Kereszt Magazin – ahol mindent megtalál

Posts tagged “tél

Gárdonyi Géza FEL NAGY ÖRÖMRE!

Fel nagy örömre! Ma született,
Aki után a föld epedett.
Mária karján égi a fény,
Isteni Kisded Szűznek ölén.
Egyszerű pásztor, jöjj közelebb,
Nézd csak örömmel Istenedet.

Nem ragyogó fény közt nyugoszik,
bársonyos ágya nincs neki itt.
Csak ez a szalma, koldusi hely
Rá meleget a marha lehel.
Egyszerű pásztor, térdeden állj!
Mert ez az égi s földi király.

Glória zeng Betlehem mezején,
Éjet elűzi mennyei fény;
Angyali rendek hirdetik Őt,
Az egyedül szent Üdvözítőt.
Egyszerű pásztor, arcra borulj,
Lélekben éledj és megújulj!


Fehér Karácsony (ismeretlen szerző)

Havazik, havazik…
Meg sem áll tavaszig.
Tán az egész világ
Hó alatt aluszik.
Hó alatt aluszik,
Pilláját se nyitja,
Hó alatt aluszik
Kertünkben a fűzfa.
Álmában barkát bont;
Csupa fehér bársony…
Azt hiszi tavasz van,
S itt van a karácsony.
Itt van a karácsony,
Most nyílik virága,
Hócsillagot bontott
Minden bokor ága.
Ünnepel a tél is;
Felöltözött szépen,
Kint sétál az utcán
Ünnepi fehérben


Mészáros Sándor KICSI JÁSZOL

Úgy szeretném, hogyha szívem
Kicsi jászol lenne,
Karácsonykor az Úr Jézus
Megszületne benne.

Befogadnám, betakarnám,
Illattal beszórnám,
Hideg széltől, deres csóktól
Szeretettel óvnám…

Elringatnám: szent álmait
rózsákkal behinteném,
S ránk borulna csillagostul
Csöndes, égi szent éj…

Jer, Uram, hát, várlak, jövel!
Szívemet kitárom…
Születésed áldott percét
Örömtelten várom…


Hárs Ernő: Karácsony

Zsong a téli erdő, nagy a sürgés benne,
messze útra készül a fenyőfák ezre.

Beszórják a felhők őket puha hóval,
madarak díszítik szőlővel, dióval.

Őz és farkas ámul, mint szökik a lombra,
itt is , ott is , egy-egy kerekfejű gomba.

S miközben a gallyak csilingelve ingnak,
mindegyik facsúcsra alászáll egy csillag.

Így indul az erdő ezer fényű fája,
örömet szerezni szerte a világba.


Bodor Miklós: Betlehemi csillag

Betlehem csillaga
vezet három királyt
köszöntve Mária
újszülött kis Fiát.
Karácsony este van
csend honol a tájra
szeretet szívekben
békesség hazája.
Harang hangja kondul
hótakarta tájon
templomba hívogat
havas pusztaságon.
Harangszó hívogat
zengő szép zenével
egybeolvad hangja
hívők énekével.
Egy család asztalnál
szívük valakit vár,
Ki nem jöhet haza
üres egy szék egy tál.
Zöldel a fenyőfa
besétál a házba
ünnepre öltözik
csillogó ruhába.
Betlehem csillaga
vezet három királyt
köszöntve MÁRIA
újszülött kis Fiát.


Árvai Emil KARÁCSONYI BOLDOGSÁG

Isten nagy titkáról lebbent föl a fátyol,
mikor Betlehemben bölcső lett egy jászol.
Akkor is foglalt volt minden szív és szálló,
így lett szülőszoba egy szerény istálló.

Itt és most ki lesz az, aki befogadja,
szívét és életét Úr Jézusnak adja?
Angyalok örvendtek Krisztus születésén;
ugyanígy ujjongnak egy szív megtérésén.

Találsz-e valakit, járd be a világot,
akinek szívügye a te boldogságod?
Isten alig várja azt, hogy befogadjon,
s minden másnál nagyobb boldogságot adjon!


