Kereszt Magazin – ahol mindent megtalál

Posts tagged “pihenés

A magyar házak mágikus ereje – zavart kelt a feng shui

tajhaz 6Miközben a keleti térrendezés – a kínai feng shui és az indiai vasati – divatja egyre szélesebb körben terjed, már-már a feledés homályába merül az ezeréves magyar házépítési szokásrend, mely nemcsak a földrajzi adottságainkra épült, hanem a magyar lélek mágikus erejét is keretbe foglalta.Van egy álmom? Ebben az álomban Magyarországon olyan házak épülnek, amelyekből teljesen egyértelműen kiderül egy idegen számára, hogy csakis Magyarországon járhat. Ezek a házak őseink tudása alapján, természetes anyagokból, a magyar térrendezés jól bevált szabályai szerint készülnek, és jó bennük élni. Nekünk, magyaroknak olyan magas szintű építészeti, térrendezési hagyományunk és jelképrendszerünk van, amely minden utánzást fölöslegessé tesz, és amelyben az idegen elvek meghonosítása csupán zűrzavart okoz. – írja A magyar ház mágikus titka című könyv ajánlójában Színia, a szerző. Ez a könyv jó két évvel ezelőtt került a könyvesboltok polcaira, s szinte észrevétlenül simult a sok-sok feng shuit és egyéb keleti térrendezést dicsőítő, tanító kiadványok közé. Ebben a könyvben megtalálhatók azok az elvek, amelyek szerint őseink építkeztek, így az is kiderül, hogy a magyar ház szerkezete bizony olyan kozmikus alapokon és jelképrendszeren nyugszik, amely a Teremtés folyamatának valós ismeretéből születtek. Nem véletlenül négyszögletes a házak alaprajza, nem véletlen az ablakok formája, osztása, nem véletlen a házak tájolása, a kapuk elhelyezése, s nem véletlenek a különböző díszítések, ugyanis a magyar ház egy térbeli összetett rovásjel, amely a jelképek ismerői számára pontosan olvasható.

magyarhaz-belso-d000131697d2480b4dd73.jpg

Minden ház teremtés eredménye, egy-egy megvalósult gondolat. A gondolat nagyon finom erőforma, és megváltoztatni is csak gondolati úton lehet. Ezt az erőt még nem nagyon lehet mérni, a hatását viszont igen. A pozitív illetve negatív gondolatok megváltoztatják az izmok erejét, a bőr állapotát, amit a műszerek kimutatnak (lásd hazugságvizsgáló). A ház tehát egyéni gondolatok, illetve nagyon erős kollektív gondolatok együttes eredménye. A nagyon erős, régóta működő kollektív gondolat a HAGYOMÁNY. Őseink pontosan tudták, hogyan építkezzenek. A magyar térrendezés csodálatosan következetes és egységes rendszert alkot, amely évezredeken keresztül “bevált” a magyarság körében. Ha valaki más nép hagyományrendszerét kezdi alkalmazni, annak meg kell ismernie teljes mélységében ahhoz, hogy valóban működjön.

Az ősmagyarok legfontosabb, szent égtája a kelet volt, színe a fehér, állata a ló. A feng shuit hirdető kínaiaknál a kelet csak a második legfontosabb irány, színük a zöld, állatuk a sárkány. A fehér szín a kínaiaknál a nyugati irányt jelöli, a ló pedig a dél állata. Amennyiben tehát egy magyar térben a fehér színt a nyugati oldal erejének megerősítésére akarja használni valaki, azzal káoszt okoz, mert nálunk évezredek óta a fehér keleti erőt jelöl. Nem beszélve a sárkányról, mely negatív alakja a magyar népmeséknek.

Az égtájaknak minden népnél fontos szerepük, jelentőségük van. A magyar elnevezések sok mindent elárulnak:

KELET – az ébredést, a megújulást, a feltámadást, jelenti. Keletkezik igénk szintén valami új létrejöttét, megteremtődését mutatja.
DÉL – az éltető energia, feltöltő erő
NYUGAT – a megnyugvásra, pihenésre utal. Energiája összehúz, összetart, körülölel, biztonságot ad.
ÉSZAK – az éjszakával, a sötétséggel, mozdulatlansággal kapcsolatos.

