, tojás stb.) és mézből állítsa össze. Ha ezeket nem nyers állapotban fogyasztja, ügyeljen arra, hogy semmit ne főzzön túl.
Ezek a nyersanyagok képezik az egészséges étrend legjobb alapját. Mindazok, akik figyelnek egészségükre, vagy vissza akarják állítani egészségüket, helyesen teszik, ha a fenti tápanyagokat napi rendszerességgel fogyasztják.
– Semmi sem indokolja, hogy ne egyenek húst vagy halat; ezekből azonban próbáljanak minél kevesebbet fogyasztani. Azon kívül a húsnak vagy a halnak egészen frissnek kell lennie (konzervhús vagy hal nem ajánlatos).
– Gabonaféleségekre is szükség van; ezek azonban mellékes szerepet játszanak (elég naponta egyszer). A legmegfelelőbb a valódi korpakenyér.
– A lekvárok, sütemények, torták, krémek, fehér cukor, fehér kenyér, cukrászsütemények, tea, kávé stb. hússal, hallal vagy tojással együtt, naponta kétszer, háromszor, négyszer fogyasztva tönkreteszik az emésztőrendszert és az egész szervezetet. Lehetőleg kerüljék az efféle ételeket, mert a szervezet nem tudja ezeket rendesen feldolgozni. A szövetek eltömődnek (bőr, izom, vérerek), ideges feszültség keletkezik, és életfontosságú szervek – mint például a szív és a máj – működése is zavart szenved.
Mint már korábban kifejtettük, a látáshiba oka sokszor a hosszú éveken keresztül folytatott helytelen táplálkozás, a túlzott fűszerezés, túl sok cukor és fehérje. Ha valaki valóban vissza akarja nyerni normális látóképességét, akkor nagyon fontos, hogy betartsa az étkezéssel kapcsolatos fentebb ismertetett előírásokat.
Az Olvasó érdekében javasoljuk a következő étrendet.
A legjobb, ha a napot friss vagy szárított gyümölccsel és hideg tejjel kezdjük. (A gyümölcshöz ne együnk kenyeret!).
Délben vagy este fogyasszunk vegyes salátát! Ez állhat fejes salátából, zellerből, paradicsomból, uborkából, tormából, vörösrépából, sárgarépából stb. Fogyasszunk hozzá korpakenyeret, vajat és sajtot! A salátát különös gonddal készítsük el, csak citromlével ízesítsük, ne használjunk hozzá ecetet, a tiszta olívaolaj használata a legalkalmasabb. Nagyon jó még az aszalt szilva és az aludttej fogyasztása. Két ilyen étkezés mellett a harmadik lehet valamivel komolyabb, például hús, hal vagy tojás, párolt zöldséggel (lehet burgonya héjában főzve). Második fogásnak együnk szárított gyümölcsöt és diót, sült almát és madártejet.
Ne használjunk sok fűszert! És ne igyunk evés közben! Kevés teát vagy babkávét fogyasszunk! Kerüljük a konzervételeket!
Ragaszkodjunk ahhoz, hogy mindig csak a legfrissebb ételt fogyasszuk. Naponta csak egyszer együnk kenyeret! A délutáni kávét vagy teát gyengére főzzük, és cukor nélkül igyuk.
A fenti szabályok szerinti táplálkozási mód rövid időn belül csodát művel mind az érintett személy közérzetében, mind szemének állapotában. Külön felhívjuk a figyelmet arra, hogy az “A” vitamin javítja a látást. Bármely szemproblémánál ajánlott a napi maximális vitaminfelvétel (különösen szürkületi vakság esetén). A legtöbb “A” vitamint tartalmazó nyersanyagok értéksorrendben: csukamájolaj; nyers borjúmáj; nyers ökörmáj; nyers spenót; csipkebogyó; hecsedli; nyers répa; szárított sárgabarack; krémsajt; zsíros sajt; petrezselyem; menta; vaj; vitamintartalmú margarin; tojássárgája; szilva; paradicsom; fejes saláta; sárgarépa; káposzta; szójabab; zöldborsó; búzacsíra; friss tej; narancs; pasztőrözött tej; datolya.