Betlehem, Betlehem… (Népköltés: Szelőce – Nyitra megye)

Betlehem, Betlehem, a te határidba
Érkezett Mária rongyos istállóba.

Leül a szénába, mint a bús gerlice,
Elkészíti magát a boldog estére.

Egy angyal, egy angyal újságot hirdetett:
Betlehem várában kis Jézus született.

Hideg szél fújdogál; jaj, de nagyon fázik.
A kisded Jézuska értünk siránkozik.


Mennyből az angyal

Mennyből az angyal lejött hozzátok,
pásztorok, pásztorok!
Hogy Betlehembe sietve menvén
lássátok, lássátok.

Istennek fia , aki született
jászolban, jászolban,
Ő leszen néktek üdvözítőtök
valóban, valóban.

Mellette vagyon az édesanyja,
Mária, Mária.
Barmok közt fekszik, jászolban nyugszik
szent fia, szent fia.

El is menének köszöntésre
azonnal, azonnal,
Szép ajándékot vivén szívükben
magukkal, magukkal.

 

http://digilander.libero.it/pagnes/musica/mennybol1.jpg
http://digilander.libero.it/pagnes/musica/mennybol2.jpg


B. Radó Lili Három fenyőfa

Három fenyőfa állt egy dombtetőn.
A legnagyobbik fa szép és egyenes volt, erős, messze nyúló ágai voltak. A kisebbik fenyő volt nem olyan terebélyes, de napról napra fejlődött és növekedett. A harmadik fenyő azonban igazán nagyon kicsi volt, vékony törzsű és egészen alacsony.
– Bárcsak olyan nagy és erős lennék, mint a Legnagyobb fenyő. – sóhajtotta ez a kicsike fa.
Nagyon hideg tél volt ebben az esztendőben. A földet belepte a hó. Karácsony közeledett.
– Bárcsak eljönne értem Télapó, és elvinne karácsonyfának ! – sóhajtott a Legnagyobb fenyő.
– Bárcsak engem vinne ! – mondta a Kisebbik fenyő.
– Bárcsak engem választana ! – kívánta a Harmadik Fácska.
Egy napon fázós kismadár jött szökdécselve feléjük. Megsérült a szárnya, s ezért nem tudott repülni.
– Kérlek Legnagyobb fenyő, itt maradhatnék az ágaid közt ? – szólította meg félénken a kismadár a fát.
– Nem lehet ! – mondta a Legnagyobb fenyő- Nem használhatok madarakat az ágaim közt, mert éppen karácsonyfának készülök.
– Pedig úgy fázom – panaszolta a kismadár, a Legnagyobb fenyő azonban nem is válaszolt.
Így hát a törött szárnyú kismadár odább ugrált a Kisebbik fenyőhöz.
– Kedves Kisebbik fenyő megengednéd, hogy itt maradjak az ágaid között ? – kérdezte.
– Nem ! – felelte a Kisebbik fenyő. – Nem ringathatok semmiféle madarat az ágaim között, mert hátha éppen most vinne el valaki karácsonyfának.
Ekkor szegény didergő kismadár tovább ugrált a Harmadik Fácskához.
– Drága kicsi fenyő, itt maradhatnék az ágaid között ? – kérdezte.
– Hogyne maradhatnál kismadár – felelte a Harmadik Fácska. – Búj csak egészen hozzám. Majd megmelegítelek, amennyire csak tőlem telik.
A kismadár felugrott a Harmadik Fácska ágai közé, ott nyomban el is aludt. Hosszú idő múlva a Harmadik Fácska édes, halk csengettyűszót hallott. A hangok egyre közeledtek, már egészen ott hallatszottak a dombon. Elhagyták a Legnagyobb fenyőt, elhaladtak a Kisebbik fenyő előtt is, de amikor a Harmadik Fácska elé értek, elhallgattak.
Mind a három fácska látta az apró csengettyűket. Egy rénszarvas húzta szép, kicsi szánkón csüngtek, amelyből most kiszállott az utasa.
– Télapó vagyok- mondta – Karácsonyfát keresek egy nagyon kedves kicsi gyermek számára…
– Vigyél engem ! – kiáltotta a Legnagyobb fenyő.
– Engem vígy ! – ágaskodott a Kisebbik fenyő.
A Harmadik Fácska azonban meg sem szólalt.
– Te nem szeretnél eljönni ? – kérdezte tőle a Télapó.
– Dehogynem ! Nagyon szeretnék – felelte a Harmadik Fácska – De hát itt kell maradnom , hogy vigyázzak erre a beteg kismadárra. Éppen elaludt.
– Kicsike fa – mondta a Télapó – te vagy a legszebb fácska a világon ! Téged viszlek magammal.
Azzal gyöngéden kiemelte őt a földből, olyan óvatosan, hogy az ágai közt megbúvó kismadár fel sem ébredt. Aztán szánkójába állította a csöpp fenyőt a kismadárkával együtt, majd maga is beült mögéjük. És a kicsi szánkó ezüstös csengettyűszóval tovasuhant velük a karácsonyi havon…