A legtöbb régi kultúrában a ház a Világegyetem kicsinyített mása volt,amelyet az adott hitrendszernek megfelelően tájoltak.
A magyar parasztház formája általában egy hosszú téglalap volt, amely a rövidebbik végével az utcafrontra nézett, és az utcafront felé a tetőt egy ágasfa tartotta. Ezt az ágasfát Boldogasszony fájának nevezték, és a házat, amikor lehetett, keletre tájolták. (A Boldogasszony a magyar hitvilágban az Istenanya, kit a népmesék Tündér Ilonaként őriztek meg, így ez az ágasfa más néven Tündér Ilona fája. A házat hosszában mestergerenda osztja, amelynek faragása a Tejutat jelképezi. A Tejút a népi csillagászat nyelvén Tündérek útja vagy Hadak útja, Lelkek útja, a végénél fekvő Szíriusz csillag pedig a Tündérfő.

Ha a ház szerkezetét lefordítjuk a csillagok nyelvére, akkor a mestergerenda jelképezi a Tejutat, a Mestergerenda végénél lévő Boldogasszonyfája pedig nem más, mint a Tündérfő csillag, vagy az Istenanya lakhelye (ez a Szíriusz, amely évente egyszer, július 23-án együtt kel a Nappal, vagyis ilyenkor “Napba öltözik”.) Őseink ezt a csillagtérképet emlékeztetőként beépítették a házaikba, elmondták a meséikben, ráhímezték a ruháikra, abroszaikra, ágyneműjükre.

A tető

A magyarhaz-01parasztházak teteje nagyon hosszú ideig kizárólag sátortető volt, amit kontyos tetőnek vagy süvegnek hívtak. Ezt később sokfelé felváltotta a nyeregetető, mert a ház alapterülete hosszában megnyúlt. Nemcsak azért ilyen a formája, mert a hó és a víz könnyen lecsúszik ezekről a tetőkről. A tetőt a ház hosszában minden esetben a mestergerenda tartja. Hogy mitől mester ez a gerenda? Mert fontos szerepe van a házban. Ha egy gyermek megszületett, arccal kelet felé, a mestergerenda alá fektették a bölcsőjébe. Ha valaki meghalt, ugyancsak a mestergerenda alatt ravatalozták fel, és éppen fordítva, arccal nyugatnak. A mestergerenda mutatta az utat a léleknek, hová érkezzen és merre távozzon. A “Mester” segítette az érkezőt és a távozót. A Mestergerendára csillagot, tejutat, szárnyas napot, illetve teremtés-szimbólumokat faragtak. Régen pontosan tudták azt is, hogy a gerenda melyik részére kell faragni azt a csillagot, vagyis pontosan ismerték a szimbólum jelentését.
Az apajogú nagycsaládok általában arccal kelet felé állnak be a világba, erre fordul a sátruk ajtaja is. Fő égitestük a Nap. Még az anyajogú társadalmat képviselőknél is a Hold tiszteletének nyomait találjuk. (László Gyula.)

A csúcsjel

A tetőszerkezet tetején a legtöbb régi házon megtalálható valamilyen csúcsjel. Általában tulipánt, csillagot, keresztet, X-jelet, gömböket, kettős keresztet faragtak egymás fölé. (hogy miért épp ezeket a jeleket? Mert az ősi rovásírás első betűi egyben isteni jelképek. Az A betű az Anyaisten (4), a B betű az Atyaisten (X), a D betű pedig a testet öltött Atyaisten, vagyis a Fiúisten (+) és főnökük a Teremtő, vagy ahogy az ősi magyar hitvilág nevezte: “öregisten” – az ő jele az “Us+ (mint Ős).

A homlokzat

magyarhaz-04

Hasonló szimbólumokat faragtak rá, mint a csúcsdíszekre, a szerepük is azonos. Nagyon gyakori a homlokzaton a Nap!

A bejárat

magyarhaz-02 székelykapu

Magyarországon nagy hagyománya volt (és egyre inkább ismét van) a faragott vagy festett kapubejáratoknak. Ezek a kapuk nagyon sok olyan ősi szimbólumot “felvonultattak”, amelyek a ház lakóinak spirituális védelmét szolgálták. A kapuk boltíve természetesen itt is az égboltot jelképezte: a kapu fölötti galambdúc a portát védő szellemek, az ősök lakhelyeként készült.
Annak idején a kapura festett, illetve faragott jelek pontosan úgy olvashatóak voltak, mint ma bármelyik betűvel írt szöveg.
Régen létezett a magyar kapukon egy “lélektükörnek” nevezett domború, fényes Nap-forma. Aki belépett, először mindenképpen szembetalálkozott saját képmásával, így megvizsgálhatta a lelkiismeretét, vajon jó szándékkal jött-e. A kapura feliratok is kerültek, amelyeknek természetesen szintén védő, áldó szerepük volt. Mint például: “A bejövőnek szállás, a kimenőnek békesség.” Vagy: “Jószívű jóbarát kapumon béjöhetsz.”
A sok kapun ma is látható körbefutó hullámvonal-faragás eredetileg olyan kétfejű kígyó volt, amely védte-őrizte a portát. Ez a kétfejű kígyó egy csillagkép az ég északi sarkkörén.

Minden ember ismerje és becsülje saját műveltségét, hagyományait és azok szerint éljen boldogan. Azokat feladni nincs értelme. A magyarok kövessék a a magyar szokásokat hibátlanul, és a többi nép is a sajátjait! (Láma Ngawang, tibeti tanító)

A ház bejárata

magyarhaz-06 bejárat
A régi házak ajtaja köztudottan nagyon alacsony volt, aki belépett rajta, mindenképpen fejet hajtott és levette a kalapját. A ház másik neve egyébként a “hajlék”, amelyben egyértelműen megmaradt a meghajlásra, tiszteletadásra való utalás.

A Tűzhely

  magyarhaz-03 tűzhely

A ház lelke. Ezért is került mindig a ház közepére. Őseink a tűznek különös jelentőséget tulajdonítottak, Bármilyen nagy ünnep volt, a családból valaki mindig otthon maradt, hogy vigyázzon a tűzre. Ugyanis a tűznek folyamatosan égnie kellett, az év egyetlen napját kivéve, amikor megszentelték és újragyújtották. A tüzet tilos volt piszkálni, nem volt szabad szemetet beledobni, nehogy megsértsék az Ős szellemét. A családi tűzhely azonos volt a családi múlttal, jövővel, jelennel, összetartozással, ezért óriási illetlenségnek számított, ha valaki például a szomszédba ment parazsat kérni, mert a saját tüze kialudt. (Még ma is él a mondás: háztűznézőbe mennek a lányok a fiús házhoz – ez is abból ered, hogy a tűzben a ház szelleme lakik, így a “háztűz” az egész családot, nemzetséget, vérvonalat jelképezte).

A magyar térrendezés a tűzhelytől indul. A tűzhely mögül kelet felé nézve látható a ház legértékesebb része. Ez után következik a jobb kéz felé eső rész, majd a bal kéz felé eső, és végül, a legkevésbé értékes az, ami a hátunk mögé kerül.

Ablakok

Ha a ház az ember testét, a kemence a lelkét szimbolizálja, akkor az ablak nem más, mint a ház szeme (azt is mondjuk: ablakszem).

magyarhaz-belso2-ablakok

Erőterek a magyar házban

Amikor a két alaperő – a férfi és a női erő – éppen megfelelő arányban van, akkor harmónia uralkodik, kiegyensúlyozott a ház.