Moldvai csángó ének Az isteni gyermeket…

1.
Az isteni gyermeket, ki ma kijelentetett
A három szent bölcs előtt, dicsérjük és áldjuk őt!
Ó, szép jeles szép csillag, szép napunk támad, szép napunk támad!

2.
Heródes őt üldözi, a Bölcsek meg tisztelik
Arany, tömjén, mirhával, s a szív imádásával.
Szép jeles szép csillag, szép napunk támad, szép napunk támad!

3
Szent hitünknek csillaga, minekünk is jelt ada.
Hogy megjelent Királyunk, kit epedve így vártunk.
Szép jeles szép csillag, szép napunk támad, szép napunk támad!


Rénszarvaspörkölt, Mikulás Finnországban, Joulupukin Pääposti

Poro Rudolph red nose reindeer

Lapland – Suomi – Finland

Poro Rudolph red nose reindeer

Poro Rudolf a pirosorú rénszarvas

Poro = rénszarvas

…ahol északon több, mint hetven napon keresztül nem megy le a nap nyáron és több, mint ötven napig majdnem nem jön fel télen …(csak északi Lappföldre vonatkozik)

JOULUPUKKI Hivatalos cime a következö:

Joulupukin Pääposti
Joulupukin Pajakylä
96930 NAPAPIIRI
joulupukki korvatunturi-mikulásSuomi Finland

Minden évben nagy ceremóniát rendeznek Helsinkiben a JOULUPUKKI alkalmából a Mikulás fogadására, és akiről annyit kell tudni, hogy – a finnek szerint – csak a KORVATONTURI-n lakó az igazi. Ez egy kis falu. Kemény harc folyik a kanadaiakkal azért, kié az igazi Mikulás. A finnek azonban tudják. Mikulás turizmus növekedőben van rengeteg gazdag főleg angol család engedheti meg e olcsónak nem mondható programot. Régen Conkordok szállíttották a fagyos lapföldre az utasokat. Gyerekek élvezik a különböző programokat. Általában jó a szervezés csak egy évben történ számítógép hiba miatt, hogy több látogató érkezett mint amennyi hotel hely volt.

Helsinkiben az utcákat már decemberben járják Mikulások rénszarvasaikkal egyetemben, az utóbbiakat a gyerekek megsimogathatják és a kisebbek fel is ülhetnek a hátára, attól függően mennyire szelíd az állat. A rénszarvasok gyönyörűségesen fel vannak díszítve, piros kantárral. Elkóborolt rénszarvasokat rendőrség begyűjti. Ez nem vicc tényleg így van. Városi szarvas kergetés nem a leg egyszerűbb, itt a szirénás autó se segít! 🙂

rénszarvas sprintPoliisi  Finn Rendörség

Szarvas 400 méteren veri a rendőrséget!

Tiesitkö? että Joulupukin osoite on Joulupukin Pääposti, Joulupukin Pajakylä,
96930 NAPAPIIRI. Kirjoita Joulupukille!

A postán harminc-negyven márkáért (kb. 2000 forint) lehet írni a Mikulás címére, Korvatonturiba (korvatontu – “a nagy fülű manó helye” nem szó szerinti fordításban; korva – fül, tontu – manó). De idejében, még november elején kell elküldeni, mert több millió levelet postáznak a világ minden tájára. Mást is meg lehet ajándékozni vele: angol, német, finn vagy svéd nyelven kell bejelölni a választ és beírni a címet, hogy a levél kinek menjen. Válaszul pedig egy humoros válaszcsomagot kap a címzett.

Lapp turizmus egyébkent drága dolog, de ez presztízs kérdés itt. A nagy távolság miatt az árak másfélszer magasabbak, mintha a Kanári szigetekre mennénk nyaralni. És kb. 1000 kilométerre van Helsinkitől!

Finnországban a rénszarvasokat nagy számban tenyésztik. Érdekessége az, hogy nagyrészt teljesen a szabadban élnek. A húsa rendkívül drága a szarvashoz viszonyítva is. A valóságban tehát tenyésztik, nem vadon élő állat. Ez pedig amiatt van, mert a rideg valóság az, hogy a rénszarvas belföldi tenyésztése és forgalmazása egy gazdag, szűk réteg kezében van, ők diktálnak.

Egyébként a legnagyobb sértés, ha lap pföldön járva megkérdezed a rénszarvas-tenyésztőtől, hány rénszarvasa van. Még az is lehet, hogy bosszúból majd nem mondja el neked a legjobb rénszarvaspörkölt receptjét.

A gazda a rénszarvasok száma után adózik, ezért a neheztelés, és hát hallgatólagos egyezmény és nemzetközileg elterjedt hagyomány, amelyet az év minden szakában gyakorolnak (persze csak máshol), hogy a szükségtelen pénzkiadást csökkenteni kell, ezen belül finnországi specialitás, hogy kevesebb rénszarvast kell bevallani. (Itthon ne próbálkozzunk vele.)

A rénszarvasok egyébként rengeteg kárt okoznak évről évre az északi finn farmereknek, de kártérítést kapni érte nem kis procedúrával jár.

A nihilista rénszarvasok, akik nem hisznek a Mikulásban a hentesnél bukkannak föl, ahol egy kiló friss hús körülbelül 3000-4000 forint között mozog. Füstölt rénszarvas filé 6500-9000 forintba kerül kilónként.

Finn nemzeti étel a “PORO KÄRÄYS” (olvasd: poro kereüsz) ez egy pörköltszerű étel, amihez az elsőrendű hozzávaló a rénszarvas hús.

Poronkäristys áfonya tejszín rénszarvashús bors vajPoronkäristys:

– vékony csíkokra vágott poro hús (poro – rénszarvas) 750 g rénszarvashús

– hagyma,  100 g Finn vaj 🙂 “itt a finnek a minöség miatt írják a Finn nevet”
– bors, 3 kiscsésze víz, vagy víz helyett tejszínes mártással bekeverve
–  és párolt burgonya (burgonyapüré) + vörös áfonya szósz körítéssel.

A hús alap elkészítése hasonló a pörkölthöz.

Ízlés szerint saláta.

A finnek egyébként nagy krumpli-fogyasztók. Minden jelentősebb rendezvényen, összejövetelen, partin ez benne van a menüben, a hidegen füstölt lazaccal, hidegen füstölt poroval, a nyers, sózott lazaccal, amit ha jól készítenek el, nagyon finom.

Amit tudni kell(ene) Finnországról

naplemente

Finnország a Balti öbölben, Svédország és Oroszország között terül el, északon egy rövid szakaszon Norvégiával is határos. Az ország területének egyharmada a Lappföld, az északi sarkkörön túl. Itt több, mint fél évig a tél az úr, míg a tavasz és az ősz nagyon rövid ideig tart. Az ország legdélebbi részén elhelyezkedő Helsinkiben a hőmérséklet tipikusan négy-hat fokkal alacsonyabb, mint Budapesten. Ez egyben azt is jelenti, hogy enyhébb az időjárás, mint az azonos szélességi fokon elterülő Észak-Szibériában vagy Grönlandon, a tenger hőmérséklet-kiegyenlítő hatása miatt.