1. A szellem erejének gyűjtőpontja a házban a keletre, délkeletre és délre nyíló ajtók, ablakok, illetve a padlás. Erőformája a megtisztító, növekedést beindító, kelet típusú fa-energia és a déli feltöltő tűz-erő. Az ötletek, az ihlet, a tervek, az álmok mind a szellemi erő következményei. A teremtés első fázisa, a gondolatok keletkezése. A házban a szellemi erőt “katalizáló” helyek a keleti és a déli oldalak, illetve a tetőtér. Ezekre a részekre érdemes azokat a helyiségeket építeni, ahol alkotunk, szellemi munkát végzünk: dolgozószobát, műtermet, gyerekszobát.

2. A lélek erejének központi helye: a tetőgerendák által alkotott térbeli kereszt metszéspontja, ezen kívül a tűz helye, a délnyugatra és északkeletre néző ajtók-ablakok, valamint a ház közepe. Erőformája kiegyensúlyozott, stabil földerő. Ide érdemes tenni a konyhát, étkezőt, nappalit, minden olyan helyiséget, ahol a társasági élet zajlik.

3. A teremtő-megtermékenyítő erő: a házban nyugati, illetve az északnyugati és északi oldal – a pihenés, érlelődés, a befelé fordulás helye. A hálószobák, fürdőszoba és éléskamra legjobb helye.

lakaskultura/magyarno.com

Teák, borogatások télen – Népi módszerek, bevált gyógynövények

borogatásTélen fokozottan ki vagyunk téve a megfázásnak, a vírusoknak. A betegség legyőzésére gyorsan ható gyógyszerhez, gyakran antibiotikumokhoz nyúlunk, ezzel azonban csak legyengítjük az immunrendszerünket. Vegyük fel hát a harcot a megfázás ellen népi módszerek segítségével!  A gyengeség és a köhögés néhány napra könnyen „kiüt” bennünket, nem tudunk dolgozni, rossz a közérzetünk. Fontos szempont, mielőtt valamilyen gyógyító szerhez folyamodnánk: ahhoz, hogy biztosak legyünk hatásosságukban, feltétlenül konzultáljunk orvossal arról, hogy mennyit és hogyan alkalmazzunk ezekből a gyógyhatású készítményekből.

Segítség torokgyulladásban
A torokgyulladás vírusos megbetegedés. Fertőző, allergiás jellegű gyulladás, azaz a betegség kifejlődésében mind a mikrobák, mind a beteg saját immunrendszere „részt vesz”. A torokgyulladás gyógyítása általában otthon történik, gyógyulásig célszerű az ágyban fekvés. És persze segítenek a gyógyító keverékek.

1.) A fekete bodza (Sambucus nigra) virágzatát megfázás elleni szerként, forró teaként (ázatként) használjuk: 2-3 evőkanálnyi virágot 0,5 l forró vízzel leöntünk, áztatjuk, majd leszűrjük. Szükség esetén a teát megmelegítjük, és mézet teszünk hozzá. Evés után, naponta 3-5 alkalommal, 0,5 pohár meleg teát kell meginni.

2.) A korallvirág (Kalanhoe blossfeldiana): a torok megfázásos jellegű megbetegedése esetén a növény levét fele-fele arányban összekeverjük vízzel, és naponta többször öblögetjük vele a torkot. Ha náthásak vagyunk, a növény levét az orrba kell csepegtetni, (orrcsepp) influenza esetén pedig levét vízzel felére hígítva belsőleg alkalmazzák.

lengőfű (Aira elegans)
lengőfű (Aira elegans)

3.) A lengőfű vagy lengefű (Aira elegans) gyökereinek főzetét a torok öblögetésére használják torok- vagy mandulagyulladás, torokgyík (diftéria), gennyes torokgyulladás és gégegyulladás (laryngitis) esetén: 2 teáskanál felaprózott gyökeret 3-5 órán keresztül áztatunk, majd 5 percig forraljuk, és a meleg főzettel gargalizálunk. A teát ízesíthetjük mézzel.

4.) A torok öblögetésére a tölgyfa (Quercus robur és petraea) kérgét használhatjuk: egy teáskanál felaprított kérget 10 percig kevergetve forraljunk egy pohárnyi vízben. Leszűrjük, és melegen fogyasztjuk.