Finnország a hatodik legnagyobb területű ország Európában, de mindössze ötmillió ember lakja. Az egyetlen, igazán nagyváros a főváros Helsinki, amelyben félmillió ember él. (A nagy falu, kb. annyi is a nyüzsgés 🙂 Helsinki egyébként összeépült három újabb keletű várossal, Espoo-val, Vantaa-val és Kauniainen-nel. Az utolsó jégkorszak simára tarolta az ország felszínét, és hegyvidék csak a messzi északon található. Csaknem kétszázezer tavuk van, az ország középső és keleti területén helyezkednek el.

juhannuskokkoÜnnepek    A finnek legnagyobb tisztelettel kezelt ünnepe a Függetlenség Napja december 6-án. Ezen a napon írta alá Lenin 1917-ben a Függetlenségi Dekrétumot. Ennek előtte független Finnország nem létezett, a finnek hol Oroszország, hol Svédország uralma alatt éltek. Finnek nagyon becsülik függetlenségüket. A II. világháborúban nem vesztettek csatát hanem gyorsan békeszerződést kötöttek, de nagy hadisarcot Szovjetuniónak fűzettek. Ami talán még is sok jót hozott hisz fellendítette a finn hajó és gép gyártást. Szovjetunió és a keleti blokk összedőlése megrázta a finn gazdaságot ami kb. 1992-2000-ig tartott. Napjainkban újra fellendül a gazdasági élet. Amit jól menő finn világcégek hozama is kivált. (Ilyenek NOKIA- telefon, ABB-finn részleg, Faipar, Papírgyár építés, üveg Nyílás zárok, hajó gyártás, bútor ipar ect…)

A vallási ünnepek mellett, két különleges alkalmat is lelkesen megünnepelnek: az egyik az érettségizett diákok nagy találkozója május elsején, ez egyben a közelgő tavasz ünnepe is. Június 24-e pedig Szent Iván ünnepe ami Finnországban “Juhannus” (olvasd=Juhannusz) hívnak. A vallási ünnepek többségét nem ünnepelik szabadnappal, pontosabban az ünneplést eltolják a következő hétvégére. Nincs oly sok szabadnap mint Németországban. Viszont van iskolásoknak összel egy hét gomba, gyümölcs szedő és horgász szünet. Februárban sí szünet.

Kisebbségek
cigany nepviselet finnorszagbanFinnországban három nyelvi és kulturális etnikai kisebbség él: svéd, lapp, cigány, bár az utóbbi években megszaporodott a bevándorlók száma, ennek következtében a finn társadalom is heterogénebb lett. De csak kb. 20.000 az összes bevándorló.  A svéd, a finn mellett egyenrangú, hivatalos nyelv: a feliratok, utcanevek kétnyelvűek, illetve valamennyi hivatalban kötelesek svédül érteni. Angol nyelv szintén elfogadott fiatalabb generáció jól beszél angolul.

Finnországi cigányok szép népviseleti ruhát nem csak ünnepeken, de szinte minden napos használata jellemzi. Férfiak pedig fekete öltöny, cipő és fehér ing!rénszarvasok

Magyarország először 1948. március 6-án létesített diplomáciai kapcsolatot Finnországgal, és állandóan megújuló kísérletek történnek, hogy ez szorosabbá váljon. Sajnos két rokon nép kulturális élete nagyon zsenge lábakon áll. Bár vannak kulturális képviseleteink nagyon kevés a szabadon beáramló film és színházi kulturális csere. Itt kellene egy igazi átütő siker, de talán nincs elég profi szinkronizáló és fordító akik művészi de egyben közérthetően is fordítanák a finn-magyar gondolat világot. És valójában kevés pénzt fordít erre mind a kettő állam.

Szöveg: Kupi Attila     Usui Reiki Mester és Tanító

Japán Meditáció és Önképző Rendszer Tanítója