5.) A kamilla (orvosi székfű, Matricaria recutita) virágzatát ázat formájában alkalmazzuk, ízlés szerint mézzel, a száj öblögetésére torokgyulladás, szájüregi gyulladás, szájban lévő fekélyek esetében.
Az ázat készítése: 2 evőkanálnyi virágzatot egy pohár forró vízben áztatunk egy órán keresztül, majd leszűrjük és hozzáadjuk a mézet.

6.) Vegyünk 2 teáskanálnyi keveréket fehér fűz (Salix alba) kérgéből, hársfa (Tiliae cordata vagy platyphyllos) virágából, orvosi veronika (Veronica officinalis) virágából 3:2:2 arányban. Forrázzuk le egy pohárnyi vízzel, 30-40 percig hagyjuk állni, majd szűrjük le, és még melegen öblögessük vele a torkot.

7.) A fehér fűzfa (Salix alba) kérgének főzete önmagában is jó a torok öblögetése: 2 evőkanál felaprított fűzfakérget 2 pohár forró vízzel leöntünk, felforraljuk és lassú tűzön 15 percig főzzük. Melegen fogyasztjuk.

8.) Hasznos lehet a következő keverék is: egy teáskanálnyi felaprított málnát (Rubus idaeus), hársfa (Tiliae cordata vagy platyphyllos) virágát fele-fele arányban elkeverve leforrázunk 200 ml vízzel, 20 percig állni hagyjuk és leszűrjük. Meghűléses betegségek esetén éjszakára 200 ml meleg főzetet kell meginni izzasztószerként.

9.) A torok öblögetése mézes vízzel naponta 4-5-ször gyógyítja a tályogot és a mandulák gyulladását.kamilla

A légcsőhurutot (bronchitis) enyhítő növények
A légcsőhurut általában meghűlés vagy légúti fertőzés után fejlődik ki. A népi gyógyászat így segít:

1.) A gyógynövényeket a következő arányban keverjük össze:
fenyőrügyek – 1 rész,
útifű (útilapu, Plantago) levele – 1 rész,
martilapu (Tussilago farfara) levele – 1 rész.
A keverékből 4 teáskanálnyit 2 órán keresztül áztassunk egy pohár hideg vízben, majd 5 percig forraljuk és szűrjük le. Naponta 1 pohárral, 3 részre elosztva kell fogyasztani. Bronchiális asztma esetében ugyanígy alkalmazzuk.

2.) Bronchitis esetén jól hatnak a következő forró gyógyteák mezei kakukkfűből (Thymus serpyllum), szurokfűből (Origanum), kerti kakukkfűből (Thymus vulgaris) – illóolaj tartalmuk (alapvetően a timol) jó köptető, gyulladásmegelőző, mikrobaellenes hatású. Ezeket torokgyulladás esetén is lehet alkalmazni toroköblögetésre.

3.) Vegyünk 4 rész tőzegrozmaringot, molyűzőt (Ledum, ritka hangaféle), 1 rész nyírfarügyet (Betula pendula), 2 rész szurokfüvet, 1 rész csalánt (Urtica diocia). Mindezt aprítsuk fel, keverjük jól össze. Ebből a keverékből 2 evőkanálnyit öntsünk le 5 dl lobogó forró vízzel, 10 percig forraljuk, majd letakarva állni hagyjuk 30 percig, végül leszűrjük. Naponta háromszor, étkezés után 1/3 pohárral kell belőle inni. Krónikus bronchitis esetén alkalmazzuk.

4.) Szúrós gyöngyajakot (Leonurus cardiaca) és a közönséges cikória (Cichorium intybus) gyökerét egyenlő arányban véve leöntjük lobogó forró vízzel, mint ha teát készítenénk, és állni hagyjuk. Influenza és megfázásos megbetegedések esetében naponta háromszor kell fogyasztani fél-fél pohárral.

5.) Gyógyító hatású az ánizs (Pimpinella anisum) főzete is. Ehhez egy pohár vízzel leöntünk egy teáskanál tört ánizsmagot, és 15-20 percig forraljuk, majd lehűtjük és leszűrjük. Naponta 3-4-szer 1/4 pohárral fogyasztunk belőle evés előtt.

6.) A kányafa (bangita, Viburnum) virágának ázata lázcsillapító és allergiaellenes hatású. A kányabangita bogyók magjának főzete remek izzasztószer, valamint gyomorrontás, hasmenés ellen is használhatjuk.

Herpesz kezelése házilag
A kezelés előtt és után is feltétlenül mossunk kezet szappannal. Ugyanez vonatkozik a herpesz elleni gyógykenőcs felvitelére is. Fontos tudni, hogy ha bizsergést kezdünk érezni, akkor a vírus már megkezdte „tevékenységét”, tehát tennünk kell ellene valamit.

1.) Ha nem tudunk azonnal orvoshoz fordulni, használjuk az egyszerű vírus elleni szert, a jegenyefenyő (Abies) olaját. Kétóránként kenjük be vele a „gyanús” helyet.gyógytea

2.) Belsőleg a következő ázatot alkalmazzunk: borókafenyő (Juniperus) terméséből 1 részt, citromfű leveléből (Melissa) 3 részt, zelnicemeggy (Prunus padus) virágból 3 részt veszünk, összekeverjük. Ebből a keverékből teáskanálnyit leöntünk egy pohár forró vízzel, állni hagyjuk, langyosan fogyasztjuk.

3.) Ha éppen nincs otthon mindegyik összetevő, akkor kamilla (Matricaria recutita) virágát – 1 teáskanálnyit számítva 1 pohár vízre – forrázzuk le, szűrjük le, és öntsünk hozzá egy teáskanálnyi 10%-os alkoholos propoliszoldatot. Keverjük össze, és naponta kétszer, 3-4 napon keresztül kortyoljunk belőle. Az ázattal magát a herpeszt is lehet kenegetni.

A nátha népi ellenszerei
1.) A nátha jól gyógyítható népi módszerekkel. Ahhoz, hogy gyorsan meggyógyuljunk, az erős meghűlés esetén mindig javasolt a hársfatea (Tilia cordata vagy platyphyllos) fogyasztása és illóolajokkal való inhalálás.

2.) Kezdődő nátha esetén elegendő naponta 2-3-szor bekenni az orr belsejét a korallvirág levelének friss levével, és a nátha gyorsan elmúlik. Csepegtethetünk is belőle az orrba 3-5 cseppet.

korallvirág3.) Ha már kialakult a nátha, szagoljuk a bazsalikom (Ocimum basilicum) szárított levelét, ez kitisztítja az orrot.

4.) Feltehetünk mustártapaszt is alul a sarkunkra, ezt flanellel jól tekerjük be. Ezután vegyünk fel meleg gyapjúzoknit, és addig tartsuk magunkon a mustártapaszt, ameddig csak bírjuk. Ha már nagyon csípne, vegyük le a tapaszt, és járkáljunk egy ideig fel-alá. Ezt a procedúrát legjobb lefekvés előtt elvégezni. A nátha csökken vagy elmúlik!

5.) Keverjünk el mézet felesben meleg vízzel, és naponta 2-3-szor cseppentsünk belőle néhány cseppet az orrba.

6.) Az illatos (kék) ibolya (Viola odorata) csodálatos szer torokgyulladás, influenza és felső légúti szervek nyálkahártyájának gyulladása esetén. Alkoholos ázatként alkalmazandó. Vegyünk 25 g virágot, és áztassuk 10 ml alkoholba. Ebből a folyadékból naponta háromszor, evés előtt vegyünk be 20-30 ml-nyit. Az ibolyás folyadékkal öblögethetünk is: 10 ml-nyit keverjünk el egy pohár meleg vízben, és evés után, majd lefekvés előtt is használjuk.

A gyógyulás elősegítésére vegyük figyelembe a következő három szempontot: pihenés, relaxálás és sok folyadék. Szedjünk vitaminokat, tartsuk be az egészséges étkezés szabályait – és egészségesek leszünk!  (Forrás: Terrawoman.ua, oroszból fordította: Bajkovné Edész Mária)

2009. január 13. kedd, 21:59